Bűnt követtem el? Lamm nem tud választ adni erre a kérdésre. De talán ez már nem is számít. Hiszen tévedés történt, és most elutazhat a városból. Nem a csillárra gondol, nem a hóhér tekintetére a kocsmában, hanem a nőre, aki az utolsó éjszakán pofon ütötte őt, a nőre, aki most mozdulatlanul fekszik a fal előtt, mozdulatlanul, akár a kavics. Ez lenne a büntetés? Lamm kegyelmet kapott. De a büntetés csak most kezdődik, most, amikor a halott város örökre eltűnik a fák között.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
feketevipera
2010 okt. 04. - 20:13:17
Egyéni hangú, nyomasztó történet, amely egyre inkább kezd szürreálissá válni. Lamm hóhérai elképesztõ cinizmussal elhitetik a fiatalemberrel, hogy kegyelmet kap, és miközben õ távozik a vonattal, talán fel is lélegez, hogy vége a szenvedésnek, miközben mi tudjuk (õ nem), hogy meg fog halni. Valamikor. Ez a feszültség adja a záró képsorok súlyát, s elgondolkodunk a fõszereplõ további sorsán.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások