Magyarok

Bakancslistához adom
16 éven aluliak számára nem ajánlott magyar filmdráma, 105 perc, 1978

Értékelés:

54 szavazatból
Szerinted?

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről. A birtokon fogolytábor üzemel, a földeken hullákba botlanak...
A filmet 1979-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb külföldi film kategóriában.

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
Tiberio 2018 dec. 29. - 12:58:37 10/10
Semmi kedvem válaszolni oda, ahol idepolitizáltak egy jó nagy kupaccal. Azért megjegyezném, hogy igen, van egy Kertészünk, aki egész életével kiküzdötte, hogy őrá is gondoljunk a magyar sors, így a Magyarok c. film okán. Ő Kertész Imre, akit saját tartása, jelleme megóvott attól, hogy megélhetési üldözött legyen. Ő nem hazudott össze egy szekérderéknyit arról, hogy éppen hogyan üldözik. Nem mocskolta a magyarokat, akiknek egy része a '45 utáni magyar életben a sorstársai voltak, így hát nem is kellett menekülnie: élete vége felé szabad emberként utazott és élt a világban; ez a legtöbb.
LexH 2014 ápr. 25. - 03:13:34
Fábri értékeléséhez:
Annyiban valóban általános elismerés övezte a munkásságát, hogy nagy szakmai tekintélye volt és jelentõs nézõtábora. Ugyanakkor csúnyán belekötöttek egyik legjobb filmjébe, az Utószezonba - minden jel szerint Aczél hatására, aki félreértette a filmet. A kritika egybehangzóan két filmjét utasította el, a Bolond áprilist (a vígjátékot, amelyen nem lehet nevetni) és utolsó filmjét, a Gyertek el a névnapomra címût (ez utóbbi mai szemmel látlelet a szocializmus utolsó évtizedének súlyos erkölcsi válságáról).
Amibe szerintem valóban bele lehetne kötni, az a színészvezetése: nála minden színészben maga Fábri jelent meg a vásznon.
8/10
efes 2013 dec. 06. - 16:44:05 8/10
Nagyon kemény és nagyon igaz film a magyarság lelkérõl. A Soli Bertalan által alakított figura szájába adott mondatok pedig pontosan ugyanarról szólnak, ami miatt kertész Ákosnak el kellett innen mennie. Az utolsó jelenet, amikor a kocsmából kidõlve, részegen a Szózatot ordítva mennek a magyarok a háborúba (Don-kanyar->halál), egyenesen vérfagyasztó. Ez a film is szerintem csak tévedésbõl kerülhetett a Duna tévé mûsorába.
stenmore 2013 dec. 05. - 23:45:28
Úgy hittem pedig hogy õt általános elismerés övezte.Még az irigyek és a konkurrencia sem talált rajta fogást.
perry 2013 dec. 05. - 18:30:17
Pedig ha tudnád , hogy a társadalmi átértékelõdés õt sem igazán kímélte.:)
stenmore 2013 dec. 05. - 10:52:40
Ez a fránya Fábri má megint zseniális.
black box 2013 júl. 23. - 08:27:26
Nekem sem jutott eszembe látványos dugóhúzókat hiányolni, hogy mi volt fent az kiderül az arcokból. A jelenet talán arról szól, ne gondolja senki, hogy szemlélõdõ és érdeklõdõ kívülálló lehet egy háborúban. A barakkokat a vonuló hadifoglyokat addig csak távolról nézték, de benne van ebben mindenki nyakig, függetlenül attól, hogy akkor és ott éppen nem halt meg senki
drProktor 2013 júl. 18. - 20:39:55 Előzmény -greghouse-
Szerintem õ úgy érti, hogy utólag kellett volna a film kópiát "kezelni"
Valaki már korábban is írta, hogy jobb volt a képi minõség, mint annak idején a moziban.
Egyébként minden ilyen tuningolás merénylet lett volna a film ellen
(na, akkor aztán nenm gyõzném csepülni!)
10/10
-greghouse- 2013 júl. 17. - 00:29:54 10/10
Ja, és igen... "számítógépes túningolás" ... te tényleg nagyon el vagy tévedve. 1977-ben szerinted a szobányi méretû kezdetleges, lyukkártyás, fortran programozásos orosz gépekkel, vagy a prototipusként létezõ Commodore 64-es zsebkütyükkel lehetett volna "feltúningolni"...?
10/10
-greghouse- 2013 júl. 17. - 00:26:59 10/10
Túningolás, látvány, repülõcsata.... ez nem akciófilm.
Mi a búbánatos francért lett volna itt szükség repülõcsatára? Sõt. Az egész film lényegi vonulata az, hogy ezek az emberek alig vannak tisztában azzal, mi történik a világban, mi a nagypolitika. A repülõcsata... hát, barátom, ha neked ez hiányzik egy Fábri filmbõl, rossz csatornára kapcsoltál.
Gondolom, Bergman Hetedik pecsétjénél kifogásolnád, hogy fekete-fehér, és hogy a kereszteslovag nem ontja az ellenfél vérét látványos kardcsatákban... Szerintem eltévedtél.
10/10
solicitor 2013 júl. 16. - 20:17:53 10/10
Nagyon jó film, alaposan odaüt. Viszont a kornak megfelelõen simán feljebb lehetett volna látványban tuningolni. Mikor a srác megy az erdõben keresve a magyarokat (lényeges rész) simán feljebb lehetett volna tolni effektekkel (több kameraállás, fák számítógépes tuningja, stb.). Vagy a repülõcsatát is lehetett volna mutatni (akár úgy, hogy korabeli filmekbõl bevágni 1-2 harci jelenetet). Sokat dobtak volna a látványon.
lopata 2013 júl. 16. - 13:42:42
Lehet, hogy erre már válaszolnom sem kellene, mert nem tudom, akarattal érti-e félre, amit írunk, illetve, hogy egyáltalán a filmrõl van-e még szó.
Amerika pocskondiázásáról: nem tudom, tette ezt, én ilyen beírást nem olvastam sehol. Greghouse egyszerûen tapasztalati példákkal igyekezett megerõsíteni azt, hogy az Ön által valószínûtlennek tartott epizódok nagyon is valószínûek. Nyilván neki Amerikából van példája, valószínû, ha Bissau-Guineában végezte volna az említett felmérést, azt is leírná. Ahogyan én magyar példát hoztam. Mindezzel csak arról akartuk meggyõzni, hogy nem szabad mai,középosztálybeli, jól tájékozott (?) szemmel nézni az akkori szegényembereket.
Amit pedig a kisországokról ír, elárulja, hogy már aktuálpolitizá. Kár....
drProktor 2013 júl. 16. - 13:04:06
Jó dolog az amerikaiakat pocskondiázni, bizonyára rá is szolgálnak éppen eléggé.
Csak õk egy komoly nagy ország, amely nem fog összedõlni sem az egércincogástól,
sem az elefánt dübörgésétõl
Vannak, ugyebár, ennél sokkal érzékenyebb nemzeztecskék.
Halljatok csodát, a rendszerváltás idején(a nyolcvanas években) olyan fiatalok,
akik történelem szakra ácsingóztak,felvételi vizsgán kiderült,nem tudják mi Rákosi,Gerõ,Révay
(a nevezetes trojka!).
Azt hitték(lehet,nem az egész csapat, de jónéhányan), hogy Rákosi Gerõ egy személy.
Mindazonáltal az én tágabb családomban is van háború elõttrõl datálódó paraszti származék,
aki ugyan meglepõ (ön)tudatlanságról tesz néha tanúságot, tán már a kora miatt is, ha másért nem,
de biztos, hogy tudta, milyen háborúról volt szó, és ki Hitler
(nyilván nem azt, hogy "birodalmi kancellár" - lévén, hogy ilyenek nem tartoztak a szókincséhez)
Hogy a filmen szereplõ szinészek nem tettek ki magukért, azt aláírom,
de más filmen miért tudott Solti, Molnár(rémlik, õ is benne volt) szinte tökéletes lenni?
Koncz G-ért különben nem rajongok, nem is rajongtam, ezt a filmet azért is érdemes volt mgnézni,
mert kiderült, hogy megalapozottan.
10/10
-greghouse- 2013 júl. 16. - 09:56:19 10/10
Elõttem kettõ nagyon igaz, és nem tudom, ezzel miért kötekedik bárki is. Ez egy film. Senki nem állította, hogy "a" magyarok "általában" ilyenek. Egy történetet mesél el, nagyon szép példával, teli szeretettel ezen emberek iránt, és igen, ellenszenves figura a fõhõs, számunkra lobbanékony, hirtelen, indokolatlanul lázad (Fábián András), de egyrészt ez nem általánosítás, másrészt bele is illik a történetbe, mert egy tanulatlan, a földmûveléshez és a családjához kötõdõ ember igenis lehet lobbanékony ha mások számára apró, de neki nagy dolgokról van szó. Az, hogy nem tudták, kivel háborúznak... a parasztember számára a háború arról szólt (azon túl, hogy mint a politika, "úri huncutság"), hogy õ, vagy a közvetlen környezetének emberei elmennek háborúba VALAKI ELLEN. A szabolcsi emberek az oroszok ellen mentek háborúzni. Fogalmuk nem volt az amerikaiakról. Akármilyen meglepõ ma, bizony, nem volt ám internet, meg tévé, de még rádió vagy újság sem nagyon. A híreket a "messzirõl jött emberek" mondták el.
...És hogy mennyire nem kirívó ez...a mai (választókorú) amerikaik csaknem kétharmada nem tudja, hogy hívják az amerikai alelnököt. Én magam csináltam egyetemisták közt földrajz órán tesztet, melybõl kiderült, hogy fogalmuk sincs az USA-n kívüli világ nagy részérõl (tisztelet a kivételnek), és nem ritkán kaptam olyan választ, hogy Róma nem más mint Párizs fõvárosa. Vagy fordítva. (A Budapest Bukarest dologra már jobb nem is emlékezni.) Kaptam olyan választ (egyetemisták, amerikaiak!), mely szerint az egész országot az egész kontinensre jelölték be, és Brazília egy sziget a Csendes óceánban. Nem, ezek nem poénok voltak, mert egymástól függetlenül kaptam ilyen ökörségeket. Volt olyan, aki azt hitte, a II. világháború Mexikó ellen vívták, és olyan is, aki szerint az I. világháború Kanada elszakadásáról szólt.

...Hihetetlen, hogy a szabolcsi parasztember nem ismerte Hitler pontos titulusát?
Egyébként sem errõl szól a film. De muszáj volt megszólalnom - talán pont mert nem errõl szól a film.
black box 2013 júl. 16. - 01:14:50
A filmek általában azt a látszatot keltik, hogy egy középkori lovag vagy bármely korból bárki a jelen szellemi színvonalának felel meg. De milyen volt valójában a magyar paraszti élet egy isten háta mögötti faluban a huszadik század elsõ felében. Iskolázottság, ha volt is alacsony színvonalú, nincs újság, rádió... Ami van az a meló virradattól napnyugtáig kocsma és templom. Ennyi a világ. Senkit nem érdekel Hitler. A többször szégyenletesen tapló módon megnyilvánuló Fábián Bálint a csoportban is kilóg a sorból. De a film nagyobb része tele van szép és lélekemelõ jelenetekkel amelyek annyira hétköznapiak, hogy szinte fel sem tûnnek. És a végén amikor ajánlatot kapnak a letelepedése még a jobb élet reményében sem marad senki. Szerintem ez egy nagyon pozitív film a magyarságról csak egy kicsit másképp mint ahogy azt általában szeretjük.
lopata 2013 júl. 15. - 20:38:33
Azzal kapcsolatban, hogy kicsoda volt Hitler, jelzem, én sem gondoltam történészi mélységû ismeretekre, elelmzésekre. Ennél sokkal egyszerûbb dologra godoltam: arra, hogy még a mai, sokoldalúan tájékozott emberek nagy része sem tudja megnevezni, milyen funkciót töltött be hajdan Hitler a német politikai életben. Erre analóg példaként hoztam fel a Horthyval kapcsolatos tévedést. Vagyis nem tartom valószínûtlennek, hogy 1943-ban egy magyar zsellér, cseléd, szegényparaszt csak annyit mond róla, hogy valami katonaember. Ráadásul, ahogy valaki írta is itt a fórumon, teljesen igaz az is, hogy a magyar paraszt általában szûkszavû volt és bizalmatlan, hát még egy ilyen helyzetben.
Azzal, hogy azt írja, embert próbáló idõkben a tájékozatlanság lelki restség, bûn, elárulja magát az információs társadalomban élõ, és persze a világháborút utólag viszonylag jól ismerõ ember nézõpontja. De úgy tûnik, ez egy kizárólagos nézõpont, nem fér bele, hogy más emberek másként élnek, másként gondolkodnak, másként tájékozódnak stb.
Viszont most, ahogy ezeket írom, elkezdem érteni, mégis mi lehet az, ami miatt Ön valószínütlennek érzi az egészet. Legalábbis azt hiszem, azt érzi falsnak, hogy a színészek, és különösen Koncz Gábor játéka nem felel meg a szerep megkívánta (és általam meg greghouse által is olyan szépen bemutatott) tudatlan, szabolcsi parasztemberek figurájának. Túl sterilek, nyílt tekintetûek, a beszédük szinte irodalmi. Én általában szeretem ezeket a színészeket, Koncz Gábort is nagyon, de azt hiszem, itt tényleg kicsit „álparasztok” lettek. Ez pedig azért, bármennyire fáj is, a rendezõ hibája. Ezzel együtt is nagyon szeretem és tisztelem Fábrit, és azért ezt a filmet is.
drProktor 2013 júl. 15. - 19:08:38
„Néhány gondolatára reagálnom kell:”
Ehhez képest izzé-porrá szedte minden gondolatomat!
Mindenesetre, amit a jelen magyar(német) kisemberének tájékozottságáról fölvet,
tudják-e ki volt Hitler („persze, azon kívül, hogy maga a sátán”), ez komoly kérdés,
monográfiákat lehetne Hitlerrel megtölteni, s ezt se itt,
se ott az átlagembertõl nem lehet elvárni.
Persze, csak én nem errõl beszélek, hanem arról, hogy Fábri(Balázs?)
nagy jóindultában túlzottan és egyoldalúan tájékozatlannak ábrázolja õket,
(mert azt hiszik, ami bávatag, az bájos), de ott van Párizs, meg a Majna-Rajna-Szajna,
vagy a hõzöngés a vasárnapi biciikli ügyében.
Hogy ez a film nem akarta a magyarságot (népet, nemzetet: attól függõen, miben gondolkodik)
általában, (perry kollega szavával „parabolikusan”) szimbolizálni, azt azért kétlem, mert ahhoz a cím(Magyarok) túl nagyra látó.
Egyébként abban is biztos vagyok, hogy a mûsorra tûzõ hatalom is pontosan erre utazik,
a tévén való vetítés idõzítésével(sunyi módon, így szabadfsághrc idején!)

