Az aktuális rész ismertetője: Szíjgyártók, nyeregmesterek. A szíjgyártók és nyeregmesterek a legősibb magyar iparosok közé tartoznak. Híresek voltak már a honfoglaló őseink között is. Honfoglalás kori sírleleteink olyan jellegzetesek, hogy azok csak hazai, magyar mesterek művei lehetnek. Gyertyakészítés. A gyertya honfoglalás előtti török jövevényszavunk, amely eredetileg "forgácsvilágító"-t jelentett. A viaszból és faggyúból készített gyertya valószínűleg csak jóval később terjedt el a magyarság körében. Kályhamesterség. A magyar nyelvterületen az Árpád - korban még ismeretlen volt a kályhaszemekből vagy csempéből épített tüzelőberendezés. Kályhák, kandallók a királyi és főúri udvarházakban is csupán a 14. század folyamán jelentek meg. A 14-15. században a főúri udvarházakban már művészi kivitelű mázas csempékből építették a reprezentációt is szolgáló kályhákat. Mátyás király korától fogva nemcsak a főnemesi, főpapi, hanem az erdélyi polgárság városaiban is elterjedtek az olasz reneszánsz hatását mutató figurális és mázas kályhacsempék. A kályhaság Magyarországon a 15. sz. második felében érte el virágzását. A kályhamesterség önállósulását a munkafolyamatok és a szerszámkészlet sajátosságai mellett a foglalkozás időigénye is befolyásolta.