Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

XL szerelem

Phat Girlz
amerikai vígjáték, 99 perc, 2006

Értékelés:

43 szavazatból
Szerinted?
31 hozzászólás
+ 1 kép
+ 3 kép

Értékelés:

43 szavazatból
Szerinted?
31 hozzászólás
A divattervező Jazmin túlsúlyos asszony, aki fejébe vette, hogy betör a nagyok világába. Úgy gondolja, hogy sok molett, túlsúlyos nő van, ám róluk mintha elfeledkeztek volna a divatdiktátorok. Remek kollekciót készít nekik, ám a pénzembereket nem sikerül meggyőznie, hogy van benne üzlet. Jazminnak a szerelemben sincs szerencséje, a férfiak nem hajlandóak benne a nőt látni. Egyik nap Jazmin két személyre szóló kirándulást nyer az előkelő Palm Springs-i szállodába. A barátnőjével élvezik a nyaralást, mígnem találkoznak Tundével, a nigériai orvossal és a barátjával.

Stáblista

Szereplők

Mo'Nique Imes-Jackson
Jazmin Biltmore
Eric Roberts profilképe Eric Roberts
Robert Myer
Jimmy Jean-Louis
Dr. Tunde Jonathan
Godfrey
Akibo
Kendra C. Johnson
Stacey
Joyful Drake
Mia
Dayo Ade
Godwin

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
offtopic
Judit Biróné Halász 2023 febr. 02. - 15:08:54 10/10
Isteni fílm.. Kedvencem 2023.02.17.
Válasz
10/10
Judit Biróné Halász 2022 júl. 31. - 11:35:14 10/10
Nagyon jó film.. és a zenéje is ! Jól szórakoztam ! Igenis a nők szépek mindenki a maga valóságában ! Ne akarj más lenni ! Lehetsz sovány, molett, szemüveges stb. Szeresd a testedet és magadat ! Legyél pozitív és vidám ! Minden sokkal könnyebb ! Tapasztalatom..
Válasz
7/10
Suziy 2014 okt. 21. - 10:10:38 7/10 Előzmény Suziy
"amit megeszünk azzá válunk"
Senki kedvéért, szerelméért sem szeretnék nem akarok DISZNÓ lenni.
Válasz
7/10
Suziy 2014 okt. 21. - 10:07:58 7/10 Előzmény ignorama72
A „civilizációs betegség” felfedezõje az angol dr. Hugh Sinclair. A szintén önmagán kísérletezõ orvos grönlandi utazásai után 1956-ban publikálta a The Lancetben írását, amelyben összefüggést talált a telítetlenzsírsav-hiány és többek között az érelmeszesedés kialakulása között. Az asszociáció nagy vitát váltott ki, amelynek kapcsán a vitaminok és ásványi anyagok egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatán kívül egyéb területek is a táplálkozástudomány érdeklõdési körébe kerültek. Az élelmiszerekben lévõ rostok fontosságát például a Burkitt limfóma névadója fedezte fel. Az ír sebész a brit királyi hadsereg orvosaként a 2. világháború idején Afrikában szolgált, majd úgy döntött, hogy a továbbiakban a fejlõdõ világ betegeit akarja gyógyítani. Ugandába költözvén össze tudta hasonlítani az afrikai és a brit pácienseket, így rájött, hogy sok nyugati betegség, ami Afrikában ritka, valójában a táplálkozás és az életmód következménye. 1976-ban megjelent könyve (Don't Forget Fibre in your Diet) nemzetközi bestseller lett.

A civilizáció szemétlerakata

Denis Parsons Burkitt halála óta a „civilizációs” betegségek már Afrikában sem mennek ritkaságszámba. A washingtoni Institute of Medicine 2011-es jelentése azt írja, hogy a kardiovaszkuláris betegségek miatt bekövetkezõ halálesetek 80 százaléka ma már a „fejlõdõ” világban történik, és a Harvard Egyetem tanulmánya (Global Task Force on Expanded Access to Cancer Care and Control in Developing Countries, 2011. október 28.) szerint az alacsony és közepes jövedelmû országokban ma már több az újonnan felfedezett tumor, mint a „fejlett” világban. A rákos mortalitás kétharmada is a fejlõdõket sújtja. Míg a gazdag államokban például a leukémiás gyermekek 90 százaléka meggyógyul, addig a szegény országokban csak 10 százalékuk, mivel a többiek nem jutnak hozzá még az „olcsó”, generikus készítményekhez és az adekvát fájdalomcsillapításhoz sem.

