Pi

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai sci-fi, 81 perc, 1998

Értékelés:

115 szavazatból
Szerinted?

A matematikus zseni Max Cohen egy új felfedezés küszöbén és az őrület határán áll. Körülöttünk minden rendszerekből áll össze, és Max az egyik legnagyobbat akarja megfejteni: a tőzsde rendszerezett káoszát. Egy hatalmas számítógép, az Euclid segítségével megpróbál rendszert találni a másodpercenként gazdát cserélő részvények forgalmában. Miután Max a számítógépbe táplálja a héber ábécét, az Euclid kiad egy kétszáztizenhat számjegyű összeget. Ez a számsor a Tóra szerint Isten neve lehet. Maxot eközben folyamatosan üldözi egy cég, amely bármit megtenne, hogy megszerezze a kapott eredményt. Ez az elviselhetetlen helyzet és állandó migrénjei, élet és halál közé sodorják a matematikust.
Darren Aronofsky a végtelen lehetőségek terrénumába kalauzol bennünket. A Rekviem egy álomért rendezőjének egyedi stílusa mindenki számára igazi csemege.
Bemutató dátuma: 2003. október 9. Forgalmazó: Odeon

Stáblista:

Szereplők

Maximillian Cohen
Sol Robeson
Lenny Meyer
Marcy Dawson
Cohen rabbi
Farroukh
Jenny Robeson

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
1/10
ligetiz51 2019 jan. 14. - 20:56:35 1/10
Értem én az egész filmet, de egyszerűen lila ködös (fekete fehérben ami nem baj) beteg film.
sexykex 2018 márc. 09. - 17:06:36
Amire emlékszem: Valaki eldobta az agyát, ami nyomásra érzékeny. Én bizony nem nyomiznám orrvérzésig. Mi az? Nyúlós, nyálkás, zöld színû és takony ízû. Lehet, hogy a computerben császkáló hangyák tojásrakási procedúrájának mellékterméke? A zene jó! Illik a filmhez. Újabb kérdés: vajon film nélkül is jó lenne a zene?
Sajnos annyira elmerültem a Tóra és a tõzsde matematikai analízisébe, hogy elaludtam. Ezért nem sikerült a film lényegét megragadnom, de sebaj. Ígérem, visszatérek.
9/10
Ra 2016 aug. 07. - 00:02:39 9/10 Előzmény Andrew8
216

Ez kb. azt jelentheti, hogy ez az univerzum a hármas ((szám)) (mint alapelv) mentén generálódik.

Dilettáns megfogalmazással:
ezt az univerzumot (keletkezése, = generálódása) mentén a hármas szám határozza meg. (...és a hármas szám, mint elv többszörösei, különösen a hatos szám, mint elv, és a kilences szám, mint elv).

A kilenc(es szám, mint elv) kb. a középsõ tengely, a konklúzió (=a kiegyenlítõdés mértéke).

....

Ahogyan ez az univerzum generálódik, (a keletkezés, fennmaradás, elmúlás mentén) végig ugyanaz a mintázat fut, a számok, mint (formáló) elvek, egytõl kilencig.

Ez talán régi idõk nagy tudományának kis részlete, olyan õsi civilizációk megmaradt, töredékes emléke, melyek nem csak egyetlen bolygóra vagy Nap-rendszerre terjedtek ki. (hanem sokkal többre)
pie85 2015 márc. 20. - 10:20:34
Hihetetlen atmoszférája volt, és lenyûgözött a hangulata. Hazudnék ha azt mondanám, értettem amit láttam, pláne a vége egy erõs kérdõjel. Viszont nagyon tetszett a képi világ, a vágások, és a zene! Meg úgy ánblokk ez a szürrealista, Radírfej-szerû világ. A film végén rendesen szédültem... :) Ezt a filmet ahhoz tudnám hasonlítani, mintha hallanék egy olyan zenét, aminek a szövegébõl egy kukkot sem értek, vagy csak töredékeket, viszont maximálisan bejön. Már az intrótól kirázott a hideg a szó legpozitívabb értelmében.
Amúgy a film elsõ pár mondata külön libabõrös meglepetés volt, ugyanis egy 10 évvel ezelõtti sokat hallgatott szám elejére be van vágva, és felismertem. Mostmár tudom, hogy ebbõl a filmbõl vágták be :)
https://www.youtube.com/watch?v=VrMi2kNDtQI

Amúgy valaki írhatna egy érthetõ elemzést, h mi történik a végén+ mit jelentenek azok a látomások amiket a rohamai során flessel.
1/10
Rahar 2014 márc. 31. - 22:59:08 1/10
Nagyon egyedi és erõteljes hangulata van a filmnek. Nekem személy szerint nem jött be, valahogy az elmebeteg zsenik elméjét így képzelem el. Jó pár dolgot összehoztak az alkotásban, melyeket iskolai tanulmányokból azért lehet tudni, már ha valaki valóban megtanulta és emlékszik is rá. A közvetlenül elõttem fórumozó ezeket részletezi is. A gondolatvilágomtól és az érzésvilágomtól nagyon messze van, röviden megfogalmazva borzasztó, de ez természetesen erõsen szubjektív vélemény.
Csirketaxi 2014 jan. 31. - 22:42:19 Előzmény kleavenae
A film fõhõse a mindenség mögötti alap mintát, rendet, rendszert kutatta megszállottan, mivel úgy vélte a matematika nyelvén megfogalmazható a minden mögött álló rend, értelem, ami a "vallási fanatikusok" részérõl az istennel való kapcsolatot, isten megértését jelentené. Például amikor említették a számítógép öntudatra ébredését is erre utalhattak. Hogyha létezik ilyen, akkor mivel ez a mindent átfogó alap indok, és rendszer (amit a 216 számjegy jelölt, ami önmagában ugye értelmetlen, csupán az azok között fennálló összefüggés halmaz adja az igazi jelentését (a szintaxis, ahogy említette a filmben a fõ hõs is)), akkor ez például a számítógépet is alapvetõen felruházhatja a minden megértésével, kvázi öntudatra ébredésével. Ugyan akkor említik is, hogy ezt nem is képes elviselni, ami azt a nézetet tükrözheti, hogy a mindenség megértése alapból paradox, mivel erre a fürkészõ tudat jellegénél fogva képtelen (akár mesterséges, akár organikus) a vége úgy is az, hogy egy ütvefúróval szétdurrantod az agyad.
Erre utal az Ikarusz sztori említése is a filmben. Ikarusz aki túl magasra repült hogy elérje a napot (istent, mindent stb.) végül a mélybe zuhant. Arkhimédesz sztorija is megjelenik a filmben, ami viszont utalhat pont arra, amit fentebb írtam, hogy a tudat, a koncentráló Ego nem lehet képes felismerni a mindenség mögött álló rendszert. Arkhimédesz is akkor jött rá a megoldásra, mikor dekoncentrált állapotba került-->intuíció segítségével akadt rá a megoldásra, ami implicit, tudaton kívül álló, erre utalt mikor a go partin (vagy mi volt a neve a játéknak) mondta az öreg matekos, hogy ne gondolkozzon, hanem érzés alapján játsszon--> ez meg már a misztikum kérdésköre.

Ismeretelméleti szemszögbõl nézve az ókor óta fennálló filozófiai szembenállást is felvillantja a film: Idealizmus vs Objektivizmus. Létezik e világ a tudatunkon kívül vagy a tudatunk konstruálja meg a létezõ világot. Bármely válasz is igaz, a tudat akkor is képtelen a megértésre. Ha csak önmaga konstruálja a világot, akkor alapból csak olyan rendszer létezhet, amit az egyes ember önmaga hoz létre a világ értelmezésére. Ha viszont van objektív valóság, akkor pedig a fürkészõ tudat nem képes egyedül a teljes összefüggést feltárni, mivel a tudat az csak az észlelés egy kicsiny része, túl szûk keresztmetszetû perspektíva.

A végsõ jelenete a filmnek a fõhõs menekülése e helyzetbõl. Az egyedüli kiút ami kiviszi a fõhõst élete dilemmájából: az alap minta megtalálását tûzte ki célul amibe végül bele õrült. A legvégén pedig, mikor kérdezi a kislány tõle a számokat, már nem tudja rájuk ami jelzi, hogy megszabadult ettõl a nyomasztó tehertõl.

Elsõ megtekintésre nekem ez szûrõdött le, de ez az a típusú film, amin 10 nap múlva is agyalni fogok. Igen mély és többrétegû.
kleavenae 2012 dec. 19. - 22:57:48
Valaki megmagyarázhatná, hogy mirõl is szólt a film. Az elsõ kb. fél órája fantasztikus élményt nyújtott, aztán... nem értettem, amit nézek. Hogy jön ide a vallási fanatizmus, meg mit akart az a titkos társaság, mi történt a fõszereplõvel a végén? Nagyon tetszik a film hangulata, és az elsõ harmadának a története, de onnantól egy nagy katyvasz volt nekem az egész. Talán második nekifutásra megértem...
10/10
sanderb 2012 júl. 26. - 17:21:37 10/10
Ez a film egy ifjú titán kezdõ szárnypróbálgatásainak a tökéletes fõpróbája. Nagyon kevesen vannak azok a mesterek (szakmájukat magas színvonalon ûzõk), mûvészek, akik mûveit nem mûfajba lehet besorolni, mert õk maguk a mûfaj. Nos, Aronofsky ilyen - szerencsére. 10/10
8/10
caya 2012 júl. 04. - 15:43:31 8/10
Aki egy könnyen emészthetõ szórakoztató filmet akar látni, annak nem ajánlható annyi szent. Ilyen film viszont nem sok van ilyen, a maga nemében ismét páratlant alkotott a srác. A filozófiája is egészen érthetõ, de a végén nyer az egész értelmet. Aki már valaha is rabja volt egy gondolatnak, hogy majd beleõrült az biztos érteni fogja.
Zsófijja 2012 máj. 30. - 19:03:26
Nagyon rossz film. A drum and bass zenei betétek miatt még komolyan sem tudtam venni..
3/10
Bob19 2012 máj. 19. - 19:31:46 3/10
Az "Egy csodálatos elme" azért ennél 10-szer jobb. Tulajdonképpen mirõl is szól ez a film? Valószínüleg ezt a filmkészítõk maguk sem tudják.
Temptress 2011 okt. 17. - 02:07:37
A rekviem megnézése után lettem kíváncsi eme rendezõ munkásságára. Ami durva, hogy elsõ filmjében az õrült-zseni Aphex Twin zenéjét használja, aki mellesleg számomra igen meghatározó volt a zenei fejlõdésem terén. Na most ezek után erre a Pi-re nagyon kíváncsi vagyok, és alig várom hogy láthassam!
breton 2011 júl. 04. - 18:56:38
Szerintem egész jó film. Láttam Aronofsky összes filmjét egész sokoldalú minden témában ott van, és még csak 42 éves, ha jól tudom ezt a filmet Clint Mansell fotózta, aki zseniális zenéivel is hozzájárul az õ mozijaihoz.
Már várom mivel mivel fog legközelebb elõrukkolni.
Andrew8 2010 dec. 29. - 23:16:11
Pi:

Majdnem annyi filóztam ezen filmen (értékelése, értelme stb. kapcsán), mint a 216-os számon a fõszereplõ. Valaki esetleg leírná, hogy most akkor mit is akart pontosan Aronofsky a film végén? Az ember esetleg nem lehet úgysem Isten vagy valami más? Mi történt a fõszereplõvel a végén? stb.
Érdekes dolgok derülnek ki, amit az utálatosabb matek tanárok elvettek tõlünk a matek órákról. Én amúgy se voltam sose matek szeretõ és zseni e téren, de itt elég sok érdekességet tudunk meg és sok véletlen vagy direkte egybeesést a természettel, sok matekos tételt mélyebben megismerünk. Ez a film egyébként olyan, mint egy rémálom, egy igazi depressziós világa. Ne várjon senki csili-vili giccses nyálas happy endet. Aronofskynak és a fõszereplõnek itt aztán elgurult az agya, s a gyógyszere. De meg kell hagyni, annak ellenére, hogy kísérleti film és félig meddig még amatõr (vágás néha + epilepsziás kamerakapkodás) és eléggé mûvészies, az látszik, hogy Aronosky már itt nagy tehetség volt, és mint rendezõ illetve a kameramunka tekintetében nagyot alkotott. Néhol sikerült a zenét is jól párosítani, csak itt az egyébként néhol Fekete Hattyú sötét pillanatait is elõhozó filmben, 2 dolog zavart. A picit zagyva és gyenge, húzott, vontatott történet, és a közepes minõségû színészek. Nolannál bejött az elsõ kísérleti amatõr filmje, ott legalább jobban éreztem azt, hogy a történetet elõtérbe helyezte és volt mondanivalója és fordulatosan tette mindezt és nem inkább a mûvészi és rendezõi képességeit mutatta csakis be, hanem hogyan s mit kell elmesélnie, mire kell építenie, mindezt feszesen érthetõen, de azért nem közönséges eszközökkel érte el. Picit olyan ez a film, mint Nolan legelsõ kisfilmje ami ötletes, de egy majd 90 perces filmben elvontatva már nem állta volna meg a helyét, ala Pí.
A film középsõ 30-40 perce, ami nagyon fájt az elõtte lévõ felvezetés és a lezáró rész már jobban hatott.
Persze lehet, hogy csak nehezen értettem meg a filmet és ez a gond. Valahogy most ez az elsõ próbálkozás nem jött be annyira Aronofskytól, de az száz százalék, hogy bemutatta rendezõként hogyan tud hatásos jeleneteket és kameramunkát, s egy eleinte ötletes saját ötletet felmutatni a nagy közönségnek, mint kezdõ filmes. Erre így kevesen képesek ma is. A Fekete Hattyúba pedig tökélyre vitte, már mûvészetét, ahogy elmondja is ama filmben.

60%
6/10
tyrichie 2010 dec. 21. - 12:04:39 6/10
Beteg egy film.
detox 2010 dec. 15. - 03:34:40
betegség de jóféle
10/10
baaani 2010 szept. 07. - 15:59:35 10/10
Bár én még csak 19 éves vagyok, nekem ez a film maga a filmmûvészeti orgazmus. Nem értek a héber írás-matematika kapcsolathoz, sem a tõzsdéhez, de így, hogy laikus vagyok mindkettõben, nekem olyan mély és elgondolkodtató filmélményt okozott, a PI, amit mindenkinek csak kívánni tudok. (Én matek-párti vagyok =) )
horas 2010 júl. 12. - 23:47:42
Ezsméletlenül márkáns kép világa van,és egyszersmind rettenesen nyomasztó és taszító.Olyan a film mint valami rémálom foszlány a múltból az ember fejében.
Nem is tudtam végig,nézni,de felvettem,mindképp megnézem sokat hallottam és olvastam errõl a film-rõl,kiváncsi vagyok rá,de nem egy könnyû darab nagyon nem,sem a stílus,sem a téma,semmi.
wim 2010 júl. 11. - 14:48:46 Előzmény Charles Foster Kane
OFF
"A melodrámában a szerelmesek valami magasabb rendû erõ ellen védik meg a szerelmüket..." - szerintem ez így pontatlan. Egyszerûen arról van szó, hogy náluk erõsebb valamivel kerülnek szembe, lényeg az ellenállás hiábavalósága, az eleve kudarcra ítéltség. Ebbe a betegség is belefér, ilyen alapon A forrás is lehet melodráma.
Elsie Beckman 2010 jún. 19. - 16:27:59
számomra nagyon meghatározó a film, kár hogy nem maradt meg a rendezõ ennél az atmoszféránál késõbb is. hangulatában amúgy engem Lynch szintén elsõ filmjére, a radírfejre emlékeztet.
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu