"Nagyon jó sorozat, kár, hogy ennek is méltatlan befejezése lett, pontosabban úgy fejezték be, mintha még valaha folytatnák, simán még 2 vagy 4 évad lehetett volna belőle." Én is így gondolom ahogy írtad, lehetett volna még belőle jó pár évad.

*Karma is a bitch*, mondja Earl. Eredetiben láttam, remélem, a szinkron csak tol rajta.
Kár, hogy nyilvánvaló benne annak a bizonyos társadalmi csoportnak a lejáratása.

Nem tudom milyen sorozatokat szoktál nézni de ha tippelhetek akkor szerintem : Amerikai Huangjai, Bob burgerfalodája, Fura amcsik ezek tényleg gagyi xar sorozatok mert semmi értelmük ezeknek még a mínusz 1 pont is jóindulat lenne értékelésnek. A nevem Earl-nek van mondanivalója ha nem érted akkor az a te gondod.

Semmit nem értesz ebből a sorozatból. Túl megerőltető lenne ez neked. Inkább nézz olyan sorozatot, amiben röhögőgép van. Ott nem kell gondolkodnod, hogy hol van a poén, esetleg az epizód fő üzenete.

Csak még egy gondolat: Sok helyen olvastam már, hogy ez a sorozat alulértékelt. Nem, ez alaposan túlértékelt. Ebben nincs semmi érdekes, semmi humoros, semmi. Kár, hogy nem lehet mínuszt adni rá, erre még a nulla is túl jó.

Annyira kellett, mint a háború. Ha meglátom a főszereplőt, még az életkedvem is elmegy. De gyorsan ránézek valaki másra, és akkor máris jobb egy kicsit. Kezdem gyanítani, hogy nem egy világban élünk. Akiknek EZ tetszik, azok egy másikban, akiknek a "modern család" azok is egy másikban, és vannak, akik EBBEN, amit az ilyen mások tönkretesznek a perverz undorító ízlésükkel. Mi a szimpatikus egy ilyen pofán? A szemei és a szemöldökei között nem egyforma a távolság, a bajusza sem szimmetrikus, a haja egy borzalom, az egész ürge úgy áll ott, abban a szürnyű kockás ingben, mint aki két hányás között van lekapva a tegnapi kocsmázás után. Tényleg ő egy ikon egyeseknek? Akiért odaülnek a tv elé? Gratulálok.

SPOILER: A börtönös részek, majd az az utániak, most, hogy újranézem sokat levontak a sorozat értékéből, az első 2 évad frenetikus volt, aztán apadt. Túl soknak találtam a régi események bemutatását is, pl. Earl, hogy találkozott Joy-jal, bár nagyon jól összefutottak a szálak, de van, hogy több részben is bemtutatják, úgy már sok. SPOILER VÉGE
Alyssa Milanonak adhatták volna Kökényesi Ági hangját mikor szerepelt.
Jaime Pressly hasonlít Margot Robbie színésznőre.
Érdekes megnézni Randyt játszó színész, hogy néz ki manapság, nagyon nagy a különbség, lefogyott, kisportolt, sokkal férfiasabb lett!

Nagyon jó sorozat, kár, hogy ennek is méltatlan befejezése lett, pontosabban úgy fejezték be, mintha még valaha folytatnák, simán még 2 vagy 4 évad lehetett volna belőle.

Még kvázi kisgyerekként szerettem bele ebbe a sorozatba, talán 3x v. 4x néztem meg azóta újra, legutóbb épp mostanában. Méltatlanul alulértékelt még így is a sorozat, pedig azért le nem húzták konkrétan, egészen nagyszerű az alapötlet, fontos erkölcsi kérdéseket rejt magában, ami szépen ki is lett bontva, egyedi stílus, rendkívül jó szociórajz, ami egyben humoros. És ez az egyensúly is a legnagyobbakhoz mérhető, a sorozat közben azon gondolkodtam, hogy ez kicsit olyan mint a Breaking Bad - csak fordítva, az arányok eltolásával. Az expozíció hasonló némely vonásában - egy azonosulható kisember a főhős, egy szürke, vesztes - viszont itt egy rossz embert látunk, aki próbál jóvá válni, míg ott egy illemtudó jópolgár romlásának lehetünk szemtanúi. Ott dráma felé tolódik a potméter, és fekete humorral van oldva, míg itt egy laza hangvételű komédiát töltenek meg drámai tartalommal. Amit végérvenyesen bemutat, az pedig úgy foglalható össze, mint a kisember bizonytalan helyzete a világban - de ezt a kilátástalanságot mindannyian érezzük, ez az emberi létből fakad - az ezzel való kűzdelem, és az egyetlen dolog ami marad nekik: a remény, és ez a tanulsága Earl sztorijának, ami Walter esetében az első részben szertefoszlott, de Earl egészséges és még képes a saját kezébe venni a sorsát és megfontolt döntéseket hozni. Pici kritika a sorozattal szemben, hogy míg főleg az első évadban úgy éreztem nagyon jól ráéreznek az elhatározással kapcsolatos erkölcsi dilemmákra, és jól bontják ki azokat, egyre inkább kezdett az irányítás kicsúszni a kezeik közül, kicsit adhoc jellegű tanulságok, fordulatok voltak, aztán ugye tudjuk, hogy a sorozat le se lett zárva, pedig azt gondolom volt annyi üresjárat benne, h meglehetett volna próbálni 4 évadba belesűríteni. Pld. a 3. évad lényegében arról szól ugye, hogy bekerül Earl a börtönbe, aztán az évad közepén kikerül, majd kómába esik, utána az utolsó 4 részben mikor már ébren van megkeresi a barátnőjét, gyorsan elveszi, és 3 rész alatt összeomlik minden. Az egy dolog, hogy ekkor nem haladtak lényegesen a listával, ez emlékszem elsőre zavart is, most már sokkal inkább az, h annyi fordulat, túlbonyolítás volt benne, hogy a végére ha nem is veszett ki a tanulság, de túl infantilis, meseszerű lett. A 2. évad zárása ötletes volt a normális élettel, bár kicsit a varázs talán kiveszett volna - lehet ezért is dugták rögtön börtönbe? :) - és az utolsó részben az-az önfeláldozás tényleg azt mutatta, hogy itt egy erkölcsi fejlődés ment végbe Earl karakterébe, nem csak azt javítja meg amit elrontott, nem a jutalmat várja, hanem képes másokért áldozatot hozni, mert tudja, h ezzel tesz jót, mégha magának nyilvánvalóan kifejezetten rosszat is, de bízik benne, h majd a sors kegyes lesz vele - a hit ereje, a remény, és az a morális fölény, ami által az ember gyarló valója felé emelkedik, ez lett az ő nagysága, ami nem szab gátat annak, h a helyes döntést hozza - megistenült, megtörtént vele az, amiért egy igaz keresztény egész életében kűzd, és ami valóban azt segítené, hogy szépen lassan egy kvázi tökéletes világban éljünk.Csak az a baj, hogy ez annyira magas labda volt a készítőknek, hogy a folytatásban nem tudták leütni. A 3. évad már azzal folytatódik, h a börtönben más miatt tök véletlenszerűen bajba keveredik, elzárják - ezt igazán kihagyhatták volna. Őszintén már nem is emlékszem ennek volt-e bármi tanulsága, elég hamar kikerült, aztán végülis megcsinált egy tételt és ez beindította, h az igazgató ugye csökkentette ezzel a bűntetését, és további feladatokkal bízta meg. Ez még okés is lett volna, de egyrészt már elég infantilis szálak voltak (meleg bandavezérek), és miután jó sok rész elment a börtönben (volt kreatív írás, visszaemlékezések stb.) a végére kihoztak ebből egy olyat, h egy olyan srácot kell kibékíteni a szüleivel, akire végül rákölt 24 ezer dollárt, mert valami bulit akart... nyílván ennek hatására nem szereti meg a szüleit, aztán Earl intézkedik, majd szabadulhat, de a börtönigazgató átcseszi, újra intézkedik, ezek már erkölcsileg kifogásolható intézkedések, és a végén valami pornós múltja full véletlen kiderül az igazgatónak, így kikerül a börtönből... le lehet vonni tanulságként, hogy mivel Earl alapvetően nem túl okos, és az erkölcsöt se igazán érti, csak próbál helyesen cselekedni, így azt gondolta, hogy helyes egy rabnak egy flancos bulit szervezni, ami a vágya, h kiszabadulhasson, és kiderül, h ez nem volt így, vagy legalábbis a pénznek nyílván lehetne jobb helye, ha már máson segítünk vele, az emberekben nem lehet mindig megbízni, és kérhetne más feladatot, vagy próbálhatott volna más módszert, mert mint kiderül ez úgy se vált be. De főleg annak fényében ez nagyon infantilis, h amikor kikerül a börtönből, akkor nagyrészt ennek a döntésnek köszönhetően kerül nehéz helyzetbe, amit átgondolhatott volna, h hiába kerülök ki, ha szarabb lesz - nyílván bízott a karmában. Talán ez a bizalom megingása a tanulság, főleg az, h bárkiben ne bízzon meg, bármi adakozás ne gondolja, h jobbá teszi a sorsát, vagy akárcsak a világot, és kicsit ez is odavezetett, h ami van neki, az csak a remény. Az igazgatóval ugye ugyanez a bizalom volt és nyomást kellett rá gyakorolni, h megkapja ami számára jogos. Igazából ez a börtönös sztori itt még le is zárulhatott volna, így is szükségtelenül hosszú volt, csak ugye az említett pénzelajándékozás teljesen tehetetlenné tette, nem volt hol laknia, nem volt egy vasa se, munkát kellett vállalnia, de priusz miatt csak valami nagyon vacakot tudott - pénzzel az előbbi kettő meg lett volna oldva. Így vett egy olyan irányt a sorozat, h rossz Earl, ami nekem speciel tetszett, de máshogy lehetett volna akár ugyanezt megtölteni, ha csak a priusz lett volna, az is épp elég kilátástalanság, hogy akkor sikerül-e befejezni a listát a pénzzel, utána mi lesz, hogy lesz, meg egyáltalán visszazökkeni, így még direkt adtak is neki egy szívatós színezetet (nehéz feladat, Ralph), de legalább a csaj ügy megoldódott. Aztán kóma, kis dráma, kis képzeltvilág, sztorik, nem volt rossz, de erre mondom, h lehetett volna jobban menedzselni a történetet, inkább akkor befejezni előbb, mint ez a csúnya elkaszálás... a kóma után sikerült a csaj, 3 részig házasok voltak elsőben még ki is alakult egy érdekes elvi különbség meg egy vicces feladat volt, de az utolsó 2ben végül ha volt is tanulság - sose tudhatod mit hoz az élet, kinek a sorsát kell jobbá tenned, és mivel, talán itt bezáródott a kör, hogy végülis reménykedni kell, és akkor előbb utóbb minden jóra fordul - akkor is az volt a benyomásom, h egyrészt túl meseszerű lett, már az, ahogy a lány rátalált a camdenitákra véletlen, ahogy Earl végül ugyanúgy megkapta a pénzt és folytathatta a listát - mivan ha a csajnak nincs biztosítása, ha nem talál rá, ezek azért nem túl egyetemes intelmek, amit adhat a rész, és végül ugyanoda kerülünk vissza, ami meg kicsit bosszantó meg egyre jobban kidomborodik, h akkor mégis csak az volt a nagy hülyeség, h ott elköltötte a pénzét, és ez pedig nem volt annyira kikényszerített, és tanulsággal bíró eleme a történetnek, hogy emiatt fussunk egy ilyen nagy kört. Oké, h mese ez a történet, mert az, és ezzel nincs is semmi baj, archetípusok vannak, de ez néha nagyon zavaró, főleg ha egész évadokat áthat ez - érdekes, h általában nőüggyel kapcsolatos volt, mert az első évadba volt hasonló a professzorral, az nekem ugyanúgy erőltetett volt. Összegezve számomra az első évad nagyon erősen indított, bár voltak benne kisiklások, a második évadról is inkább pozitív a véleményem, aranyos, tanulságos történetek voltak, a vége erős lett, bár itt is voltak töltelékebb epizódok. A harmadik évad viszont nekem óriási pazarlás volt. A 4. évadot most még nézem, de ahogy visszapörgettem mik voltak itt, úgy emlékszem számomra ez nem volt olyan gyenge, kicsit visszatért a 2. évadbeli színvonal, bár pont ezt sajnálom - ha már BB-vel hasonlítunk - hogy nagyon sok az olyan rész, ahol egy nem túl jelentős tétel kerül megoldásra, nem olyan nagy a tanulság, így töltetlék részek lesznek, és pont ez az évadakon átívelő történeti gerinc, a lista, nem érezzük, hogy túl erősen haladna valahonnan-valahová, bár nyílván ez olyan, h egyszer kezdődik, egyszer vége, de azért erős tanulságokkal, talán érezhetnénk azt, hogy ezek a történetek kellenek a sztorihoz, és nem csak kicsit bárgyú sztorik. a 4. évadba van pár ilyen rész (tuti johnny, öreg). A BB-be ezt nagyon jól oldják meg, bár néha ott is volt lassulás, amikor nem haladtunk túl sokat, de ott mindig léptünk előre. És főleg így, h be se fejezték, tényleg ebből többet ki lehetett volna hozni. Összességében azt mondom, én kétféleképpen szeretek pontozni, egyrészt, h a mű valósága mennyire ragadott el, mennyire szeretnék benne, az élményben élni - eszerint a 10est megérdemli az Earl, a másik, h mennyit adott nekem, értékben, tanulságban, érzelmekben-gondolatokban, mennyire tartom fejlődsem fontos mérföldövének a film megtekintését - erre azt mondom, h egy 8,5es az említett hibák miatt, de igazából voltak olyan részek, amik nem hozták ezt a pontot ilyen téren, sőt a jó részek hozták kb. ezt v kicsit jobbat - szóval ez inkább a koncepciónak szól, meg amit kihoztak belőle -, sok részt az ember simán kihagyhat, de annyira jó a sorozat sodrása még így is, ugye a 10es nem véletlen, h az ember még a gyenge részeket is örömel megnézi újra.

örök érvényû darab ami szerintem több ezer év múlva is sikeres és igaz lesz sajnos. jó szórakozást ehhez az iskola teremtõ alapmûhöz .