Festőművész, grafikus, tanár. Kétgyermekes családban született Pesten; bátyját a család fiatalon, friss-diplomásan vesztette el. 1936-41: Magyar Képzőművészeti Főiskola, ahol Glatz Oszkár, Aba-Novák Vilmos, Elekfy Jenő mellett Varga Nándor Lajos volt mestere. 1940-ben Székely Bertalan-díjban részesült. 1943-ig tanársegéd a Képzőművészeti Főiskolán; később - mivel egy csecsemőkori láb-operációtól fogva bicegett - írnokként szolgált az utászoknál Körösmezőn. A következő tanévtől a '44-es nyár végéig Sepsiszentgyörgyön tanított az ott a második bécsi döntés után alapított Tanítóképzőben. Akkor ismerkedett meg későbbi feleségével is. 1945 elején Ék Sándor alkalmazott-grafikai műhelyében dolgozott. 1946-ban következhetett a családalapítás; debreceni születésű, magyar-szakos bölcsészként Karácsony Sándor egyetemén végzett párjával előbb Nagykőrösön, 1948-tól pedig Mátészalkán tanított, illetve ott volt szabadművelődési előadó. 1950-től élt a fővárosban a pár évvel később már négy-gyermekesre kiegészült család. Az évtized elején a Pedagógiai Főiskolán, 1955-56-ban a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. Az ottani Rajz-tanszéknek 1957 elején bekövetkezett megszüntetése után állást mintegy fél évvel később, zuglói középiskolában, az akkor is híres I. István Gimnáziumban kapott; egészen haláláig ebben a körben dolgozott. Tagja volt a rajzpedagógusok művészstúdiójának Budapesten. Az ötvenes évek első felétől vett részt, alkalmanként, a sárospataki, a zsennyei, majd jóval később a soproni művésztelep munkájában; főleg ott készített akvarelljei szerepeltek időről időre kiállításokon is. Ezekben az évtizedekben kisebb akvarelleket, rajzokat, linómetszeteket gyakran készített. Munkái közt a kezdeti figurális tanulmányok és kicsiny fametszetek, később különféle faragások mellett többnyire tájképeket (városrészleteket is), csendéleteket találunk, de - olykor, mint a pesti Körönd restaurálása keretében - jóval nagyobb murális művek, így szgraffitók készítésére is vállalkozott. A hatvanas évek elejétől volt családjával csöndet kereső nyaraló 'Káptalanon' - s két évtizeden át ebben a maga-tervezte egyszobás-üvegajtós kis ház teraszán és a környéken készült vázlatainak, festményeinek, metszeteinek, faragásainak zöme. Művészi munkássága első évtizedeiben, de később is számottevőek voltak könyv-illusztrációi, sőt megjelentek szakmai folyóiratban linóleumba metszett ex librisei is. 1974-ben "az érdemeiben is első" István nevét viselő gimnázium folyosójára a diákok bevonásával az iskolák hazai rendszerét megalapító királyt ábrázoló mozaikot készített.
Személy
Papp Iván
festőművész
Született:
1918.
szeptember 7.
(Magyarország, Budapest)
Meghalt:
1982. október 6.
(Magyarország, Budapest)
Hozzászólások