Film

Tízezer nap

magyar filmdráma, 103 perc, 1967 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

39 szavazatból
Szerinted?

    A film a Széles család történetén keresztül ábrázolja a magyar parasztság sorsát. Megelevenedik a múlt: a kiszolgáltatottság, megalázottság, kemény küzdelem a betevő falatért, nélkülözéssel, csapásokkal teli házasság. A felszabadulást követő időszakból az ifjú Széles történetén keresztül felidézi a beilleszkedést az új körülményekbe, az ötvenes évek politikai hibáinak következményeit, a forradalmi idők okozta válságot. Az egész krónikán át végighúzódik az a mély barátság, amely Szélest Bánó Fülöphöz, a hajdani szegényparasztból lett pártfunkcionáriushoz fűzi. Ha nézeteltérések vannak is közöttük, barátságukat megpecsételi sorsközösségük. A felnövekvő új nemzedék állásfoglalása, a múlt hibáinak, a szülők szemléleti fogyatékosságainak helyes értékelésére való törekvés- Széles ifjúvá serdült fiának gondolkodásmódjában jut kifejezésre.

    Kövessen minket a Facebookon!

    Stáblista:

    Szereplők

    ifj. Széles István
    Széles István
    Bánó Fülöp
    • Kortárs Online 2014. május 15.: Tízezer nap történelem A hatvanas évek magyar modern filmjeinek alkotói skizoid helyzetben voltak: a...

    Díjak és jelölések:

    • Cannes-i fesztivál (1967) - Legjobb rendező: Kósa Ferenc
    • Cannes-i fesztivál (1967) - Arany Pálma jelölés: Kósa Ferenc

    Vélemény:

    2016 okt. 26. - 00:16:54
    2016 okt. 26. - 00:16:54

    Ezt egy óriási film !

    Gyerekként többször is mefgprobáltam megnèzni, kinlodás volt ! Most kellett rájönnöm, akkor nem értettem belöle semmit ! Köszönöm, hogy ujra megnézhettem !

    Manapság - sajnos - nem készülhetnek ilyen filmek, pedig volna mit elmondani !

    2014 júl. 11. - 12:03:18
    2014 júl. 11. - 12:03:18

    Igen. Ez az egyébként kitûnõ DVD-n sem szerepel.
    Az Extrák közt viszont van egy nagyon figyelemre méltó Kósa Ferenc interjú. Mára utalva, egyebek közt, ezt mondja:
    Ki adna ma pénzt arra, hogy pl. a rendszerváltásról elmondjuk az igazat? Kit érdekel ma az igazság!?

    2013 okt. 28. - 15:16:06
    2013 okt. 28. - 15:16:06

    A stáblistán nem szerepelt, de Koltai János hangja Mádi Szabó Gábor volt. Hogy miért, azt a rendezõ tudná megmondani.
    Koltai a film készítésekor már 30 éves volt és korábban más alkotásokban is szerepelt, tehát a hangja már ki volt úgymond próbálva.

    2013 okt. 27. - 22:16:18
    2013 okt. 27. - 22:16:18

    Ha

    2013 okt. 27. - 09:29:30
    2013 okt. 27. - 09:29:30

    Egy kis ízelítõt abból is kaphatunk, hogy milyen remek volt a szegény emberek élete a mostanában ajnározott Horthy fõméltóságú úr idejében.

    2013 okt. 15. - 23:19:59
    2013 okt. 15. - 23:19:59

    Ha jól emlékszem ez az a film amiben Koltai János Farkas Antal hangja saját maga pedig más hangját kapta?

    szavazat: 2/10 2012 dec. 03. - 23:36:12
    2012 dec. 03. - 23:36:12

    Ez nem sci-fi, vagy fantasy, és egy játékfilmben sem kell hazudozni, ha már valóságos eseményeket, történéseket ábrázol. Nem kényszerítette a készítõket senki, hogy ilyen témát válasszanak. Egyébként, a jancsó filmek is ugyanilyen rosszak, kár velük az idõt tölteni! Van egy pár szép, jó és igen magas mûvészeti értéket képviselõ magyar film, de ezek a filmek sajnos nem tartoznak közéjük.

    szavazat: 10/10 2012 nov. 23. - 12:56:55
    2012 nov. 23. - 12:56:55

    Kösz. Teljesen egyetértek.
    Nem kell mindenben "propagandafilmet" látni. Eléggé beszûkült szemléletre vall, ha mindig mindenbe valaki politikát kever. Az olyan embernek nyilván mondjuk Fábry Ötödik pecsétje is kommunista propaganda, Bergman Hetedik pecsétje meg vallásos propaganda, Fellini Amarcordja meg nem tudom milyen propaganda, Szakonyi Károly Adáshibája szintén vallásos propaganda, József Attila meg egyszerre kommunista és fasiszta (merthogy mindkét eszmével szimpatizált egy-egy korszakában), Babits Mihály náci, mert Horthytól kitüntetést vett át, és nyilván be kell tiltani, Illyés Gyula viszont a háború után a baloldallal szimpatizált tehát kommunista propaganda, stb., stb.
    Még Szõts István Emberek a havason c. remekmûvére is mondta valaki, hogy náci propaganda (persze, csak miután elolvasta, hogy Nyírõ novellából készült), holott egy árva politikai utalás nincs benne, sõt, még akár a kommunisták is vállalhatták volna azért a mondatért ami elhangzik benne a temetési jelenetben, hogy (kb.) "Ebbõl a nagy büdös világból annyi sem volt a tied, ahová a könnyed lecsöppenhetett."
    Itt sem tudom, mitõl lenne propaganda, hiszen a fõszereplõ pontosan azért lesz öngyilkos, mert képtelen feldolgozni az új rendszert, és az is elhangzi, hogy "ebbe a faluba sokszor jöttek idegenek parancsolgatni meg intézkedni, de kapálni még sosem jött senki."
    Maga a filmnyelv fantasztikus, szerintem Kósa lényegesen meghaladta Jancsót (Jancsóék egy idõ után saját bevallásuk szerint (pontosabban ezt Hernádi mondta) blöfföltek), Sára Sándor operatõri munkája (amit aztán rendezéseiben is tovább vitt) mind tanítani való, és szerencsére tanítják is.
    ..Anélkül, hogy bárki politikai propagandát látna benne.

    2012 nov. 23. - 11:15:59
    2012 nov. 23. - 11:15:59

    Most láttam teljes egészében a filmet. Egy-két részletre még gyermekkoromból emlékeztem, de most így egészében teljesen más értelmet nyert az egész.
    Az operatõri munkát nem lehet szavakkal leírni. A hídon átvágtázó lovak, majd a vonat ... na ez az amiért nálam OSCAR-t is érdemelne.
    A kõbányás látogatás-jelenet dramaturgiai szempontból szintén kiemelkedõ.
    Szomorú, hogy egyesek TSZ-propagandának vélték a végét, én inkább a tanácstalanságot, kiútkeresést, a kínkeservesen megszerzett vagyonról történõ lemondás kényszerét éreztem.
    Egyet tudomásul kell venni. 56-ot a vidéki parasztság teljesen másképpen élte át mint a fõváros és más városok lakossága. A szó jó értelmében vett "egyszerû józan paraszti ész" itt is megjelenik a problémák, a konfliktusok rendezésével kapcsolatban.

    Dicséret a felújítást végzõknek. Ez olyan alkotás amit feltétlenül meg kell õrizni az utókornak.

    szavazat: 10/10 2012 nov. 23. - 00:31:06
    2012 nov. 23. - 00:31:06

    Ez nem történelemkönyv.
    Ez film.
    Gondolom, a (lényegesen balosabb) Jancsó-Hernádi féle szimbolizmusnál nem okozott gondot semmi. Sem a csendõrök értelmetlen "jöjjön ide" "menjen oda" kétszavas utasítgatásai, sem mondjuk a Szerelmemem Elektrában az ókori görögök közé derült égbõl leszálló piros helikopter.

    szavazat: 2/10 2012 nov. 22. - 23:54:09
    2012 nov. 22. - 23:54:09

    Üdv mindenkinek!

    Hát, sajnálom, de én nem vagyok elragadtatva a filmtõl, õszintén szólva sajnálom az idõt, amit a megnézésével töltöttem. Lehet, hogy technikailag (fényképezés, kameramozgás stb.) a maga idejében egy jól kivitelezett filmnek számított, de több jót nem tudok róla mondani. Elég járatos vagyok a történelemben, különösen sokat tudok a korabeli paraszti világról, sajnos azt kell mondanom, a film hemzseg a hazugságoktól, a jelenetek irreálisak, mesterkéltek.
    -A film utolsó harmada tiszta TSz propaganda!
    -Az 56-os nemzetõr a templomban akarja kivégezni (vagy ki is végzi?) az embereket!
    -A kõbányás jelenet szinte már nevetséges, de inkább gyalázatos, ismerve a recski történetet!

    szavazat: 10/10 2012 nov. 22. - 22:56:41
    2012 nov. 22. - 22:56:41

    Persze, '67-ben készült. Ilyen filmet lehetett csinálni, ez is csoda, hogy átment az aczélos szûrõn. Engem ugyan már itt a Porton sokan lenáciztak is (jogtalanul), és vállalom is azokat az elveket amiket vallok (nem náci elvek), de ez a film akkor is nagyon jó film, ha baloldali. Herbert von Karajan nem lett náci attól mert Hitlernek vezényelt, és Salvador Dali sem kisebb mûvész mert rokonszenvezett a Franco rezsimmel. Leni Riefenstahl dokumentumfilmjei is ma is mérvadóak, még ha õ rendezte is az 1936-os berlini olimpia megnyitóját (és a róla készült filmet). De a Ballada a katonáról is nagyon jó film, szovjet film. Ne keverjük bele a politikát a filmmûvészetbe.
    ..Kétségtelen, hogy Kósának ezen a filmjén erõsen látszik az akkor elég divatos Jancsó-féle szimbolizmus, a nagytotálok, a kevés beszéd, stb., de saját képi világa van.
    ..Kár, hogy sehol sem tudták a címét értelemszerûen lefordítani (jó, lehet, hogy van ahol tudták, én nem tudom pontosan), mivel kevés nyelv van ahol a Nap és a nap ugyanaz a hangalakú szó. A Tízezer napot angolra Ten Thosusand Days-ként fordították, ami valóban az egyik értelmezése, de két értelme van. A tízezer (naptári) nap, amit nagyjából átölel a család sorsa, és amit a végén a fiú (Kozák András, R.I.P.) mond a narrációban, hogy "azt hittem, majd tízezer nap ragyogja be a tengert..." (de az messze van, stb.)
    ..A forradalmat próbálja olyan gyorsan átugrani ahogy csak lehet, és az akkor lehetséges módon mutatja be, nem tehet mást.
    ..Politika ide vagy oda, ez akkor is jó film. Tanítandó. (Sára Sándornál nem véletlenül köszönnek vissza a képek késõbb.)

    szavazat: 10/10 2012 nov. 22. - 11:42:07
    2012 nov. 22. - 11:42:07

    Szerintem meg minden idõk legjobb magyar filmje. Nagyon tisztességes, és õszinte az ötvenes évekrõl, a forradalomról (1967-ben!), nagyszerû rendezés és alakítás. Nem véletlen kapta Kósa a Cannesi díjat érte. Egyébként is, nem érzem, hogy bármilyen propaganda lenne benne, sõt, azon csodálkozom, hogy ilyen filmet lehetett bemutatni. Nyilván a Cannesi nagydíj után muszáj volt itthon is elismerni. Biztos, hogy simán belefért a "Budapesti 12"-be (minden idõk legjobb 12 magyar filmje, a szakma titkos szavazata alapján), nálam a "Budapesti három"-ba is beleférne.

    szavazat: 10/10 2012 nov. 22. - 11:34:01
    2012 nov. 22. - 11:34:01

    ja és az ideológiákból, vakhitekbõl való kijózanodás üzenetét se feledjük.

    szavazat: 10/10 2010 nov. 13. - 12:39:02
    2010 nov. 13. - 12:39:02

    Propagandaszagú a végleges, átíratott, átvágott verzió, de az eredeti inkább a megbékélés, a kiegyezés szükségszerûségérõl szól (mai napig fájóan aktuálisan).

    Az 1965-ben leforgatott film a Huruscsov eltávolítása utáni bizonytalanság miatt megkeményedõ cenzúra „áldozata” lett, Csoórit egy másik írása miatt indexre tették, és a film is így járt // Csak 1967-ben, a cannesi nagydíja után mutatták be Mo-n.

    Egy kis adalék:

    SPOILER!!!
    Az eredeti verzió szerint a a paraszt felakasztja magát, de sikertelenül, így életre ítéltetik. Azonban a cenzúra egy optimistább befejezést írt elõ, melyben a kommunistának állt barát lebeszéli az ögyilkosságról.

    szavazat: 10/10 2010 nov. 13. - 12:31:08
    2010 nov. 13. - 12:31:08

    Messzemenõen igazad van, nem lehet elégszer vetíteni ezt a filmet. De Jancsó Szegénylegényekjét is csak 2-3 évente lehet kifogni, moziban, TV-ben, filmklubokban együttvéve. Ha épp nem érsz rá, akkor majd 6 év múlva :)

    szavazat: 10/10 2010 nov. 03. - 23:25:25
    2010 nov. 03. - 23:25:25

    Kósa Ferencnek ezzel a filmjével nem kell elbújnia Jancsó hasonló ihletésû mozijai mögé, szerintem egyenrangúan kitûnõ azokkal az alkotásokkal együtt.
    Sára Sándor operatõri munkája szintén mesteri és remekbe szabott, de hát aki egy Szindbádot fényképez, annál nincs is min csodálkozni.

    szavazat: 2/10 2010 nov. 03. - 21:52:50
    2010 nov. 03. - 21:52:50

    Sajnos 56 után akik benne voltak a "levesben" utólag sem szégyellik. Sajnos. És Csoóri is aláírta azt az 57-s nyilatkozatot. Meg Pilinszky is.... De Mészöly nem. Amúgy szép a film.

    szavazat: 10/10 2010 szept. 05. - 20:25:15
    2010 szept. 05. - 20:25:15

    Öregember a faluból a katonának:
    -Mondja, maga Budapesten lakik?
    -Ott.
    -Hány szám alatt?
    -16.
    -Hát akkor maga ösmeri az én keresztapámat, mer a meg ott lakik mindjárt a 14. szám alatt.

    2010 febr. 03. - 23:37:51
    2010 febr. 03. - 23:37:51

    mellesleg a filmerõsen propaganda szagú,és csak az menti,hogy 1967-ben nem nagyon lehetett ugrálni,és ahhoz hogy valaki filmet csinálhasson a pozitív elvtársnak is utat kellett mutatni a filmben.Egyedül a kiszolgáltatottság és a nyomor az igaz volt.

    Összes hozzászólás