Személy

Faludy György

író, fordító, szereplő
Született: 1910. szeptember 22. (Budapest)
Meghalt: 2006. szeptember 1.
Költő, író, műfordító, polgári családban nevelkedett. A fasori evangélikus gimnáziumban érettségizett, a bécsi, a berlini és a grazi egyetemen tanult. 1934-től jelentek meg Villon átköltései a budapesti liberális napilap, a Magyar Hírlap hasábjain. A következő évben megjelent verseskötete, a Pompeji strázsán.
1938-ban elhagyta Magyarországot. Zsidó származása és politika nézetei miatt egyaránt ellehetetlenült, és sokakkal ellentétben ő nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos őt igazolta, itthon maradt húgát a Dunába lőtték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Emigrációjának első állomáshelye Párizs, majd az Egyesült Államok volt, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált.
1946-ban hazatért, a Népszava munkatársa lett. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntetőtáborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg 1983-ban, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt.
1956-ban Nyugatra menekült. Londonban telepedett le, ahol 1957-től az Irodalmi Újságot szerkesztette. Londoni tartózkodása alatt 1960-61-ben angolul írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit, mely az 1962-es Londoni kiadás után magyarul először 1987-ben az AB Független Kiadónál jelent meg kalózkiadásban. 1963-1967 között Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. 1980-ban, New York-ban jelentek meg összegyűjtött versei. 1988 novemberében újra hazatelepült. Művei a rendszerváltás után végre legálisan is megjelenhettek. A 90-es években több új verseskötete és számos fordításkötete is megjelent. 1994-ben megkapta a Kossuth Díjat.
Pokolbeli napjaim után címen 2000-ben látott napvilágot önéletrajzi visszaemlékezéseinek folytatása.
Faludy György 2002 nyarán feleségül vette Kovács Fanny költőnőt.

Hozzászólások

hanguktaekwondooo 2013 ápr. 03. - 13:42:58
Egyetértek.
Faludy egész életszemlélete elavult, anyagba hajlik.
Irodalmi munkássága rendben van, fordításai értékesek.
Emigránsként igazabb honfi volt, mint ma sok díszmagyar.
De ennyi volt. Rá igaz a szójáték
múlt -kor
Texas Bill 2013 ápr. 03. - 13:35:04
Megpróbáltam elolvasni a Pokolbéli víg napjaim könyvét. Le kellett tennem, mert annyira ellenszenves figura volt a mû fõszereplõje, Faludy maga, hogy kellemetlen volt az olvasás. Nem tudom, hogy parodizálni akarta-e magát, vagy tényleg ilyen öntelt volt-e, mindenesetre a könyv eleje nekem nagy csalódás volt.
Petrapetrus 2009 dec. 30. - 17:51:27
Nekem is volt hozzá szerencsém élõben. Nagyon élvezetes volt, ahogy magáról, az életérõl mesélt... És ott volt vele Fanni is. Aranyosak voltak. :-)
pingvincorpse 2008 nov. 10. - 15:40:53
Felejthetetlen alakjával.
pingvincorpse 2008 nov. 10. - 15:40:09
Megadatott nekem az hogy életében, itt és külföldön találkozhattam, a Magyar kultúra királyával, és a magyar intelligencia hallhatatlan, felejthetetlen aljával.
Felolvastam neki egyszer, és azt mondta, tudod néha nem is a szó a lényeg......
Nyugodj Békében Gyurka bácsi.

Faludy lázadással éltél
Gyümölcsként, reméltél, beértél
Kicsi ember, ki olvasásra lát,
Olvasással értik, mit beszéltél
Faludy ballada Villon
Génnel áz, élõ irodalom,
Mely Hülyeség Ellen Pofáz.
norton15 2008 ápr. 09. - 15:30:03
Na igen, a szimpatikus az az én véleményem.:) A Hobo-féle Faludy versek asszem megvannak, csak elõ kell kaparni, vagy beszerzem, ha nincs meg. Az is érdekes a számomra, hogy milyen hosszú idõt élt meg: 96 év! És csaknem teljes 96 év. A Villon-átköltések is megvannak, már beleolvastam, de most, hogy olvasom a Pokolbéli...-t, majd az is jöhet, azért is, mert Villon a másik kedvencem.:)
Obránszky Ármin 2008 ápr. 08. - 23:48:42
Hát a szimpatikus, az kicsit erõs, õ sem tartotta magát egy hú, de jó embernek, de hatalmas koponya volt az öreg és a Pokolbéli... tényleg kötelezõ mindenkinek, akit kicsit is érdekel a XX. század történelmének egy kivéleteles éleslátással, élvezetesen megírt története. A Villon átköltései pedig bravúrosak.
Megvan Hobo Faludy néhány versét feldolgozó lemeze? Zseniális. Ha nincs, akkor valahonnan próbáld beszerezni, Hobo nagyon érzi Faludyt és tökéletesen visszaadja a mondanivalót, gondolatokra serkent, néha új megközelítési lehetõséget is kínál, ahogy az el is várható.
Az elmúlt század bõvelkedik kivételes magyar írókban, amelyek közül néhánynak Faludy a nyomába se érhet, de elvitathatatlan, h az élettörténete a legérdekesebbek között van. Nekem is egyik kedvencem.
norton15 2008 ápr. 08. - 20:12:37
Na, õ a kedvenc költõm. Sok mindent megélt az öreg, elég egy picit beleolvasni a Pokolbéli víg napjaim-ba, vagy a folytatásba, a Pokolbéli napjaim után-ba. Zseniális volt. Fõleg az Andrássy út 60 c. rész lett nagyon jó, ahog leírja, hogyan kegyentlenkedtek vele, hogyan halt meg a régebbi barátja, és nem utolsó sorban a legszórakoztatóbb, hogy a sötét, tudatlan ávósokat veri át, pl a 3 imperialista kém leírása, (Edgar Allan Poe, Walt Withman, és Belzebub voltak:D), az amerikai szakértõ tudatlanságai (ASZ: "Mit ittak?" F: "Coca-colát, és ginger ale-t." ASZ: "Fúj, maga rohadt alkoholista!"), vagy amikor a porba alázta az egyik tehetségtelen ávós "költõt". Hihetetlen, miket állt ki ott, és késõbb Recsken is. Az is érdekes, mindössze 19 évérõl ír, és mégis annyira soknak tûnik, talán a részletessége, Faludy írásmódja miatt, ami nagyon tetszik. Villon-átköltései is jók, nagyon tetszenek, valahol itthon van is egy kötet. A börtönversei is, amiket 1949-1953 között "írt", valójában megtanulta õket fejben, és késõbb, a Recskrõl szabadultaknak megtaníttatta a verseit, és elküldte õket a szerelméhez, akinek lediktálták, és így sorjában állt össze a verseskönyv.:) Elmés egy ember volt, és nagyon szimpatikus.
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás