1989 nyarán az NDK-ból több tízezer turista érkezett Magyarországra. A végsőkig el voltak keseredve, mert úgy érezték, otthon nincs jövőjük. Nem volt szabadság, nem volt áruválaszték, és nem lehetett utazni, csak Kelet-Európába. A gazdag és szabad Nyugat-Németországba akartak menni, de nem kaptak útlevelet, és azt remélték, hogy a szovjet blokk legszabadabb országán, Magyarországon keresztül átmehetnek a vasfüggönyön Ausztriába, majd Nyugat-Németországba. Voltak, akik csomagjaikat és autóikat hátrahagyva megpróbáltak átszökni az osztrák-magyar határon. Voltak, akik több hétre lesátoroztak az NSZK budapesti követségének udvarán. Mások a Máltai Szeretetszolgálat segítségével élve a zugligeti templom kertjében laktak hónapokig. A magyar kormány végül a két Németország konfliktusában az ellenséges szövetségi rendszerbe tartozó NSZK mellé állt, szeptember 11-én megnyitotta a határt. Ez a lépés nagy szerepet játszott abban, hogy két hónappal később a Berlini Fal leomolhatott. A filmben jó néhány egykori menekült család és a döntésben szerepet játszó politikus szólal meg, és számos archív felvétel mutatja be néhány olyan embernek a történetét, akik számára 20 évvel ezelőtt Magyarország volt a kelet-nyugati átjáró.