Programkereső

Fanny és Alexander

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott svéd-francia-NSZK filmdráma, 2. rész, 82 perc

Értékelés:

89 szavazatból
Szerinted?
47 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: Fanny és Alexander elveszíti édesapját. Édesanyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik, mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A felszabadult, gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megvív a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat...

A műsor ismertetése: Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista:

Szereplők

Pernilla Allwin profilképe Pernilla Allwin
Fanny Ekdahl
Bertil Guve profilképe Bertil Guve
Alexander Ekdahl
Kristina Adolphson
Siri
Börje Ahlstedt profilképe Börje Ahlstedt
Carl Ekdahl
Kristian Almgren
Putte Ekdahl
Harriet Andersson profilképe Harriet Andersson
Justina
Pernilla August profilképe Pernilla August
Maj
Lena Olin profilképe Lena Olin
Rosa

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Magyarok az Oscaron

Egy hosszabb szünetet leszámítva már évtizedek óta képviselik hazánkat jobbnál jobb alkotások a legjobb idegen...

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

  • Golden Globe-díj

    1984
    Legjobb idegennyelvű film

  • Oscar-díj

    1984
    Legjobb idegennyelvű film

  • BAFTA-díj

    1984
    Legjobb operatőr: Sven Nykvist

  • Cézár-díj

    1984
    Legjobb idegennyelvű film: Ingmar Bergman

  • Oscar-díj

    1984
    Legjobb jelmeztervezés: Marik Vos-Lundh

  • Oscar-díj

    1984
    Legjobb látványtervezés: Anna Asp

  • Oscar-díj

    1984
    Legjobb operatőr: Sven Nykvist

  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

    1983
    FIPRESCI-díj: Ingmar Bergman

  • BAFTA-díj

    1984
    Legjobb jelmeztervezés jelölés: Marik Vos-Lundh

  • BAFTA-díj

    1984
    Legjobb nem angol nyelvű film jelölés: Jörn Donner

  • Golden Globe-díj

    1984
    Legjobb rendező jelölés: Ingmar Bergman

  • Oscar-díj

    1984
    Legjobb rendező jelölés: Ingmar Bergman

  • Oscar-díj

    1984
    Legjobb forgatókönyv jelölés: Ingmar Bergman
További 5 jelölés mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
7/10
vargama 2022 aug. 25. - 14:06:29 7/10
Szép film, de nem tartozik a legjobb filmélményeim közé. Nemcsak azért mert túl hosszú, hanem mert a lényeg, az Alexander és a püspök közötti feszültség a fiú játékában nem, illetve nagyon halványan van jelen. A gyűlöletet, a lelki gyötrelmet nem tudta jól megjeleníteni.
(Egyéb rossz érzések okai: A nő párválasztása nem meggyőző; a padlásos jelenet "el van kenve", ahogy a bűnesettel kapcsolatos nyomozás is)
Válasz
10/10
SarlayKatalin 2019 jan. 13. - 11:47:27 10/10
Ez a film egy csoda, megmutatja a művészet lényegét, sokrétű, egy kiáltvány a humánum fontossága mellett. A gyermekkor varázslatát zseniálisan ábrázolja. Lélekgyógyító hatású.
Válasz
dorog 2018 júl. 15. - 12:43:54 Előzmény orgyen
"Mindíg a média generálja az igényeket. Arra van igény amire rá akarnak szoktatni minket." Bizony, bizony. Így van ez a kultúrán kívül is. Addig nyomta a kormánypropaganda (tv, rádió, újság, óriásplakát) a migránsveszélyt, míg Mari néni & Pista bácsi idegengyűlölő lett, noha soha nem látott migránst. A néhai Goebbels megirigyelhetné a Fidesz propagandasikerét.
Válasz
gybanheg 2018 júl. 13. - 07:05:05
Életem egyik legnagyobb filmélménye. Nagyon örülök, hogy lejátsszák
Válasz
10/10
offtopic
Nira1900 2014 máj. 05. - 15:30:27 10/10
Off

A folyamat oda-vissza hat; bizony a színvonalasabb mûsorok adásával visszacsatolásként nõhet az igényszint is, és fordítva. De sajnos az sem kérdés már, hogy mi éri meg jobban a befektetõnek, a reklámidõ-fizetõnek, fenntartónak - nyilván a lebutított tömeg, mely kapva kap a portékáján, nem pedig a kritikus, tudatos(an vásárló) emberek. Így pedig egy irányba (lefelé) haladnak a dolgok, már amíg haladhatnak, hiszen az egyoldalú dolgok nem sokáig mûködnek a lét törvényei szerint.

Egyébként bizonyosan nem vagyunk rosszabbak, mint mások... Nem értek egyet azzal, hogy saját magunkat állandóan a földbe döngöljük. Én inkább az 'átlagos bunkó' kifejezést használnám. :) Ilyen mindenhol akad. :)
Válasz
5/10
Viktor6665 2014 márc. 17. - 22:52:06 5/10
Én nem szeretem ezeket a lassú és vontatott filmeket. 1982-es, de olyan, mintha 1907-ben forgatták volna. Egyszerûen elaludtam rajta.
Válasz
7/10
dorcus89 2012 aug. 05. - 23:10:49 7/10 Előzmény kowalsky
Nincs második rész. Csak van ahol két részben adták le a hossza miatt.
Válasz
beszelo86 2012 máj. 25. - 10:02:16
Én ezt a filmet egyáltalán nem értettem, így nem is értékelem.
Válasz
fizsu 2012 máj. 22. - 19:50:19 Előzmény Csajszibarack
és az elsõ rész...?? :(
Válasz
Csajszibarack 2012 máj. 16. - 12:05:36 Előzmény kowalsky
május 22.
Válasz
10/10
kowalsky 2012 máj. 15. - 23:51:05 10/10
MIKOR LESZ A MÁSODIK RÉSZ?
valaki írja meg
nem találom sehol
pedig annyira szeretem ezt a filmet
és akkor láttam amikor készült
nagyon kíváncsi vagyok rá
Válasz
orgyen 2012 máj. 15. - 22:15:46
Hogy mire van igény?
A kulturszemét esetében mindíg arra hivatkoznak hogy "...igény van rá::".
EZ így NEM igaz!
Mindíg a média generálja az igényeket. Arra van igény amire rá akarnak szoktatni minket. Azt adják fõmûsoridõben. A többit vagy nem adják, vagy csak ritkán és akkor is fõmûsoridõn kívül. Ahhoz hogy bugyuta, könnyen vezethetõ "fogyasztókat" neveljenek belõlünk a kultúrszemét a legalkalmasabb, a gondolatokat ébresztõ színvonalas mûvek veszélyesek mert esetleg átlátunk a "fogyasztói társadalom" mesterkedésein.
Válasz
turmix 2012 márc. 24. - 19:48:10
a kérdést nem én tettem fel, tisztában vagyok a válasszal :)
Válasz
turmix 2012 febr. 15. - 18:22:54 Előzmény homolka
Azért, mert a mai "magyar" médiának nem az a célja,
hogy ilyeneken gondolkozzon egy direkt tévé elé ülõ, emberi idõben fekvõ és kelõ ember.
Válasz
9/10
Pirkko 2011 dec. 26. - 22:51:23 9/10
Sajnos Bergman filmjeit mindig éjjel adják.
Válasz
10/10
homolka 2011 dec. 26. - 18:55:13 10/10
Nem is tudom, miért tartja itt valaki nézhetetlennek ezt a filmet. Gyönyörû film, csodás a fényképezés, nagyszerû korrajz.
Mindenképpen érdemes megnézni.
Csak azt tudnám, miért éjjel kell vetíteni??????
Válasz
Csajszibarack 2011 febr. 06. - 09:30:36
hát nem egy rövid fim.
én régebben láttam még gyerekkoromban, most újra megnézném.
Válasz
feketevipera 2010 máj. 03. - 10:21:55 Előzmény kagylóhéj
Sajnos a Jeleneteket nem láttam, így arról nem tudok érdemben nyilatkozni. Illetve az elejébõl láttam valamennyit, de nem volt alkalmam végignézni a filmet.
A F. és A. tényleg misztikus és látványos, de nem annyira elvontan boncolgatja a problémákat, mint pl. a Tükör által homályosan, A hetedik pecsét, az Arc, a Csend, A farkasok órája vagy egyéb más Bergman-darabok, és ezért talán egy másik vonulatba kellene sorolnunk, szerintem a kicsit könnyebben értelmezhetõ filmek közé tartozik.
