Oblomov néhány napja

Bakancslistához adom
Nyeszkolko dnyej iz zsiznyi Oblomova
szovjet filmdráma, 135 perc, 1979

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?

Oblomov lakása pamlagán heverészik és ábrándozik nap mint nap. Gondolatban tele van reformokkal a világ megváltoztatása érdekében. Megváltoztatja fejben birtoka gazdasági rendjét: reformokat vezet be, amelyek éppúgy szolgálják az ő érdekét, mint a jobbágyaiét. A valóságban azonban mindez túl sok energiát kívánna tőle, ezért végső soron nem tesz semmit. Levonja a tanulságot, hogy nem érdemes semmin sem változtatni. A birtoka közben szép lassan pusztul.

"Mihalkov, mint mindig, az Oblomovban is a hangulatteremtés mesterének mutatkozik. Az álomjelenetek fátyolos párájából kibontakozó alakok, vagy az Oblomov-ház sötétbarna tónusú szobáinak hagyományos sarkai, meglebbenő függönyei egyszersmind operatőri remeklések. (...) A kompozíció azonban mindenestül Mihalkové. Mint ahogy a csehovi Etűdökben, itt is összesűríti az epikusan terjengős történést. 'Oblomov néhány napját' látjuk csakugyan, inkább állapotrajzot, mint történetet." (Koltai Tamás, Filmkultúra)
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
leho 2011 nov. 05. - 20:59:04
Annyira jó film lenne, mint ahogy pontozták?
feketevipera 2011 júl. 20. - 22:49:25
Végül is szerintem azért volt viszonylag egyszerû alak, mert a lelke mélyén mindig is gyerek maradt, akinek pátyolgatásra és noszogatásra van szüksége. Talán ezért sem értette meg sokszor a dolgokat, és talán ezért is álmodott annyit a boldog gyerekkorról (illetve ezért szerepelt ennyi flashback a filmben). Szerintem ha igazán felnõtt lett volna, akkor megérti, hogy változtatnia KELL, akkor elfogadja a felkínált segítségeket, illetve tud azokkal élni. Oblomovval az a baj, hogy álomvilágban él, ahol szép csendesen zajlik minden, az õ aktív részvétele nélkül is. A tervezgetésen túl jóformán semmit sem tesz, igazából mintha a múlt lenne az õ terepe, ahol semmi gondja sem volt, a szülei mindent megoldottak helyette.
feketevipera 2011 júl. 14. - 20:35:19
Ha jól tudom, ez nem az egész Goncsarov-regény átültetése, inkább csak valamiféle "rezümé", illetve hangulatfilm (a regényt nem olvastam, arról nem tudok nyilatkozni, de szerintem nem is kell). Az Oblomov Mihalkov jobban sikerült alkotásai közé tartozik, sõt ki merem jelenteni: a legnagyobbjai közé. Általában azt tartják, hogy az orosz lélek melankolikus, nos, ez a filmbõl is érezhetõ. Oblomov igazából nem nagyon tud magával mit kezdeni, az élete értelmetlen, és noha ennek õ is többé-kevésbé tudatában van, mégsem hajlandó - és nem tud - tenni ellene semmit. Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy fõhõsünk szalmaláng-természet. Ideig-óráig tud ugyan lelkesedni dolgokért, de csak elvben, a gyakorlati megvalósítás már túl nagy erõfeszítést kívánna tõle. Talán két dolog lenne az, ami megváltoztathatná az életét: a barátság és a szerelem, de õ túlságosan is a saját világában él, nem lehet õt ebbõl igazán kimozdítani. Nem tudom, mennyire igaz a megállapításom, de azt mondom, Oblomov önsorsrontó ember. Elõtte állnak a lehetõségek, mégsem használja ki õket. Igaz, mintha félig még gyerek lenne, talán erre is utalhat a sok "flashback", illetve a felnõttkori esetlen viselkedése is. Felemás érzéseink vannak vele kapcsolatban (legalábbis nekem voltak), kicsit bosszantó az élhetetlensége, ugyanakkor viszont van benne valami olyasmi, ami miatt mégis szerethetõvé válik. A színészek játéka csak hozzátesz a film élvezeti értékéhez, a szinkron pedig még valamikor a "hõskorszakban" készült, ez újabb jó pont. Összességében tehát egy viszonylag hosszú, ennek ellenére magával ragadó, emlékezetes alkotás, amelyet mindenféleképpen érdemes megnézni.
far vik 2011 ápr. 27. - 16:02:43
A film lebilincselõ, elõször láttam, de nem utoljára. Egy enyhe Oblomovkór rajtam is megjelent már nemegyszer, most is épp...
10/10
Mykolnajt 2011 ápr. 26. - 23:47:00 10/10
Az a jelenet, amikot Sholtz a fürdõbõl kiszalad a hóra, s buzdítaná ezzel Oblomovot, kezdjen valamit magával.. S Oblomov beszélni próbál életének értelmérõl, apró gondolatsorokban végigvezetve. Nem egy nyálas érzelgõsségtõl habzó mozzanat, úgy hiszem, inkább naturálisságával, egyszerûségével vett le, de kicsordult a könnyem..

