Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A Szovjetunió összeomlása / Az augusztusi államcsíny

japán dokumentumfilm sorozat, 1. rész

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás
+ 1 kép
+ 1 kép

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: 1991 augusztusában egy gyors államcsíny történt Moszkvában, amelyek gyakorlatilag a Szovjetunió széthullását idézték elő. Hogy megszerezzék a hatalmat, a kemény összeesküvők házi őrizet alá helyezték Gorbacsov elnököt. Ennek ellenére az Orosz Köztársaság elnöke, Borisz Jelcin fellépett a puccs ellen, és százezer polgár gyűlt köré. Ez az epizód, amely bennfentesekkel készített interjúkon és közelmúltban feltárt anyagokon alapul, a drámai puccskísérlet valós eseményeit dokumentálja.

A műsor ismertetése: Ez a sorozat, mely bennfentesekkel készített interjúkon és a közelmúltban nyilvánosságra hozott anyagokon alapszik, dokumentálja, hogy mi történt valójában abban a drámai államcsínyben, amely 1991 augusztusában történt Moszkvában, és amely előidézte a Szovjetunió összeomlását, továbbá felfedi az Oroszország, Ukrajna és Fehér-oroszország vezetői közötti titkos egyezmény történetét, amelyet 1991. december 8-án írtak alá, hogy eltávolítsák Gorbacsov szovjet elnököt és feloszlassák a Szovjetuniót.

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Cordelia 2009 dec. 20. - 22:12:03 Előzmény Tûzmanó
a rendszer nem hiányzik. De ha mindenki moszkvicsra gyüjt, és 20 év múlva megveszi, akkor nem vágyik BMW-re.

Nem tudom, soha nem érdekelt lehallgatják-e a telefonomat, vagy sem. Szerencsés vagyok. Anyám a mai napig fél. Szerintem apám is félt. De látta a dolog romantikáját is... Hálistennek, rá hasonlítok.
Válasz
Tûzmanó 2009 dec. 09. - 01:14:53 Előzmény Cordelia
Egyetértek, hiányzik, mivel annak idején része volt az életünknek, a gyerekkorunknak, arra az életre készítettek fel bennünket, nem pedig erre, amit most élünk meg, kínlódva. Ettõl viszont még nem jobb a régi rendszer, s amikor nosztalgiázunk ama rendszer elõnyei felett, mindig gondoljunk bele, milyen is lett volna az életünk, ha az marad meg? Melyikünk meddig bírta volna ki, hogy a karrier netovábbja, ha hosszú évek, évtizedek munkájával is maximum egy gyenge autót, és 40 éves korára egy önálló lakást tud csak felmutatni, de ha esetleg rosszkor mondott ki valami rossz megjegyzést, akkor azt is lehúzhatta volna a vécén? Mindezt anélkül, hogy BÁRMILYEN reménye lehetett volna a változásra, illetve a valódi véleményének kifejezésére. Számomra az abban a korszakban készített magyar filmek közül a legalapvetõbb érzelem mindig a reménytelenség volt. Hogy bármit is csináltál, bármivel próbálkoztál, nem juthattál elõre. Mellesleg én is éltem pár évet a SZU-ban. Ott még sokkal rosszabb volt, mint nálunk, még a 80-as évek közepén is! Ebben a mai pocsék helyzetben legalább a reményünk megvan, hogy még lehet jobb...

Más: Nem értem, miért gondolod, hogy ma nem hallgatják le a telefonokat. Eddig mindhárom mobilszolgáltatóval rossz a tapasztalatom.
Válasz
Cordelia 2008 nov. 26. - 13:24:48
Nehéz ügy. Ott születtem, ott nõttem fel, láttam a szüleim fuldoklását a rendszerben. Anyám a mai napig azt hiszi, hogy a telefonokat arrafelé lehallgatják és hülyeségeket mond szándékosan, mert aggódik, hogy felveszik a beszélgetést.

Mégis hiányzik. Jó, hogy összeomlott, sok embert megnyomorított a rendszer, de akkor is az életünk része volt.
Válasz
9/10
Wotan 2008 nov. 26. - 10:00:28 9/10
A film korrektnek tûnik és jó.
Érzéseim mégis ambivalensek. Na nem a filmmel kapcsolatban. Mivel öseink hazafias hevületben 1941-ben nekirontottak az akkor 24 éves, javakorbeli SZU-nak, a következõ 49 évet szoros kötelékben töltöttük velük. (Nincs ellenpróbája, hogy mi van akkor, ha Hothy-ék nem rontanak neki az oroszlánnak. A történelemben egyébként sincs "ha". Ükanyám sem feltételes módban volt terhes a dédanyámmal, stb. -elõre és hátra az idõben.The past is past.) Summa summarum abban a milliõben (sok millió honfitársammal együtt) megszülettem, felcseperedtem. Hallottam és tapasztaltam ezt-azt. Az egyetem kapcsán két rövid látogatás alkalmával szívtam a levegõt az igen furi SZU-ban. Minimális, de személyes tapasztalatom is begyûlt. Nem disszidáltam oda és ma sem tervezem. Azóta ugyan nem jártam arrafelé, azonban nem fáj a szívem, hogy összedûlt. Az õ dolguk.
No hát itt a gond. Vessen meg honfitársaim özöne, de kimondom: mi sem tudtunk volna "rendszerváltani", ha náluk nem dûlt volna össze a világ. Amiért ilyen sunyi félelemmel, álnéven "olvasok be", hogy az istenért a mai Partizán Szövetség nehogy rámtaláljon! Szerintük helyettem õk zavarták haza a ruszkikat. Szerintem -nem elvitatva az akkori rendszerváltók hõsiességét- volt az oroszoknak elég baja már otthon is, szûk pár hnap múlva lejátszódtak az események, amit a film korrekten elénk tár.
Egy újabb alkalom lehetne a múltunkkal való reális szembenézéssel.
Ennek azonban kis hazámban nincs történelmi hagyománya.
Ezért tartom a filmmel kacsolatos érzelmeimet ambivalensnek. Sajna.
Válasz