Pacsirta

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar filmdráma, 97 perc, 1963

Értékelés:

89 szavazatból
Szerinted?

Vajkayék hosszú évek óta görcsösen reménykednek abban, hogy szerencsétlen, csúf lányuk végre megtalálja társát s a boldogságot. Most is azért küldik el Pacsirtát néhány napra a rokonokhoz, hogy bemutassák a háromgyermekes, özvegy ispánnak. A magára maradt házaspár ismét összetalálkozik a régi barátokkal. Színházba is elmennek, ahol már évek óta nem jártak, mert Pacsirta nem bírja a színházszagot. Az előadás után Vajkayt meghívja a kaszinóba hajdani asztaltársasága. Az idős ember, aki már évek óta lemondott mindenről, most átmulatja az éjszakát, s hajnalban, a keserű kijózanodás pillanataiban először néz szembe a maga és felesége elrontott életével, lányukért feláldozott, elvesztett boldogságukkal.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Vajkay Ákos
Tóni, feleség
Pacsirta
Dobáné
Miklós, szerkesztő
Füzes Feri

Alkotók

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
vino-et-veritas 2017 dec. 08. - 12:05:50
Az alapmûvet Kosztolányi írta, tehát ilyen szempontból "korhû"....

'45 elõtt nemigen voltak nagy nemzetközi fesztiválok, tehát nemigen díjazhatták Págert másért sem....

Páger érett és termékeny mûvészi aranykorát igazán csak hazajövetele után élte meg a drámai szerepektõl a vígjátékokig, színpadon és filmen is.
Függetlenül attól, hogy akkor éppen milyen "rendszer" volt, õ helytállt szinte minden szerepében (a felsorolás nagyon hosszú lenne)...
stautoma 2017 dec. 08. - 01:09:54
Páger Antal ezért ugye megkapta a Cannes-i díjat. De ennél sokkal jobb filmjei is voltak ezelõtt, mégpedig a 30-40-es években. A magyar filmgyártás aranykorában. Ja, akkor mások voltak a társadalmi viszonyok ...
gladiolus 2016 márc. 12. - 08:16:49
Már nem osztom azt a véleményt, hogy nincsenek jó magyar filmek. Most talán nincsenek, de az 50-60-as években nagyon is voltak. Most néztem meg a Ház a sziklák alatt-ot, és most ezzel folytattam. Megdöbbentõen színvonalas filmek készültek az említett idõszakban, mind történet, mondanivaló, mind színész mesterség szempontjából.
Páger Antal még sosem volt számomra ennyire kedvelhetõ, mint ebben a szerepében. Végig egy csendes, légynek sem ártó, végtelenül tapintatos kis emberke volt, aki képtelen bárkit is megsérteni, és már nagyon vártam, mikor szakad el nála a cérna, mert éreztem, hogy amit csinál, nem egészséges. De a végén azért végre megtörtént.

A hozzászólások is remekmûvek itt egytõl egyig, látszik az is, hogy az itt felmerült, de ma is aktuális probléma mennyire megosztja az embereket. Úgy gondolom, az értékítélet mindig csak akkor lesz reális, ha megnézzük mindkét fél szemszögébõl, és akkor belátjuk, hogy egyik sem maradéktalanul felelõs, és egyik sem csupán ártatlan elszenvedõje a történéseknek.Mindkét félben, a szülõkben is, és Pacsirtában is fellelhetõ a jóság és a gyarlóság egyaránt, és az, hogy ez így alakult, mindannyiuk közös felelõssége. Minden ember személyiségét meghatározza a szülõi minta és hozzáállás, a gyerek nem magától lesz olyan, amilyen lesz. Sok beszélgetés, sok kommunikáció kellett volna ide a családtagok között, és akkor másként alakulhatott volna minden, ha mindenki szabadon kifejezte volna az akaratát, és megtanultak volna ezáltal fejlõdni.

Nagy Anna remek színésznõ, ne mondjuk rá, hogy csúnya, ebben a filmben az, méghozzá nagyon, mert ez a feladata, de egyébként nem. Neki nem csúnya, hanem különleges, nagyon színezhetõ arca van, amit az általa közvetített érzelmek formálnak széppé, vagy félelmetessé. Ezért alkalmas különleges karakterek megformálására, hiányozna, ha nem lenne.Az õ arcát szerintem, aki egyszer látta, nem felejti el.

Nekem nagyon tetszett az ódon ház hangulata. Lakni nem tudnék benne, de így távolról tetszett, fõként a kert varázsa. Egyébként a lényeg abban áll, amit Páger mond, hogy a többiek sem boldogok. A Bara Margit és Törõcsik Mari által megformált két nõi karakter pl. iszonyúan taszító volt, csak hát ugye az õ bûneik azonnal megbocsáttatnak, mert szépséges az arcuk. Kérdem én, ez milyen dolog?

Az a pasas pedig, aki elvette Pacsirtától a kislányt, hogy hagyjon neki békét, lexikális példája volt a bunkó, sõt tahó embertípusnak, aki még csak észre sem veszi, mekkora fájdalmat okoz.
9/10
offtopic
oncogito 2015 okt. 29. - 00:19:50 9/10 Előzmény Tibag05
Felületes és cinikus vélemény.
Abban az idõben mit kezdett volna egyedül egy lány? Se szakmája, se állása, se pozíciója.
A szülõi felelõsség belõled úgy látszik hogy hiányzik. Egy szülõ bizony feláldozza életét a fogyatékos gyerekéért. Adott esetben is bizonyos fokú fogyatékról van szó, amiben nem hagyták magára.
Mint manapság, könnyen lelécel az egyén onnan, ahol segíteni kellene. Mégsem lesz boldogabb, sõt.
frenchbullie 2015 okt. 27. - 12:46:07 Előzmény LexH
Nekem tetszett Nagy Anna az Ezernevû lány címû mesejátékban is, Kopárszívként. Valóban ott is megnyerte az ügyeletes ronda szerepkört... De ha nem szerepet játszik/játszott, amihez csúnyává kellett átlényegülni, akkor szép, szerintem:-)
Tibag05 2015 okt. 27. - 10:24:36 Előzmény tortura
"..rátelepedett a szüleire,.." Õk meg hagyták! megérdemlik!
inkább hagyták volna élni a maga életét! és ha nem kell senkinek hát nem kell!
attól még történhettek volna jó dolgok is vele.
smartdrv 2014 aug. 04. - 20:45:48
nem az a baj a nõvel, hogy csúnya, hanem hogy egy ***moderálva***

(mármint a karakter, legalábbis ahogy a filmben alakítja N.A.)
tortura 2014 aug. 04. - 19:33:28 Előzmény Margióca
Ugyan már, hagyjuk az edzõtermet, meg a plasztikát. Rengeteg ronda nõ van (volt, lesz), akit elvesznek és kiváló feleség, anya lesz. Ezer másért is lehet szeretni valakit - a külsején kívül. De ezen a lányon nem volt semmi szeretni való. Igen, rátelepedett a szüleire, és nem volt saját élete. Attól, hogy valaki nem kell a férfiaknak, még ezeregy jó dolog történhetne vele. Ehhez csúnyának sem kell lenni. Mindnyájunknak voltak bizonyára olyan idõszakai az életének, mikor épp nem volt párja, vagy nem volt mellette boldog. Mégis megtaláltuk az élet adta örömöket, csak tenni kell érte. Nem repül a sült galamb a szánkba.
Páger Antal valóban egy színészóriás. Nekem leginkább az Elveszett Paradicsomban tetszett. Abban a változatban, amiben Cserhalmi György és Hegyi Barbara játszott, Horváth Ádám pedig rendezte.
tortura 2014 aug. 04. - 19:29:18 Előzmény Gina424
Bár már nagyon régen láttam ezt a filmet, de én is így emlékszem rá. Valahogy így érintett engem is, szörnyen ellenszenves volt a lány. Nagy Anna olyan kiválóan játszotta ezt a szerepet, hogy sikerült is "megutálnom" érte. Viszont van egy gyönyörû lánya - Huszárik Kata.
LexH 2014 aug. 04. - 15:01:19
Páger az 1964-es cannes-i filmfesztiválon megkapta a filmért legjobb férfi alakítás díját, Nagy Anna pedig megkapta itthon az "ügyeletes ronda" szerepkört. Csak a Szinbádban tudott kiemelkedni belõle. Többet érdemelt volna.
Tibag05 2014 aug. 04. - 14:40:53 Előzmény oncogito
"rátettek a nevelésükkel a prûdségre."
nem prûdek voltak,egyszerûen szégyellték a lányukat!
9/10
oncogito 2013 okt. 20. - 21:27:01 9/10
Még valami. A "jó gyerek" alatt azt értem, hogy a szülõk nem vették észre, hogy a prûd nevelés Pacsirtánál törvénnyé lett. A legtöbb gyerek lerázza magáról, de néhányan nem.
Hogy ilyenné lett Pacsirta, szerintem a szülõk hibája, mert nem bátorították a naiv és félénk lányt, hanem rátettek a nevelésükkel a prûdségre.
9/10
oncogito 2013 okt. 20. - 19:54:59 9/10 Előzmény Gina424
Szerintem Pacsirta egy naiv lélek és nem besavanyodott.
Nem rátelepszik a szüleire, hanem "jó gyermek". Bizonyára jó feleség is lett volna, ha van aki elveszi.
perry 2013 okt. 20. - 12:17:15
Ami Kosztolányiban és Ranódyban egyazon az a mélységes érzékenység. Az írónál a társadalom reakciója Pacsirta szüleire az a kiváló jellem és karakter rajz amin keresztül a századelõ középpolgári figuráit bemutatja. Azok a finom vonások amibõl felsejlik a kikapós Dobáné, Miklós svindlerisége vagy Füzess Feri kedvességbe csomagolt gyûlölete.
A kisregényben felvonul a kor teljes társadalmi "palettája", és kapunk közben egy édes-bús történetet családról, vénkisasszonyról
valamint arról mit jelent bezárva maradni a családi közösségbe.
Kosztolányi lírája ezt a szomorkás életérzést szinte éteri magasságokba emelte ezek után prózáját olvasni , jelesül a Pacsirtát olyan mintha a kisregény könnyed sorai a költõ verseinek édes érzéseit tolmácsolnák.
Többünk elõtt ismeretes a kisvárosi közösség érzése, mikor a szomszéd mindent tud és mindent képes tovább adni, mikor a felszínen miden rendben van az emberek kedvesek, csak néha vehetõ észre egy gúnyos pillantás , összekacsintás vagy csak mögötted sároznak be.
A szülõi szeretet, az élni vágyás, majd a reménytelen bezárkózás ez a szinte görög sorstragédia csúcsát ostromló kis dráma, -amire mondhatnám ugyan ez minden családban megesik- ez a Pacsirta.
Mert, ugye van család aki beteg gyermek gondozására ítéltetett, vagy életüket áldozzák a családból kiszakadni nem tudó gyermekükért.
Vajkai Ákos és felesége Tóni életében is felsejlik a vidám élet rövid pillanata úri kaszinós mulatozás, kávéházi csevej, részt venni a kisváros életébe. Ettõl annyira fájdalmas a Pacsirta mert olyan a film is és a regény is mintha megmutatná a Vajkai házaspárnak a "kincsek palotáját" majd egy durva mozdulattal be is csapja az orruk elõtt annak ajtaját.
Tökéletesen tudják és élik meg azt a kettõsséget ami a szeretet a saját vérük iránt szülõi kötelességet jelenti, valamint azt a keserû döbbenetet ami megmutatja számukra, hogy innen nincs kiút, végérvényesen Pacsirta foglyaivá váltak.
A film kockáin szomorúságunk , együttérzésünk és megkocáztatom szeretetünk teljes tárháza Pacsirtáé, amint peregnek a kockák változik az érzelem.
Feltárul belsõ világa, az úrhatnámság, kompromisszum képtelenség, az a megfojtó szeretet ami bezárja a szülõket a jelképesen és a valóságban is a kalickába, mint Pacsirta az agyondédelgetett galambot. Igazán egyszerû képsor amint a hazatérõ lány siratja a gondozás nélkül maradt galambot valamint amint Tóni arca amint behajtja sorra a ház spalettáit. A két sors, anya és lánya valamint Vajkai sorsa ugyanaz, ítélet és megfosztottság a város örömeitõl.
Nekem Ranódy az a képvarázsló akirõl mondhatjuk , hogy a neorealizmussal kacérkodott, ettõl függetlenül képes az érzelmek minden húrjából tiszta hangokat elõvarázsolni.
A film képei akár élethelyzeteket, akár korfestést kell, hogy ábrázoljanak azok pont ott és úgy szólalnak meg, ahogy az nagy filmes könyvekben meg van írva. Ha kell melankólia és ha kell dráma tükrözõdik a kockákról, és ezek érzéseket generálnak, hatnak néhol fájdalmas szomorúsággal, néhol pedig enyhe mosolyra késztetnek.
Azt, hogy Páger Antal az 1964s év Canes-i legjobb férfialakítás díját nyerte el az teljesen a helyén van.
Csak azt sajnálom, hogy mellette Tolnay Klári Tóni alakítása a nõit nem. Ennyi finomságot néhány gesztussal, örök érvényû alakítást amit a színésznõ Ranódy kamerája elõtt játszik keveset volt szerencsém látni.
Persze a többi karakter is a rendezõ zseniális színészvetésének köszönhetõen élõek sokoldalúak, kibontva egy egy jellem sötét vagy szeretni való oldalát is.
A Pacsirtát nézni,olvasni játék az idõvel, játék az érzelmekkel, fõhajtás Kosztolányi zseniális prózája olvasása közben , és tisztelgés Ranódy nagyszerû képi emberszeretete elõtt .
smartdrv 2013 okt. 20. - 11:19:58
nyilván senki nem kérte a szülõket, hogy "feláldozzák magukat", csak szeretik hordani a mártírjelmezt
Margióca 2013 okt. 20. - 08:48:22 Előzmény Gina424
Valahol idõben nagyon eltévedtél, 1924-ben írta Kosztolányi. Valóban , Pacsirtának inkább edzõterembe kellett volna járni, vagy plasztikáztatni az arcát, nem a szülei nyakán lógni. Abban az idõben egy csúnya lánynak ha nem volt sok pénze (de itt még a sok pénz sem segített volna nagyon) esélye sem volt férjhez menni, talán egy 60 éves, vagy özvegy férfi 7 gyerekkel, aki szóba jöhetett volna.
10/10
Gina424 2013 ápr. 29. - 22:06:27 10/10 Előzmény Aggerawayter
Hûha, lehet, hogy nem ugyanazt a filmet néztük. Számomra Pacsirta kinézete teljesen másodlagos, és pont, hogy nem a csúnyasága miatt nem kapott férjet, és nem élt teljes életet, hanem a jelleme miatt. Mert egy elviselhetetlen, besavanyodott vénlány, aki már tíz évvel ezelõtt, húsz évesen is az volt. Semmi élet nincsen benne, ezért a férfiak menekülnek elõle/mellõle. Pacsirta nem csodálatos, és fõleg nem kedves. Ha bármi iránt érdeklõdött volna valaha életében, (zene, sport, könyvek, fõzés, sütés), bármi, akkor nem a szüleire rátelepedve agresszorkodna. És amíg a saját életével törõdne, addig a szüleinek is lenne szabadideje, arra, hogy színházba, étterembe járjon. Lehet, hogy férje nem lenne, de hobbija igen, és nem kellene a szeretetével megfojtania a szüleit. Ráadásul még örömet is találna az életben. Fõzök egy kis köménymaglevest, mert apukának megfájdul a hasa... Az ilyen kedves erõszakosságtól mentsen meg az Isten.
Nem sok ilyen Pacsirtával találkoztam életemben, de akikkel igen, azok elõl én is menekültem.
10/10
settembrini 2011 aug. 09. - 16:42:46 10/10 Előzmény cirmi11
Ez nem vers. Ez egy fûzfapoéta gagyi próbálkozása.
cirmi11 2011 jan. 24. - 20:51:56
Egy ide illõ verset olvastam Papp Bianca írta:


Pacsirta

egy Kosztolányi hõsnõ emlékére



Mikor a kislány elfogadta a láncot „anyukától”
ezzel a szóval anyává tett.
Érezted a boldogságot.
Az Élet elhitette veled egyetlen pillanatra,
hogy neked is meglesz a család, az
asszonnyá válás, a kibontakozás.
E megkeseredett, eltemetett ,
sok szeretet feltörhet végre, szétszórhatod
mint a napfényt, bearanyozva mindent.
„Ne csapja be a gyereket!” csattant
a férfi hangja, aki nem vette észre,
hogy most ölt meg, kegyetlen szavával
mindent kettétörve, téged a magány
sírgödrébe lökve.
9/10
chyga 2010 ápr. 06. - 10:46:50 9/10 Előzmény Szex és New York
Amíg nem jutottam el a Te hozzászólásodhoz, vakartam a fejem. Bár asszociativ embernek vélem magam, Németh László sehogy nem akart idejönni. Más. Sajnálhatják, akik korábban látták a filmet, most -10.04.02- digitálisan kiszidolozott filmet adott a Filmmúzeum (áldassék a neve!). Hajrá Filmarchivum!
Összes hozzászólás
Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás