Robert Miller (Richard Gere) a New York-i befektető-mágnás 60. születésnapját ünnepli - első látásra Ő a mintaképe az üzletben és családi életben egyaránt sikeres amerikai embernek. A színfalak mögött azonban Miller kétségbeesetten próbálja eladni birodalmát egy nagy banknak, mielőtt bárki rájönne, hogy csalással szerezte vagyonát. Egy végzetes hiba kényszerhelyzetbe hozza, és miután egy nyomozó gyanakvását is felkelti, Miller versenyfutásba kezd az idővel és olyan döntés elé kerül, ami még saját, kétes erkölcsének határát is súrolja.

A terjedelmes kritika objektíve jogos ugyan, de ez alapján a fiktív sztorik kb 95%-át kukázni lehetne nagyjából a görög drámákig bezárólag. A problémát úgy hívják: dramaturgiai kényszer – és igazából nem is probléma, hanem színpadi / filmes eszköz, a drámai feszültséget szolgálja. Akit ez zavar, menjen haza a moziból, és nézzen dokut. A filmben amúgy nem gyilkosság, hanem gondatlanságból elkövetett emberölés a tét. Aki szerint ez súlytalan vád, az bátran ugorjon fejest hasonló kalandba, de előtte olvasson pár valós sztorit a témában, pl. Alec Baldwin legutóbbi pokoljárását (Halyna Hutchins-ügy).

A virtigli nőgyűlölő kiszólásokra nem reagálok, inkább azoknak üzenem, akik még nem látták a filmet: izgalmas sztorit tartogat sok csavarral, komoly etikai dilemmákkal, remek alakításokkal és a feszültséget hatásosan színező zenével.

Akkor elemezd ki az Igazàból szerelem c.filmet
😁

Ipari hulladék^3. Karóval a szívébe, betonba önteni, felszántani a helyét és sóval felhinteni.

Részletesebben:

Ekkora kurikot világra trágyázni még a South Parkban sem remélhettek. Ennél szánalmasabb, ostobább, dilettáns szemetet tényleg nehezen lehetett volna megalkotni. Ebben az "izében" egyszerűen semmi sem volt sem a helyén, sem normális. Először csak azt hittem, megint a szokásos magyar szinkronos népköltészet volt az oka az ostobaságnak, de nem, ezeknek ment ez maguktól is.

Kreténségek a teljesség igénye nélkül:

- Az nem sikkasztás, ha egy befektetésre költenek - főleg, ha az a befektetés a céges portfolió része. Egy olyan nagyvállalat esetén pedig, amely egyszemélyi tulajdonban van - ott ez már fogalmilag egy képtelenség, hiszen ott a tulajdonos abba invesztál, amibe csak akar. Ha tehát ezek a tételek megjelentek a könyvelésben mint befektetés, akkor azok még csak nem is a veszteség oldalt növelték volna. Természetesen lehet, hogy ez a vállalattól független magánbefektetés volt, de akkor nem a sikkasztás lett volna az elsőrendű baj, HANEM AZ ADÓCSALÁS, ugyanis ezt a pénzt akkor adómentesen lapátolta volna ki a saját számlájára. Akkor viszont nem lesz alku senkivel, mert alkudozni esetleg a SEC-cel lehet, csakhogy az a tőzsdefelügyelet, nem az adóhatóság.
- Nincs olyan barom (tényleg nincs), aki valakinek a két szép szemére "kölcsönad" több mint négyszázmillió dollárt. Azért kapjatok már magatokhoz, meg a tárcátokhoz, mit gondoltok, kinek ül ennyi pénze egy bankszámlán, hogy csak úgy "haveri alapon átutalja" és úgy, hogy ez nincs rendesen lepapírozva? Teljesen hülyének nézik az embereket? Válasz: Igen.
- Ezek után előadják, hogy EGY BANK veszi meg a vállalkozást. Na ha egy BANK vásárol meg valamit, az biztosan nem egy személy tulajdonában van és teljesen biztosan NEM EGY SZEMÉLY dönt és főleg nem az ELADÁSI árról nem döntenek egy szalvétán. Egy szalvétán fel lehet osztani Magyarországot 90% szovjet és 10% szemétláda befolyásra a korábban tervezett 50-50% helyett, de ehhez minimum egy fél világ ura szerepkörben lévő diktátor és egy alkoholista terroristára van szükség. Akkor lehet. De hogy Amerikában a tőzsdefelügyelet azonnal bezárná a bankot, az biztos. Azt tehát, hogy odamegy ordítani, és úgy beszélnek 4-600 millió dollárról mint valami zsebpénzről a szülő és a hülye gyereke, az egyszerűen szánalmas volt. Egyszerűen csak dobálózott valaki a számára felfoghatatlan számokkal, hogy HA ELÉG NAGYOT MOND, akkor majd "HŰŰŰŰ de nagyon fognak figyelni a zemberek"... gazemberek, azok az ilyenek!
- És akkor ez még csak a kezdet azokról, akiknek fogalma, de amúgy lövése sincs arról, hogy ezen a szinten mégis miről van szó, hogyan köttetnek az üzletek és hogy miként hoznak döntéseket. KOMOLYAN, TÉNYLEG KOMOLYAN azt hiszi valaki, hogy nem a Big4 valamelyikét kérik fel az átvilágításra? Hogy egy több százmillió dolláros ügyletet egy alkeszmeiszter fog "könyvvizsgálni"? EGYEDÜL?! EGY EKKORA VÁLLALATOT? Besz*rás.

És akkor most, hogy kitárgyaltuk az alapötlet gazdasági baromságát, nézzük az alapötlet ostobaságait ebből a trógerdából.

#1: Az, hogy valaki balesetet szenved, az sok minden, DE EGÉSZEN BIZTOSAN NEM GYILKOSSÁG. Ilyen otromba hazugsággal benyitni, az valami olyasmi, amit nem lehet elfogadni. Elvégre, egy ilyen helyzetben NEM A GYILKOSSÁGI NYOMOZÓ JELENIK MEG A HELYSZÍNEN, hanem - wazeg! - a baleseti helyszínelő!! Mit keresett ott egy nyomozó? Mi köze neki egy ilyen ügyhöz? Bármely frissen szalajtott barom felismerte volna, hogy a jármű BALESETET szenvedett, ez ugyanis a féknyomokból, a betonterelőkön hagyott nyomokból, az autón fellelhető (igen, a kiégés után is, merthogy a DNS-sel ellentétben a horpadások, sérülések megmaradnak) sérülésekből egyértelműen megállapítható lett volna. Ebből következik, hogy ebben az esetben ESETLEG(!) a cserbenhagyás lett volna a kérdés - de arról meg a halottkém jelentése mutatta volna ki, hogy NEM, a halált a baleset okozta, ezt ugyanis meg lehet állapítani az összeégett testből is. Ami egyben azt is jelentette volna, hogy a cserbenhagyás sem áll meg, tehát halálos BALESET okozása miatt keresték volna a sofőrt. Ami egyébként egy jó ügyvéd birtokában - és különösen a jelen esetben! - simán egy felfüggesztett börtönnel járt volna együtt, esetleg valamilyen enyhe egy-két éves "light" börtönnel. Vagyis önmagában az, hogy keresik a vezetőt az érthető lett volna, de egyrészt nem a gyilkossági csoport által, másrészt nem ilyen vehemenciával.

#2: Hogyan kreáltak ebből gyilkosságot? Baromarcú módra. Mert ha már gyilkosság, akkor nem kellett volna esetleg némi INDÍTÉKOT keresni és felmutatni? Vajon miért nem jutott senkinek az eszébe az, hogy ha esküdtek elé kerül az ügy, akkor azok holmi okot is keresnek? És ha nincs, akkor ejteni fogják a vádat? Én értem, hogy sikálta, kefélte őt a "főhös", de már elnézést, ez nem erkölcsrendészeti kérdés és nem bűncselekmény - és legfőképp nem ok a gyilkosságra!!! Sőt, ha úgy tetszik, éppen ez zárja ki az esélyét is.

#3: Ki az a barom hamisító, aki képtelen arra, hogy azonos minőségben hamisítson? Azon a képen olyan durva volt a minőségi különbség, amiért 30-40 éve is páros lábbal kirúgtak volna egy grafikust... és úgy egyáltalán, most komolyan, tényleg nincs annyi esze egy "drága zugügyvédnek", hogy amikor a védence világosan megmondja, hogy valami hamisítvány, akkor vége lesz az ügynek ha ezt bizonyítani is tudja? (vö: O.J. Simpson precedens). Az egésznek nem volt semmi értelme azon kívül, hogy a srác n*gerezhessen egyet amolyan pre-cancel-culture módjára. Holott ha volt valami, amiről szó sem volt, akkor az éppen ez, lásd a húsz éve a főhősnek dolgozó apja esetét. Na szóval, hogy lehet az, hogy a zugügyvéd nem megy be az autópálya rendőrségre, vagy a fizető kaput üzemeltetőhöz, hogy kikérje a felvételt? Azt mondani, hogy "csak másolatot kap"? Miért, mi kellene még, a "negatív"? Ennyire hülyének nézik az embert? Igen... szóval, pontosan ott kellett volna rövidre zárni a történetet azzal, hogy odamegy, kéri a felvételt, és közlik, hogy abban az időpontban nem készült felvétel. Abban a pillanatban pedig a rendőrnek annyi meg egy bambi, mert ezért alsó hangon kirúgják és örülhet, ha nem kerül hosszú évekre rács mögé. Az ugyanis addig OK, hogy bepróbálkozik egy hamis képpel (un. blöff) ameddig vallat egy gyanúsítottat, DE EGY BÍRÓSÁG ELÉ ODAÁLLNI A HAMISÍTOTT BIZONYÍTÉKKAL? AMERIKÁBAN? Emberek, ott ezért lecsukják, felnégyelik a bűnözőt(!!!), vége lenne mint a botnak. Ezt arrafelé sem tűrik ugyanis el.

#4: Az össze-vissza hazudozó "főhös" és a befektetők pénzéért először lazán lenyúló, a senkivel nem törődő, a "pénz az isten" ideológiát a lánya pofájába vágó sz*rházi és a befektetőkért aggódó szent életű ember karaktere egyszerűen nem fér össze jellemileg. Ez teljesen értelmezhetetlen, ilyen nincs. Olyan van, aki saját magáért aggódik, de olyan nincs, aki mások pénzéért aggódik HA A CÉG AZ ÖVÉ és CSAK AZ ÖVÉ! Akkor csak magáért aggódhat. Az persze érthető, hogy ha eladja a céget, visszateszi a pénzt, akkor nincs probléma - de valójában akkor most kié is lesz a bánya? Hja, hogy ilyen hülyeségekről nem beszélünk - á, minek is...

#5: Az ostoba liba (un. leánygyermek). Aki nem vesz észre egy négyszáz millió dolláros csalást egy maximum hatszáz milliót érő cégnél az egyszerűen OSTOBA P*CSA. Dilettáns barom. Hozzá nem értő tekrén. Ilyen nincs, ez nem így működik. Vannak pénzek, amiket el lehet tüntetni, vannak, amik hiányozhatnak, de a cég teljes vagyonával összemérhető pénzösszeg nem. Persze ebben az esetben is vannak kivételek (lásd például a Madoff precendenst), csakhogy ott valójában mindenki tudta, hogy hazudnak, itt viszont eljátszották azt, hogy nem. Na ilyen nincs, olyan pedig végképp nincs, hogy ezek után még valaki több száz milliót "haveri alapon" kölcsönadjon, de ezt már említettem.

#6: Semmi meglepetés nem volt abban, hogy a vevő a több száz milliós hiányra csak legyintett az autóban, hiszen mint tudjuk, egyrészt már beszélt a zugkönyvelővel, másrészt tudta, hogy azért kell a pénz, hogy azt visszategye a könyvelésbe a főhösünk. Az, hogy ezt "hogyan utalja be úgy", hogy senkinek se tűnjön fel és ne legyen belőle hirtelen nyereség, arról persze nem kell beszélni... ugyan, minek is... vagy csak visszautalja a haverjának? Ez mondjuk érthető lenne és kivitelezhető, de bocs, ebben az esetben akkor milyen hiány is van még a cégnél? Ja tényleg, már benn is van a pénz a cégben. Cool. De akkor milyen hiányt lelt fel az ostoba p*csa? Vagy éppen még mindig van négyszázmillió hiány a cégben és négyszázmilliós tartozása a haverja felé? Na jó, most álljunk meg, mert ez már akkora baromság, hogy hihetetlen.

#7. Egy többszörösen átborult megközelítőleg harminc éves, légzsák nélküli tragacs autóból senki sem száll ki némi bordaközi fájdalommal és apró vágással a fején - de amúgy teljesen hibátlan öltözetben. Ez nem így működik. Ráadásul még telefonálni is szeretett volna a "főhősünk" a 911-nek ELŐSZÖR, majd mire tudott telefonálni, addigra már nem telefonált. Ezt a nem csekély ellentmondást természetesen nem bontották ki a filmben, hiszen akkor nem lett volna történet.

Mire tehát idáig eljutunk, már láthatóvá is válik, hogy ennek az egésznek semmi értelme nincs. És amikor valaki várja azt, hogy valami történni fog, akkor elvágják a film végét. Node miért?

Azért, mert gőzük sem volt, hogy mit lehet ezek után a teméntelen ostobaság után mondani és ezzel akarták a drámai hatást kelteni, hogy ezen majd agyalni fognak az emberek. L*f*t mama, hogy a klasszikust idézzem, ezen csak felháborodni lehet.

Merthát a történet vége piszok egyszerű, és szánalmas.

A hülye p*csa#2 (un. alkoholista felesegg - seggfejből volt éppen elég) ugyanis az elejétől fújt a férjére és ő volt az, aki ellátta a nyomozót tippekkel annak érdekében, hogy kicsinálja a férjét. Ezért is küldte el ezt a nyomozó a francba, amikor kijött a bírótól, hogy "most már hagyja békén". A férj pedig mindezt tudta, hiszen értesült arról, hogy vége az ügynek, többé vele szemben senki sem tud fellépni - ebbe a felesegget is beleértve. Ugyanis ettől kezdve az ég adta egy világon semmi sem volt, ami az ügyhöz kapcsolhatta volna. Immár a baleset szintjén sem.

De ne feledjük: GYILKOSSÁGI ÜGYET EMLEGETTEK! Ha baleset lett volna, akkor lett volna miről beszélni. De egy gyilkossági ügyben? Semmi. És ha elmondja később, hogy ő vezetett, akkor mi van? Halott volt a nő, semmit sem tehetett, tehát simán kap egy ítéletet és továbblép rajta. Mert egy dolgot ne feledjünk:

Ha volt valami, amit teljesen biztosan nem akart a "főhös", az az, hogy az a nő meghaljon vagy megsérüljön.

Tehát ha bíróság elé is kerül, akkor leginkább felmentik, mert VALÓBAN ŐSZINTÉN tudta volna azt mondani, hogy ezt szörnyen sajnálja és soha nem akart a másiknak ártani (Btw: Mivel ezt az állítást az összes létező hazugságvizsgáló megerősítette volna, itt is összeomlott volna a gyilkossági vád).

Amúgy pedig, csak így tényleg a vége felé közeledve: Pontosan milyen bűncselekményeket követett el korábban? Mivel ártott másoknak? Akkor miért is kellene "levadászni és példát statuálni" vele? Ezt is elfelejtették kifejteni. Az, hogy történetesen gazdag, az pont ámerikában nem bűn, hanem erény. Főleg akkor, amikor a szájunkba is rágják ("emlékszel még a 2 dolláros menüre, háromért annyit ehetsz amennyit akarsz"), hogy saját maga küzdötte fel magát, nem örökölte a vagyonát. Milliókat adományoz jótékonyságra, segíti az alkalmazottait, miért is kellene akkor őt levadászni?

És akkor a végére a sztori "megfejtése":

A hülye p*csa#2 rájött arra, hogy a férje lehet a cserbenhagyó és elkezdett terveket szövögetni. Csakhogy a hülye p*csa#2 nem gondolt arra, hogy az ostoba lány az apja lánya és esze ágában sincs tönkretenni a saját életét. Éppen ezért szépen megegyeztek az apjával abban, hogy mit és hogyan csináljanak és az apja erről is állapodott meg. Vagy ezzel újat mondtam? Elég nagy baj...

Hiszen ha jobban belegondoltok, akkor a feleseggen, a hülye p*csa#2-n kívül mindenki tudta, hogy az üzlet létrejött, aminek megfelelően a férj immár rendben van, viszont nincs egy petákja sem kb. 30-50 millió dolláron kívül - amiből nem lehet Maybachot, saját repülőgépet fenntartani -, hiszen a többi vételárat kamatostól visszafizette, ami ugye ~450 milliót tehetett ki. Azonban a pénze ekkor - és éppen ezért - már nem a vállalkozásában volt, ezért valójában amikor az első felháborodása után felnézett, akkor rájött arra, hogy a felesegg semmit sem tehet ellene. Ugyanakkor a hisztit el kellett játszania, hiszen az ALKU része volt az, hogy ha aláírja a papírokat, akkor a felesége kussolni fog. Bizony, Ámerikában ilyen papírokat is alá lehet írni és az ilyeneket is rendkívül komolyan kell venni. Vagyis aláírta a papírokat, hiszen egy olyan vállalatban meglévő részét adta át a gyerekeinek, amiben már nem volt részesedése, viszont amiben a gyerekek egyebekben a beosztottai voltak és maradtak is. Vagyis valójában semmit sem adott át, mert amit átadott, az már nem volt az övé.

Vagyis, amikor este elmondta a beszédét, akkor utána hazamentek, elváltak és boldogan élt, amíg meg nem döglött és ennyi az egész történetnek. A lánya mindenről tudott, és mivel a saját érdekét nézte, ezért természetesen az apja mellé állt, a felesegg meg ezért vigyoroghatott kényszeredetten amikor rájött arra, hogy elkésett az ügyeskedésével, a zügyvédjével, ámde ha nem késett volna el, na azzal tette volna a legrosszabbat a gyerekeinek, hiszen akkor az összes felelősséget rájuk hárította volna, merthogy a férje éppenhogy kikerült volna a cégből. Brávó.

Na, szóval, ilyen egy igazi, bűn rossz, kifejezetten pocsék film. Ja igen, és Tim Rothnak ez volt a legszánalmasabb, legprimitívebb, leggyengébb alakítása.

Nem csoda, hogy gyakorlatilag megbukott a film a jegypénztáraknál...

SPOILER

Sok kérdésben az apával azonosultam. Ő volt az agy, a családja csak lecsapott volna a hibás döntéseire, hogy a pénzét és eredményeit átjátsszák saját maguknak. Hiéna mentalitás, nem szimpatikus. Brooke sem gondolhatta komolyan, hogy társa az apjának, aki a semmiből épített fel egy vállalatbirodalmat, és közben biztatásul a lánya kényes popója alá betolt egy igazgatói széket. Hogy mégis mennyire komolyan gondolták, ő és az anyja, az kiderült a zárójelenetben az arcukról. Én úgy értelmeztem a tekintetüket, hogy hoppon maradtak, és ezzel egyet tudtam érteni. A haláleset eltussolásának nem örültem, de az apa jelleméhez sajnos ez passzolt. Itt nem nagyon voltak patyolat tiszta szereplők, a mindent feloldó hepiend is elmaradt.

Köszönöm !

obert Miller (Richard Gere) a New York-i befektető-mágnás 60. születésnapját ünnepli - első látásra Ő a mintaképe az üzletben és családi életben egyaránt sikeres amerikai embernek. A színfalak mögött azonban Miller kétségbeesetten próbálja eladni birodalmát egy nagy banknak, mielőtt bárki rájönne, hogy csalással szerezte vagyonát. Egy végzetes hiba kényszerhelyzetbe hozza, és miután egy nyomozó gyanakvását is felkelti, Miller versenyfutásba kezd az idővel és olyan döntés elé kerül, ami még saját, kétes erkölcsének határát is súrolja.

Jó film, tetszett, végig izgalmas, érdemes megnézni. Jól állt Richard G-nek és Susan S-nak is a szerep, jók voltak együtt és jól játszottak. Tim R-nak is jól állt a nyomozó szerepe. A szinkron és a zene is tetszett. A film teljesen jól bemutatja a gazdagok, üzletemberek világát egy családon keresztül.

Nem tudom mit akart a film bizonyítani? Azt, hogy a gazdag üzletember hideg, céltudatos, mindent és mindenkit képes feláldozni a siker érdekében, sohasem riad vissza a kisebb-nagyobb stikliktől és bármit képes megúszni? Hiszen ezt eddig is tudtuk. Csak ilyen ember való üzletembernek, csak ilyen ember képes gyorsan meggazdagodni. Valamennyijük közös jellemvonása később az adakozás, a jótékonykodás.

Ez az ember a maga egyedi, különleges módján jó ember volt. Szerette a lányát, a barátnőjét és a feleségét is. Igazán nem tehetett arról, hogy a világon legjobban mégiscsak a pénzt szerette.