Film

Lopott szépség

/Stealing Beauty/
olasz-angol-francia romantikus dráma, 115 perc, 1996 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

64 szavazatból
Szerinted?

Anyja halálát követően a 19 éves amerikai Lucy Olaszországba utazik, hogy a festői szépségű Toscanában töltse a nyarat. A dombtetei tanyaház különös lakói: az író, a szobrász, a műkereskedő valamint a helyi arisztokrácia bolydul fel Lucy érkezésére. Lucy érzi, az igazi apja ebből a társaságból valaki...

Forgalmazó: Mokép

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Díjak és jelölések:


Vélemény:

2018 máj. 13. - 02:14:36
2018 máj. 13. - 02:14:36
Azért nem találtad mert a keresett szám címe "Annie Mae".... könnyen keverhető az "enemy" szóval. John Lee Hooker adja elő és fent van a you tube-on. Komoly zene. J.L.H minden száma az... Berakom a linket ide de lehet hogy itt letiltják a megjelenését. https://www.youtube.com/watch?v=P3w-bWSnP4g
2018 márc. 25. - 21:53:15
szavazat: 10/10 2018 jan. 22. - 22:11:08
2018 jan. 22. - 22:11:08
Megunhatatlan. A legszebb filmje.
2015 jan. 04. - 21:13:58
2015 jan. 04. - 21:13:58
Carlos Santana
2015 dec. 30. - 22:26:33
2015 dec. 30. - 22:26:33
van egy zene, amit nem találok sehol (nincs a hivatalos soundtrackben), hiába írom ki a sorait, hiába kersem.

tele van jó zenével, rengeteg jó és egyedi zenével, de nekem mégis az az egy kell :)

visszajönnek az estélyrõl és akkor szól ez a zene.

szövegfoszlányok:
enemy i need you night and day enemy
enemy i want you for my own enemy
ever leave me by myself
enemy, enemy don't leave me here to cry
you you you ... i believe i will die

lehet, h csak dzsemmelés lenne... ?
szavazat: 10/10 2011 aug. 08. - 17:20:08
szavazat: 10/10 2011 aug. 07. - 02:37:08
2011 aug. 07. - 02:37:08
"A haldoklók képtelen léhasága" Már ezért az egy mondatért megérte. Alapfilm, Bertolucci lelkének egyfajta lenyomata. Irons zseni, mint mindig, Tyler édes gyönyörûség. Jean Marais pedig Jean Marais. Kevés rendezõnek mondott igent ekkor már, szerencsére Bernardo megkapta tõle ezt az ajándékot. És vele mi is. Bandeeras, igen színtelen, szagtalan figura lehetsz. Az élet odaát van, Toszkánában. 10/10, szigorúan.
szavazat: 10/10 2011 júl. 21. - 10:49:48
2011 júl. 21. - 10:49:48
Az jutott eszembe a film (sokadik) nézése közben, hogy Miranda (Rachel Weisz), és mindenki más is igaziból irigyli Lucy-t. Irigylik a fiatalságát, az ártatlanságát, azt, hogy még az élete nem kezdõdött el. Miranda például kifejezetten féltékeny rá, mert a pasija egy pöttyet rámoccan, de ugyanígy rámoccan minden pasi a filmben. És ez nem csak azért van, mert szûz, hanem azért, mert még az álmai megvalósítása elõtt áll. A többi szereplõ idõsebb,és már a kiábrándult korszakánál tart. Megkeseredtek, távol vannak az otthonuktól, ami Nagy-Britannia, ott már nem tudnának beilleszkedni, viszont Olaszország, a szépségével együtt sem fogadja be õket. Megvalósítottak mindent (ugye mind mûvészek), amit tudtak, és nem tudják, hogy valakinek alkottak, vagy csak a saját idejüket töltötték ezzel... És akkor berobban hozzájuk az ártatlan, reménykedõ, naiv, tapasztalatlan Lucy, aki a kiégett vén rókák szürke életébe színt csempész. Számomra ez adja a film varázsát, de lehet, csak én látom így
szavazat: 10/10 2011 máj. 02. - 21:37:58
2011 máj. 02. - 21:37:58
Hmm...ezt a filmet 1996 vége környékén, a magyarországi premieren láttam a Mûvész Moziban...Napokig adott gondolkodnivalót. Talán ez, és az emlékek hatására voltam különösen izgatott, mikor kiadták (végre!) a filmet DVD-n. Kíváncsi voltam, hogy vajon a hatás ugyanaz marad-e...Szerencsére nem kellett csalatkoznom: ez egy JÓ film, így egyszerûen. Nézhetõ volt 20 évesen, és nézhetõ ma is. 10/10, mert olyan élményt nyújt, ami nem csak a szemnek, hanem az értelemnek nyújt felüdülést.
2011 ápr. 13. - 02:25:04
2011 ápr. 13. - 02:25:04
Azt hiszem emigrálnom kell Olaszországba. Örökre. Ez a véleményem a filmrõl.
szavazat: 10/10 2010 máj. 15. - 16:24:16
2010 máj. 15. - 16:24:16
Kedvet csináltál a Huszadik századhoz, hétfõn ki is veszem :)
2010 ápr. 01. - 10:31:16
2010 ápr. 01. - 10:31:16
"Az Álmodozókhoz én nem is hasonlítanám...már csak azért se, mert azt valahogyan nem bírtam megszeretni, ezt az alkotást meg kockáról kockára jobban szerettem, a végére meg már elérte a 10es skálán a legfelsõ határt."

Egyrészt én nem hasonlítottam az Álmodozókhoz, másrészt meg ízlések és pofonok.

Számomra az Álmodozók nagyon-nagyon erõsen közvetíti egy kor hangulatát, egy olyan korét, amely bizony nem ismert tabukat. Bertolucci saját nemzedékérõl beszélt ebben a filmben egy kitûnõ regény alapján, amelynek szerzõje (Gilbert Adair) szintén ennek a nemzedéknek a tagja volt, szóval neki is volt némi kortársi rálátása a dolgokra.



"Írta valaki h vétek nem eredeti nyelven nézni, hát én szerettem volna, de az itthon forgalomba hozott dvd-n is csak az angol meg magyar közül lehet választani... pedig nagyon örültem volna jó kis s-ezõs toscanai akcentusban nézni :)"

Igen, a film megtekintése közben nekem is eszembe jutott, mennyire jó lett volna olaszul nézni - ugyanis én csak angolul jutottam hozzá. Aki egyébként valamennyit is konyít az olasz nyelvhez - én nem tartozom közéjük - annak számára egy értõ ismerõsöm szerint Bertolucci egy másik filmje, a Huszadik század elképesztõ élményt jelent. Én ugyan még sosem láttam olaszul, de állítólag minden létezõ akcentus elõfordul a filmben, és annak, hogy ki milyen "olaszt" használ jelképes értéke is van a történetben. A kedvenc Bertolucci filmem az Álmodozók, de ha meg kellene neveznem Bertolucci egyértelmûen legnagyobb filmjét, akkor a Huszadik századot nevezném meg, mert a monumentalitása és zsenialitása lehengerlõ, ábrázoló ereje, fõleg, amit a "sötét oldal" (Sutherland) bemutatásakor felmutat, egyszerûen elképesztõ.
szavazat: 10/10 2010 márc. 16. - 16:02:49
2010 márc. 16. - 16:02:49
Az Álmodozókhoz én nem is hasonlítanám...már csak azért se, mert azt valahogyan nem bírtam megszeretni, ezt az alkotást meg kockáról kockára jobban szerettem, a végére meg már elérte a 10es skálán a legfelsõ határt. Biztos vagyok benne, h még napokig a hatása alatt leszek. Ne számítsunk nagy fordulatokra, mert a szemfülesebb filmnézõ már az elején megjósolhatja a dolgok kimenetelét, de Bertolucci olyan finoman, körültekintõen és õszintén bontogatja ki a szálakat,hogy nehéz nem a film hatása alá kerülni, nem beszélve a napsütéses toscanai tájakról...
Írta valaki h vétek nem eredeti nyelven nézni, hát én szerettem volna, de az itthon forgalomba hozott dvd-n is csak az angol meg magyar közül lehet választani... pedig nagyon örültem volna jó kis s-ezõs toscanai akcentusban nézni :)
2010 febr. 05. - 14:14:06
2010 febr. 05. - 14:14:06 OFFTOPIC
Örülök, hogy ismét egyetérthetünk! :)

Ha erre a filmre írtad, hogy túl kevés a mondanivalója - nem tudom.

Sztem nem.

Az a baj, hogy ha Bertolucci egyszer megcsinálta az Utolsó tangót, akkor már mindig ezt a minõséget fogjuk elvárni tõle.

Ez a film könnyedebb és kicsit kevésbé veszi komolyan önmagát, annak ellenére, hogy van benne combos drámai vonulat is. Persze nem annyi mint Pudovkin Anyájában... :)

Nekem egyébként, ezt tartom és ebbõl nem is engedek, az Álmodozók a kedvenc Bertolucci-filmem. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezt tartom a legnagyobbra, de ez áll hozzám legközelebb.

Ami Liv Tylert illeti, ha túl nem is szárnyalta azóta ezt az alakítását, fantasztikus dolgokat hozott össze, érdemes odafigyelni rá.

Nagyon ajánlom tõle pl. a Csend fogságábant (az egyik elsõ filmje, de meglepõen jó benne), az Inventing the Abbotts c. filmet (kevésbé ismert darab, de a film és Liv is egyaránt szórakoztató), a Martha Finnes-féle Anyegint (azt hiszem egyértelmû, hogy emellett abban a filmben alakít a legjobban) és az Üres város c. filmdrámát (a hangsúly a DRÁMÁN van, ugyanis a film másik szereplõje, aki meglepõen jól játsszik, Adam Sandler).

Emellett még látni kell a Gyûrûk Ura-trilógiát és az Apja lányát is - de persze ezeket a filmeket nem Liv tette elsõsorban naggyá... :)
szavazat: 9/10 2010 febr. 04. - 21:07:04
2010 febr. 04. - 21:07:04
Pont, ahogy mondo9d:

"az értelem, érzelem és érzékiség olyan egyedülálló keveréke, amelyet így csak Bertolucci tud kikeverni"

A szinészek fantasztikusak, a rendezés, a képek dettó, JeremyIrons nagyon szerethetõ LivTyler(remélem,jól írom) üde és jól játssza a szerepét, én nem tudok róla,hogy azóta fölülmúlta volna, de nem valószínû.
Mégis, számomra az UtolsóTangó és az OltalmazóÉg a csúcsok Bertluccuinál, azon túl, hogy nem Tarkovszkij, azért ezek sem. Kicsit szegényesebb a mondanivaló, a rendezõtõl több szólamhoz lennénk hozzászokva
szavazat: 8/10 2009 jún. 26. - 21:49:07
2009 jún. 26. - 21:49:07
Szemet gyönyörködtetõ, érdekes hangulatú film - a táj lenyûgözõ, nagyon érdekesek a szobrok, a képi világ.
Liv Tylernek nagyon való volt ez a szerep - nem tartom kirobbanó tehetségnek, de nagyon bájos, és kellemes jelenség. Egyetértek azzal, hogy ebben a filmben a legjobb, azóta sem tudta ezt felülmúlni.
Maga a történet nem extra - nem is nagyon értem, miért csodálkoztak, és élcelõdtek a rokonok Lucy szüzességén - 19 évesen ez még benne van a normál határban. Vannak ilyen tiszta, lelki beállítottságú lányok, akinek nem a szex a legfontosabb, hanem az érzelmek.
Örülök, hogy kiadták DVD-n!
2009 jún. 15. - 20:18:44
2009 jún. 15. - 20:18:44
Hát én 12 évesen nézetm meg elõször- és azóta még mindig valahányszor megnézem teljesen rabul ejt ez a film...de lehet h csak rám van ilyen hatással-hiába, Bertolucci az Bertolucci és a színészek is minõségiek!Nem tudom miert tartják Liv Tyler azutáni szerepeit és õt magát bénának...szerintem nagyszerû színésznõ!Nem kell folyton a régi nagyokhoz viszonyítani...szerintem.
2009 ápr. 27. - 16:18:00
2009 ápr. 27. - 16:18:00
Liv Tyler azóta sem tudta felülmúlni önmagát (és nem is fogja), pedig volt már néhány szerepe. Jeremy Irons pedig hozza önmagát, mint mindig. A mellékszereplõk játéka is kiváló.
Ez a film akkor marad igazán emlékezetes, ha az ember hasonló korban nézi meg (18-25 évesen). Én is akkor láttam elõször. Valahogy a fiatalság jelképe. Mai fejjel már nem üt akkorát, de még mindig átlagon felüli. Meg is van a gyûjteményemben.
2009 ápr. 08. - 12:33:56
2009 ápr. 08. - 12:33:56
Azt szeressük mostanában nagyon Bertolucci bácsiban, hogy az újabb filmjei egyedi módon közérthetõek, méghozzá elsõsorban azért, mert egy európai értelmiségi révén Amerikához, vagy inkább egy viszonylag amerikanizált világhoz szólnak.

Ilyenek a távol-keleti témájú filmjei is, amelyek különösen Vittorio Storaro operatõri munkája és a díszletek révén váltak feledhetetlenné, de ilyen fõleg a 2003-as Álmodozók és jelen filmalkotás is.

Ahogy az Álmodozók fõhõse, Matthew is Amerikából csöppen a bolond Európába (ráadásul a nagyon bolond '68-asba), úgy Lucy, azaz Liv Tyler is szinte pillanatok alatt kénytelen megszokni az olasz miliõt, amely a varázslatosan szép, lélegzetelállító, mesés toscanai táj történelemtõl és mûvészettõl terhes, sûrû és forró, júliusi levegõjében nem is olyan könnyû feladat, mint azt elsõre gondolnánk.

Na persze, ha valakinek ilyen színészi gárda van a segítségére... :)

Liv Tyler fantasztikus ebben a filmben (és persze rettenetesen gyönyörû), alighanem élete legjobb alakítását nyújtja, Jean Marais felbukkanása külön öröm és nem mindennapi ajándék, Jeremy Irons pedig annyira olasz, hogy olaszabb már nem is lehetne - emellett valószínûleg nagyon sokakat megvett a bánatos kutyaszemeivel (engem biztosan - nagyon nagy szerep, nagyon szépen prezentálva!).

De ami a mozi legnagyobb értéke, az értelem, érzelem és érzékiség olyan egyedülálló keveréke, amelyet így csak Bertolucci tud kikeverni, ráadásul annyira olasz valami lett belõle, hogy az elsõ húsz-harminc percben a díszleteket és az idõnként felcsendülõ nyelvet leszámítva jóformán észre sem vesszük, hogy Itáliában vagyunk.

"Dolce vitá"-s reminiszcenciákkal, nagyon fülbemászós, cseppet sem olaszos soundtrack-jával, gyönyörû képeivel, és remek színészi alakításaival felfegyverkezve Bertolucci remeke nem jelentéktelen ellenfele lehet az idõnek, amely egyelõre egyáltalán nem járt el felette: már majdnem tizenöt éves de a "Stolen beauty" még mindig teljes pompájában ragyog.

10/8.1 - azért nem Tarkovszkij :)
...
2009 febr. 08. - 15:34:27
2009 febr. 08. - 15:34:27
Szerintem jó film. Megfogott a hangulata,szívesen elmerültem benne.Nem egy nehéz témájú film,de érzékeny. Könnyed kikapcsolódás,nem zaklat fel,mégsem gagyi.Szerintem ilyen filmek is kellenek!
Összes hozzászólás