Szerintem a püspök egyszerre esendõ és ördögi. Pont azért ördögi, mert Isten szolgája lenne, de Isten törvényeivel ellentétesen cselekszik. (Persze az õ figurájában Bergman mint "szabadgondolkodó" talán az egész egyházat is láttatni akarja, nem tudom.) Egyetértek veled abban, hogy semmiképpen sem betegebb lelkû a püspök, mint más Bergman-szereplõk, ezt nem is állítottam, sõt vannak nála sokkal jobban eltorzult lelkületû figurák is. A püspök esetében azonban szerintem pont azért látható sokkal jobban ez a torzulás, mert egyházi ember, ahhoz képest viszont meglehetõsen erõszakos.
Válasz
kagylóhéj 2010 ápr. 28. - 14:37:44
Ez sokkal inkább beleillik az életmûbe, mint a Jelenetek....Mert ez is misztikus és látványos, nem olyan profán és dísztelen, mint amaz.
És szerintem, ha megnézed újra, talán a püspök sem fog annyira ördögi figurának tûnni, inkább esendõnek. Nem is hiszem, hogy Bergman bármilyen bûnöst szimpátia nélkül ábrázolt volna. És semmiképp sem mutatta betegebbnek, mint egyéb filmjei szereplõit.
Összességében nagyon erõteljes atmoszférája van a filmnek, az egyik legjobb Bergman-alkotás, szerintem.
Válasz
feketevipera 2010 ápr. 28. - 09:30:28
A Fanny és Alexander talán kevésbé "bergmaninak" tûnik, mint a mester más alkotásai. Sokszor végtelenül hosszúnak érezzük, és a filozófiai mondanivaló jobbára csak a film utolsó háromnegyed órájában domborodik ki erõteljesebben, miközben azért folyamatosan jelen van, csak éppenséggel Bergman nem tolja azt erõszakosan a képünkbe, illetve kevésbé elvontan fogalmazza meg azt, mint sok más filmjében. A történet sok mindenrõl szól: Isten keresésérõl, a boldogság keresésérõl, hitrõl és hitetlenségrõl, az emberi kapcsolatok gyakran felszínes mivoltáról, "az élet értelmérõl". A két gyerek a film elsõ részében csak névleges címszereplõ, és a második részben is csak Alexander kap nagyobb szerepet. Itt lehetünk tanúi a fiú és a püspök küzdelmének, két erõs akarat (illetve szimbolikus értelemben véve a hit - az erõszakos vakhit - és a kvázi hitetlenség) párharcának. A püspök figurája megérne egy külön elemzést, brutális alak, ugyanakkor a végére szánandó nyomorulttá változik, és lefoszlik róla az álarc: ott áll elõttünk a sérült lelkû ember, aki másokon akarja kitölteni a dühét, az öngyûlöletét. (Egyébként Bergman részérõl zseniális húzás, hogy nem tudjuk meg, bûnös-e a püspök az elsõ családja halálában, a nézõ csak a fantáziájára, illetve bizonyos apró jelekre hagyatkozhat.) Lehetne elemezni a képi világot is (a piros függönyök és szõnyegek engem a Suttogások és sikolyok c. filmre emlékeztettek), a nagypolgári ház és a puritán, rideg püspöklakás ellentétét, akár a berendezéseket, akár a viselkedést illetõen. Mindezeken túl azonban amondó vagyok, hogy talán nem ez Bergman legjobb és legtökéletesebb filmje, nekem legalábbis kevésbé jött be. Azt hiszem, hogy a mester a középsõ korszakában (az 50-es évek végétõl a 70-es évek közepéig) alkotta a legnagyobbat.
Válasz
Összes hozzászólás