Csak apróság(ilyen nagy orbáni idõkben nem számit(?)),
hogy a „te benned bíztunk eleitõl fogva” kezdetû, 90. zsoltár református egyházi ének,
márpedig a fiatalasszony gyónásért áhítozott, ez római katolikusságra vall
Nem igen figyeltem, de a francia fogoly pap felekezete nem lett kidolgozva, azt hiszem.
(nyilván pont emiatt)
Lehet tiltakozni a szóhasználatom ellen:
A film hõsei nem hülyék, csak tájékozatlanok,
szerintem embert próbáló idõkben a tájékozatlnság részben bûn, részben lelki restség(ezért is bûn),
csak az maradhat tájékozatlan ilyen fokon, aki aktívan küzd a tájékozottság ellen, vagy effektíve fogyatékos
(ebbõl a biztonság végett kettõ is volt filmen, a német istállófiú, meg a vasútnál ágáló Stzilágyi(?)

A mgyarság kép vonatkozásában ezek az emberek az anti-tizedesek,
nem mint ha a Tizedes meg többiek minden hájjal megkentje rokonszenvesebb lenne,
de akkor már, mint magyart, inkább az parbolizáljon engem!
lopata 2013 júl. 15. - 16:07:35
Kedves drProktor!

Néhány gondolatára reagálnom kell:

„Hát elõször is az, hogy magyarok mentek Németországba eine kleine Gastarbeitre,
azért nem hogy nem tipikus, de meglehetõsen periférikus történés,
nem olvastam az eredeti regényt, de el fogom, talán kiderül belõle,
hogy mint is hiteles ez a történet.”


Segítek: „A második világháború már javában folyt, amikor német ügynökök jöttek Magyarországra, hogy mezõgazdasági munkára toborozzanak embereket. Így ment ki minden évben egy-egy csoport magyar napszámos, cseléd Németországba. Az agyonrugdaltak. A szegénységükbe beleháborodottak. Akikrõl tíz bõrt már lehúztak, hogy azután lehúzzák a tizenegyediket is”
Az idézet a könyv második, 1978-as Magvetõ kiadásának fülszövegébõl van. Nem Balázs József írta, hanem a kiadó, a történet magyarázataképpen. Tehát valószínûleg volt ilyen.



„Ez pl. nem hiteles, a legutolsó kis tanyán a legutolsó legegyszerûbb parasztember is tudta, ki Hitler, ki ellen megy a háború...”

Szeretnék látni egy mai felmérést mondjuk Magyarországon, de akár Németországban is, amely megmutatná, tudják-e az emberek pontosan, ki volt Hitler ― persze, azon kívül, hogy maga a sátán. De milyen politikai funkciója volt? A korabeli, egyszerû, iskolázatlan, szegényparasztok számára legfeljebb egy-két véletlenül elcsípett újságcímlapról, esetleg mozihíradóból lehetett ismerõs Hitler, és bizony, katonai uniformisban...
Kicsit idetartozik az is, hogy néhány éve olvastam egy 50 év körüli, szociális munkásként felsõfokú végzettséggel rendelkezõ kolléga tanulmányát, amelyben többször is említi Horthy Miklós miniszterelnököt. Ugye, ha ezt filmben mutatná valaki, valószerûtlen lenne?



Mint magyar érzem magam sértve, hogy pont a filmen szereplõ maroknyi magyar ember szimbolizálja a népemet.

Joga van a sértettséghez, de a film nem errõl szól, nem akarja az egész magyar népet szimbolizálni. Ilyen alapon ugyanis senkirõl, semmirõl nem lehetne filmet készíteni, mert bárki bármikor kikérhetné magának a filmben bemutatott konkrét cselekményeket. Itt egy pontosan körülhatárolt csoportról van szó. Azokról a nagyon egyszerû emberekrõl, akik minden tudásukat, értékrendjüket a szüleiktõl, nagyszüleiktõl, a paptól, a szirupos falvédõszövegekrõl, az elvégzett kevés iskolai osztályból és esetleg a moziból szerezték. Ilyen egyszerû általánosságok voltak ezek, mint hogy „aki a magyarokkal összeáll, az biztosan elbukik” stb. Tovább errõl nem érdemes írnom, mert greghouse nagyon jól jellemezte õket. De fontosnak tartom, hogy akinek vannak ilyen egyszerû, mások által akár lenézett vagy akár csak illuzórikus fogódzói az életben, mint nekik, az az ismeretlen, nehéz körülmények között is meg tud maradni, és ember tud lenni. Ezért hát kár õket lenézni.
Ha a címre gondol, mint általánosítás, az sem az, hiszen ebben a névelõ nélküli formában csak annyit jelent, hogy valahol valakikrõl van szó, akik éppen magyarok. És ez a magyarság azért fontos, mert idegenben vannak, németek, lengyelek, franciák mellett, ahol õket éppen ez a tulajdonságuk különíti el a többiektõl. Hogy magyarok. És õk erõsen meg is élik a magyarságukat, sõt, bizonyos fokig általánosítják is a saját tapasztalataiket, de a film ezt nem erõsíti meg, nem sugallja, hogy ez így igaz is.
A Koncz Gábor által megformált, Ön szerint egyszerûen hülye figura is arra bizonyíték, hogy nem idealizálták a szereplõket. Fábián András az a tudatlan ember, akinek tudatlansága óriási öntudattal és gyanakvással párosul. Mendenhol megalázást, becsapást gyanít és ezért lázad, általában indokolatlanul. Nem túl rokonszenves, pedig alapjában nem rossz figura. De sok ilyen ember van.



„SoltiBertalan meg volt lepõdve, hogy a németek Amerikával is háborúban vannak, még jó, hogy az oroszokról tudott.”
Ez tényleg furcsa lehet, de talán jobban kellene ismerni (nekem is) a korabeli magyar falusi, tanyasi életet ahhoz, hogy megítéljük. A magyarok ugyanis 1943 év elején kerülhettek ki Németországba, s akkor Amerika már egy éve belépett a háborúba, de nem európai hadszíntéren, hanem a Csendes-óceán térségében és nem Németországgal szemben, hanem Japán ellen. Nem tudom tehát, mit tudhatott a magyar szegényparaszt, cseléd, de akár tanultabb ember is akkoriban azokról az összefüggésekrõl, amelyek Amerika belépésével, ill. a különbözõ hadszínterekkel kapcsolatos. De nekem ez a rész sem volt különösebben valószínûtlen.

A nem fekete-fehér karakterekrõl írja:


„valami olyasmi, hogy vannak a csodálatos magyarok és lám-lám még egy két személy bár nem magyar, mégis ember!”
Szerintem ez olyan „ha van sapka, az a baj, ha nincs, az” hibakeresés. Ráadásul hamis is, hiszen, mint az eddigiekbõl kiderült, a magyarok sem mind csodálatosak, és a külföldiek között is van több rokonszenves, jó ember. Én úgy értelmezem a helyzetet, hogy az emberek bárhol a világon ilyenek is meg olyanok is. A háborút a németek sem mind akarták, vagy ha igen, a vége felé látták már, hogy milyen rettenetes, és ezért kialakult bennük is az együttérzés minden szenvedõvel. A háborúnak kiszolgáltatott emberekbõl ez a helyzet kihozza a szolidaritást.