Elragadó film.
géGyula 2011 ápr. 26. - 23:38:42
Nagyon érdekes a véleményeket is olvasni.
A szinkron is nagyon helyén volt.
A film zseniális.
A gyerek futása a végén valamiért Antonioni Reporterére emlékeztet(talán csak nem amiatt, hogy szinte kínosan hosszadalmas?)
Novics 2011 ápr. 26. - 23:36:31 Előzmény Vágyvillamosa
Szégyen - nem szégyen, én is magamra ismertem Oblomovban. :) Sok közös van bennünk. Bár azért szerencsére nem ennyire súlyos a helyzet. :D
A film pedig valóban zseniális. Annak ellenére, hogy nem látványos film, engem nagyon lekötött. És sajnálom, hogy a Viborgi-negyedben eltöltött idõrõl nem készült egy második rész.
Borella 2011 ápr. 26. - 21:52:02 Előzmény athene4
Athene, ha jól hallom, ez a szinkron még az a szinkron, amit az átkosban a világtól elszigetelt magyar médiában, magyar kultúrában akkor még kellõ szigorral és alapossággal készítettek el, még komoly szakmai elvárásokkal dolgozó szinkronrendezõkkel és színészekkel az akkori egyszem országos Pannonia szinkronstúdióban. Tehát jó.
Borella 2011 ápr. 26. - 21:48:07
Alex köszönöm a véleményedet és a korabeli Spíró-kritikát, az orosz filmek, az orosz filmiskola egyedülálló valóban. Valahogy az Oblomov kimaradt gyerek- és ifjúkoromból, ideje pótolnom. De a Kozincev-filmek, a Szmoktunovszkij féle zseniális alakítások, a Tarkovszkij-filmek legjava azért szerencsére megvoltak.
Grafit Macska 2011 ápr. 26. - 20:14:53
A debreceni Csokonai Színházban 2008-ban bemutatták a darabot Oblom-off címmel. Rendezte Andrzej Bubien, fõszereplõk: Györgyi Anna, Trill Zsolt, bakota Árpád, Tóth László
A darab a 2009-es POSZT-on díjat nyert.
Vágyvillamosa 2011 ápr. 25. - 22:03:08
Azért a film alapjául szolgáló Goncsarov regény mellett se menjünk el szótlanul, mert lelkiismeret furdalás nélkül állíthatom, hogy a világirodalom egyik nagy remeke. Számomra meg fõleg, mert szégyen - nem szégyen, Oblomov személyében egy kicsit magamra is ismertem. :)
athene4 2009 máj. 09. - 10:55:02
Az Oblomov szerintem is az egyik legcsodálatosabb film, és Tabakov alakítása az egyik legnagyobb színészi alakítás, és nagyon örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel. 7-8 évente szoktam látni, és mindig lenyûgöz. Annak ellenére, hogy nem kifejezetten "látványosan nagy" film, és talán emiatt ismerik kevesen. Még annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy eddig csak moziban, felirattal láttam, és látatlanban is úgy gondolom, hogy a tévészinkron csak ronthat rajta.
10/10
alex4427 2008 szept. 30. - 13:25:19 10/10
"Az Oblomov néhány napja nyílt történetfilozófia...A filozófia hordozója ezúttal is a színész. Páratlan Tabakov, Bogatirjev, Popov, Leontyev, Jelena Szolovej alakítása ebben a kamaratörténetben, amely a több évszázados orosz problémákat úgy és akkora erõvel veti fel, hogy kénytelenek vagyunk az egész civilizáció problémáin eltûnõdni.
Mihalkov nem kevesebbet állít, mint hogy a modern európai történetben a valódi emberi értéknek nincs helye. A gyerekkori képek nyugalmas, bár ironikus idillje azt sugallja, hogy a változatlan, statikus, érzelemre és vegetálásra hivatott társadalom az egyetlen élhetõ formáció, amelynek fenntartása azonban immár lehetetlen, s amelynek elõnyei az új korszakba nem menthetõk át. Oblomov, ennek a letûnõ civilizációnak az utolsó képviselõje, nincs tudatában annak, hogy vele eltûnik a báj, az érzelem...Az Oblomov-féle statikum szenved vereséget a Stolz képviselte külsõdleges dinamizmussal szemben, s statikus társadalom száll alá a fejlõdést állító, politizáló és üzletelõ európai társadalom felívelésekor, amelynek sejthetõ vereségét Mihalkov a film végén vetíti elénk.
...Elképesztõ produkció: egy lusta, gyönge, határozatlan, puffadt arcú Oblomov mint Jedermann siratik a film végén. Nemcsak egy civilizációt temetünk, hanem saját emberségünket is."

(Spiró György, Filmvilág, 1983. nov.)
10/10
alex4427 2008 szept. 29. - 21:49:21 10/10
Vetítik: ÖRÖKMOZGÓ Csütörtök (október 2.) 16:30
(Én szóltam!:)
10/10
alex4427 2008 szept. 05. - 18:43:36 10/10
Az egyik legszebb, legjobb, legbölcsebb film - amit valaha is láttam!
Parno Graszt nagykoncert
2020. február 14., 20:00, MÜPA Parno Graszt nagykoncert

Vendég: Ferenczi György

Jegyvásárlás