Az aktuális rész ismertetője: A nap lovagjai címet viselő nagyszerű sorozat Nemeskürty István szakértő irányítása mellett olyan hírlapi tárcaírókra irányítja rá a figyelmet, mondandóját az alkotó műveiből vett szemelvényekkel illusztrálva, akiknek jelentősége kiemelkedő, az utókor azonban méltatlanul megfeledkezett róluk, a korszak más alkotói mellett háttérbe szorultak, vagy pedig pályájuk ebben a kontextusban is kiemelést érdemel. Bródy Sándor azon kevés írók és hírlapírók közé tartozott, akit a siker nagyon korán keblére ölelt, már első próbálkozásai megjelentek, azokat valódi siker koronázta. A példakép Jókai támogatását élvezi a naturalista irodalmi törekvésű Bródy, akinek "A nap lovagja" című regénye a címadója a hírlapi tárcaírókat végigkövető sorozatunknak. A szerző, akinek stílusa és "kellemes gonoszsága" Oscar Wilde-dal vagy Huxley-val rokonítható, Ady egyik "prózai elődjének" is tekinthető, önállóan is szerkesztett lapot "Fehér könyv" címen, ráadásul 1918-ig a magyar hangosfilm is javarészt Bródy Sándor írásaiból élt, így Bródy tekinthető az első magyar forgatókönyvírónak is. "Az ezüst kecske" című regényének illusztrálásában 23 olyan vezető magyar képzőművész vett részt, mint Csók István, Fényes Adolf, Feszty Árpád, Ferenczy, Lotz, Tornyai, Vaszary, méghozzá egyszerre!

A műsor ismertetése: Bródy Sándor novellájának címét kölcsönöztük sorozatunkhoz. "A nap lovagjai" a kor hírlapírói voltak, és igyekeznek írásaikkal jobbá tenni a társadalmat. Naturalisztikus novellájának kiadására gyűjt előfizetőket Gyulán, s ismét egy író, aki nem budapesti fellépésével válik híressé. Katona korában felpofozta őrmesterét, amiért lecsukták. Jókai, aki csak írásaiból ismerte, elment Rudolf trónörököshöz, és elintézte, hogy kiengedjék. Írásaira a kellemes gonoszság és a csípős humor jellemző, nála is erős a társadalombírálat. 1918-ig minden művét megfilmesítik, őt tekinthetjük az első forgatókönyvírónak. A hónapos szoba és a festő esete a katonatiszttel című jelenet jól érzékelteti a millenniumi idők hangulatát.