„„tud nagyon magyar lenni, hogy nem lenget árpádsávos zászlót” Az a helyzet, hogy ez nem érdem, ez követelmény, de azonban nemzeti színû zászlóval is lehet visszataszítóan magyarkodni.”

Nagyon mai godolat, a mai politikai helyzetbõl adódik. A film talán arra is jó, hogy a tiszta, szép hazaszeretetben megerõsítsen mindenkit, akit a nemzeti zászló kapcsán emlegetett „magyarkodás”, nacionalizmus vádak elbizonytalanítottak.
perry 2013 júl. 15. - 14:35:04
Fábri Zoltán tragédiája és szerencséje egyben , hogy a szocialista rendszerben született, egyrészt mert humanista és
parabolikus filmjeit leforgathatta, másrészt fantasztikus forgatókönyvei maradtak fiókban, melyeket volt szerencsém olvasni, az is nagy csoda , hogy Az Ötödik pecsét megszülethetett.
Igazából nem volt filmújító, vagy nem bontott formanyelvet, de olyan erõs jelenetsorokat alkotott meg mint a Körhinta tánc vagy a hinta jelenete de utalnék kedvenc filmemre Az Ötödik pecsét-re annak is a vallatási jelenetsorára. Ezek jelentéstartalma szimbolikája hova tovább üzenete annyira erõs, hogy önmagában képi megjelenítés is érvényes gondolatokat sugároz, hozzá véve a dialógusokat pedig egyedi senki másra nem jellemzõ jelentést kapunk.
A Magyarok forgatókönyve irodalmi alapanyagból készült a méltatlanul elfeledett és realisztikus ábrázolásaiért az elõzõ rendszerben háttérbe szorított Balázs József jegyzi.
Két mûvébõl a Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel kötetekbõl áll össze, bár mindkét mû külön külön is megfilmesítésért kiállt, annyira élõ több dimenziós jellemeket találhatunk a regényben ráadásul a kor élethelyzeteinek pontos visszaadását is. Míg a Magyarok a II. Világháború árnyalt megjelenítése addig a Fábián Bálint találkozása Istennel az I. Világháború egy évét öleli fel sokkal ballisztikusabb formában.
A Magyarok azt a világot adja vissza amit 1943 évében élhettek át azok a kisemberek, zsellérek, napszámosok a paraszti lét legalján élõk akinek nem volt választásuk - a jelenkor analógiája a hajléktalan - akiknek egy választása van a háború húsdarálójából a "kényszermunka" a harcoló német parasztok földjén.
A valóság elõl azonban nem lehet menekülni, munkájukat hullák szegényeik, a munkatábor közelsége figyelmeztetés a
napi szörnyûségek megélésére.
Ez a nagyon erõs parasztkép amit Fábri Zoltán kockáin látunk elsõsorban Balázs József figuráinak írói mélységét dicséri, másodsorban azt a zseniális színészvezetési és képi megvalósítást ami Fábri sajátja.
Az alakok nem papír figurák a német gazda nem náci, a intézõ sem a lelket kiszorító zsarnok, egyszóval a figurák élnek és dimenzionáltak.
Persze a korabeli kritika világképébe elég nehezen fért bele ez a fajta nemzeti identitás, a kor eszméjével és idealizált paraszt képével ellentétes a valóságot felmutató realisztikus látásmód így aztán a Magyarok mindent kapott csak nem dicséretet. Annak ellenére , hogy filmes díjak sokasága jelezte útját.
Igen, nem lett belõle kurzus film mivel Fábri sem az a filmes volt aki ne ragaszkodott volna a saját üzenetéhez, még akkor is ha bizonyos pontokon kompromisszumot kellett kötnie az alkotásaiban.
Az õt bátran bírálok hajlamosak elfelejteni , hogy mellesleg polihisztor is volt, festõnek sem utolsó, irodalmárnak sem, vagy tanítónak /Színház és Filmmûvészeti Fõiskola/ , filmesnek pedig kiváló.
10/10
-greghouse- 2013 júl. 15. - 13:12:50 10/10
Ez a te véleményed. Jogod van hozzá. Az enyém más, alább olvasható volt, továbbiakban rágódj nyugodtan és szidd és ócsárold a filmet nyugodtan. Nem érdekel.
Összes hozzászólás
Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás