Urga

Bakancslistához adom
francia-orosz filmdráma, 118 perc, 1991

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Szergej, egy belső-mongóliai útépítésen dolgozó orosz munkás teherautója defektet kap egy isten háta mögötti helyen. Egy Gombo nevű férfi siet a segítségére, aki pásztor és hagyományos, nomád életet él a családjával. Még vacsorára is meghívják. Másnap Gombo Szergejjel tart a nagyvárosba és megígéri a feleségének, hogy ott óvszert és televíziót vásárol...

A film a címét egy valóban különleges kulturális szimbólumból meríti. Az urga egy bot, amelynek egyik végén az elbitangolt juhok elfogására alkalmas csapda található, illetve ez az a szerszám, amely eldobva kijelöli a szexuális aktusra fenntartott területet a sztyeppén.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Gombo
Pagma, Gombo felesége

Díjak és jelölések

  • Európai Filmdíj

    1993
    Legjobb film: Michel Seydoux
  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

    1991
    Arany Oroszlán: Nyikita Mihalkov
  • Golden Globe-díj

    1993
    Legjobb idegennyelvű film jelölés
  • Oscar-díj

    1993
    Legjobb idegennyelvű film jelölés

Hozzászólások

Szerinted?
feketevipera 2011 szept. 28. - 22:39:28
Különleges hangulatú film, idehaza talán kevéssé ismert, és valljuk be õszintén: Mihalkov nevét általában nem ezzel az alkotásával kötjük össze (ez nem minõsítés akart lenni, csupán megjegyzem, hogy nem ez a film ugrik be azonnal, ha a rendezõ nevét halljuk vagy olvassuk). Kicsit nehéz meghatározni, mirõl is szól a történet. A legjobb megközelítés talán az, hogy két civilizáció találkozásáról, illetve arról, hogy a modern kultúra hogyan hat a hagyományos módon élõ, kissé talán "naiv" (ezt nem rosszindulatból írom) emberekre. A legértékesebb részek talán a mongol család életét bemutató felvételek, viszont egy idõ után a mûvészfilmes jelleg kezd keveredni a kommersszel. Sokszor láthatunk a tájat pásztázó képeket, amelyek a végtelenséget, a nyugalmat sugározzák, ugyanakkor mintha az állandóságra, az idõtlenségre is felhívnák a nézõ figyelmét. Érdekes a film idõszerkezete, hiszen valamikor a 80-as évek végén játszódhat a sztori (pl. Gorbacsovot is mutatják a Gombo által vásárolt tévékészülékben), viszont az utolsó percekben már Gombo negyedik gyereke mondja el narrátorként röviden az életét és a szülõhelye sorsát, és õ felnõtt ember, vagyis ez a pár perc a cselekmény többi részéhez képest a jövõben játszódik. Valószínûleg ez is utalás lehet arra, hogy a hagyományos életmódot hogyan szorítja ki lassan (vagy gyorsan) a modernizáció, így a filmet akár rekviemnek is lehet tekinteni egy kihalóban lévõ életformáért. Összességében elsõsorban azoknak tudnám ajánlani a filmet, akik elviselik a hosszabb lélegzetû alkotásokat, akik érdeklõdnek egy távoli kultúra iránt, akik nem riadnak vissza attól, hogy pici kommersz is belekerül a sztoriba, illetve akiket nem tántorít el az, hogy viszonylag lassan csordogál a cselekmény.
Parno Graszt lemezbemutató koncert a Müpában február 14-én!