A FAO, az ENSZ élelmezési és mezõgazdasági szervezete szerint a túlsúllyal küzdõk ma már többen vannak, mint az éhezõk, és számuk meredeken emelkedik a fejlõdõ világban, valamint a fejlettek gyerekei, szegényei és nemzetiségi kisebbségei között. A táplálkozási átmenetre az elhízás mellett a mikrotápanyagok hiánya a jellemzõ: az olcsó, telített zsírban és szénhidrátban gazdag élelmiszerek rossz minõségûek. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2011. novemberi elõrejelzése szerint két évtizeden belül világszerte 522 millió ember lesz cukorbeteg (jelenleg körülbelül 346 millió), s a növekedés kétharmada a fejlõdõ országokat sújtja majd. Már az ezredfordulón cukorbeteg volt a Csendes-óceáni szigetvilág (itt a legtöbb ma a diabéteszes) felnõtt lakosságának 40 százaléka, írja Paul Zimmet a Journal of Internal Medicine-ben, és betegsége nem 50 éves kor után kezdõdött, mint Nyugaton szokás, hanem már 30 éves kor körül. Így pedig a betegségteher – kimaradt munka, a betegség és a szövõdmények kezelése – még nagyobb.

A nyugati világ a rossz táplálkozási szokásokon kívül a rossz élelmiszereket is exportálja a fejlõdõ országokba. Ennek egyik eleme a nagy zsír- és cukortartalmú, finomított és feldolgozott élelmiszerek dömpingjén túl a FAO megállapítása szerint például az is, hogy az iparilag fejlett országok (pl. Ausztrália, Új-Zéland) lakossága a táplálék gyanánt nevelt állatok sovány húsát fogyasztja, míg a zsíros pulykafarhátat és a faggyús birkarészeket a fejlõdõ országokban (pl. Csendes-óceáni szigetek) adja el. A közép- és dél-amerikai országok lakossága pedig – mint Anne Marie Thow és Corinna Hawkes írja a Globalization and Health címû folyóiratban – a tradicionális élelmiszerek és zöldségek helyett az Egyesült Államokból származó chipset és egyéb „junk food”-ot eszik, a mexikóiak például a Közép- és Észak-Amerika között létrejött kereskedelmi liberalizáció 2004-es életbe lépése óta exponenciálisan növekvõ mennyiségben.

A „fejlett” világ nem csak napjainkban erõlteti rá az egészségtelen élelmiszereket a „fejlõdõk”-re. Közép- és Dél-Amerika európai hódítói az 1500-as években a helyi vallásokon túl a helyi élelmiszereket is betiltották, így például az amaránt termesztését is. Ez a növény napjainkban a tudatosan táplálkozók körében azért kezd divatba jönni, mert gluténmentes, igen magas a fehérjetartalma (12–18 százalék), és a búzával (aminek termesztését a gyarmatosító spanyolok erõltették), illetve a rizzsel ellentétben foszfor, magnézium, vas, valamint esszenciális aminosavak és rostok is kellõ arányban vannak benne. Nem véletlen, hogy szerepel a NASA által összeállított, a hosszú ûrutazásokra ajánlott táplálékok listáján.
Válasz
7/10
Suziy 2014 szept. 27. - 08:55:58 7/10 Előzmény ignorama72
Az érzelmi intelligencia az a képesség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és elfogadjuk. (Ennyi, nem kevesebb és nem több)
a lényeg senki sem köteles azonosulni a másikkal ....
Válasz
7/10
Suziy 2014 szept. 27. - 08:38:25 7/10 Előzmény Suziy
A tudatos gondolkodással az embernél együtt jár az éntudat is, amely azonban logikailag a tudatosság egy további foka, amikor az élõlény modelljében önmaga is szerepel, magáról is tudatos tudása van.
Válasz
7/10
Suziy 2014 szept. 27. - 08:36:11 7/10 Előzmény ignorama72
A tudatos gondolkodással az embernél együtt jár az éntudat is, amely azonban logikailag a tudatosság egy további foka, amikor az élõlény modelljében önmaga is szerepel, magáról is tudatos tudása van.
Válasz
7/10
Suziy 2014 szept. 27. - 08:35:29 7/10 Előzmény ignorama72
http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_idegrendszer


Sigmund Freud a lelket szerkezethez hasonlította, amit különbözõ részekre bontott. Elõször az 1900-as Álomfejtés címû mûvének VII. fejezetében mutatta be topográfiai modelljét. A modell a lelki szerkezetet három részre, a tudattalanra, a tudatra, a tudatelõttesre tagolta. Ezeket a lélekrészeket Freud instanciáknak nevezte el. A tudattalanban Freud az ösztönöket és az elfojtott vágyakat helyezte el. A tudatelõttes szerinte emléknyomokat és szóképzeteket tartalmaz.
Válasz
ignorama72 2014 szept. 27. - 00:10:12 Előzmény Suziy
Annak, hogy valaki miért születik melegnek, komplex biológiai, hormonális okai vannak, amit nem lehet néhány szóban kifejteni. Ha valóban érdekel a téma, itt utánaolvashatsz: http://en.wikipedia.org/wiki/Biology_and_sexual_orientation
Válasz
ignorama72 2014 szept. 27. - 00:05:45 Előzmény szuszi69
Az intelligencia szerintem arról szól, hogy nem illetek pejoratív jelzõvel valakit csak azért, mert más. Ez volt az egyetlen oka a hozzászólásomnak.
Válasz
Összes hozzászólás