Az aktuális rész ismertetője: A ferences közösség életformájának első megfogalmazását III. Ince hagyta jóvá szóban, 1209-ben. A későbbi esztendőkben Szent Ferenc többször is átdolgozta ezt a regulát, míg 1223-ban megszületett annak végső változata, mégis az első pápai jóváhagyás alkalmát tartják számon a rendalapítás időpontjaként.

Magyarországon a ferences rend valószínűleg már 1224-ben, 15 évvel a rend megalapítása után megjelent. Első kolostoruk Esztergomban volt. A 13. században nagyon szoros kapcsolat alakult ki a rend és az Árpád-ház között. IV. Béla király és felesége, Mária királyné is a világi rend tagjai lettek, és a rend esztergomi templomában temetkeztek el, fiukkal, Béla herceggel.

IV. Béla a ferencesek közül választotta gyóntatóit, bizalmi embereit, gyakran bízta meg őket diplomáciai küldetéssel is, és több kolostor alapítását köszönhetjük neki. Példáját követték a magyar főurak is. E nélkül elképzelhetetlen lett volna a rend elterjedése, hiszen nálunk nem volt olyan erős városi polgárság, mint Itáliában, ahol a ferencesség megszületett.

Béla királyt, a középkori rendi hagyomány szentként tisztelte, lányai Boldog Jolánta, Szent Kinga és Erzsébet is klarissza apácák lettek. IV. Béla király fejedelmi ajándékokat küldött az assisi Szent Ferenc bazilikába, az unokája, nápolyi Mária által készíttetett, a magyar szenteket ábrázoló falfestmények pedig, mind a mai napig láthatóak a bazilika altemplomában.

A Teleki László Alapítvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízása alapján 1999-től 2006-ig irányította "A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása" c. programot. Jelentős szerepet vállalt a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségi ház-építési programokban is.

A műsor ismertetése: Két óra művészekkel, rangos közéleti személyiségekkel és eddig kevésbé ismert, kiművelt emberfőkkel.