Petőfi Sándor

Variációk egy témára: Egy gondolat bánt engemet

https://www.youtube.com/watch?v=-o2wEnP809o

https://www.youtube.com/watch?v=pv8cocaKk50

Érdekes cikket találtam Szendrey Júliáról, akirõl általánosságban olyan kép él, hogy túl korán dobta el az özvegyi fátylat, és ment hozzá valaki máshoz. Nem õ az elsõ, és valószínûleg nem is az utolsó, akinek személyét érdemes új /más szemszögbõl is megvizsgálni, mert a legendák olykor nem a valóságot közvetítik.
Eldobta ugyan az özvegyi fátyolt, de nem mindegy, hogy miért, vagy kiért.

http://www.she.hu/kultur-mi/20170720-szendrey-julia-petofi-sandor-feleseg-eletrajz-szerelme.html

Új fogalommal ismerkedhetünk meg nemsokára: élménymaximalizáló.
A látogatóközpont új szemszögbõl ismerteti meg az érdeklõdõt Petõfi Sándor János Vitéz címû mûvével, labirintus-útvonalon gazdagon illusztrált installációk játékos formában kalauzolják végig a látogatót.
A János Vitéz Látogatóközpont egyedi tematikája élményszerû tanulást, szórakozást tesz lehetõvé felnõtteknek és gyerekeknek egyaránt.
A vendégek a látogatás után a revitalizált kertben pihenhetnek majd meg.
http://www.janosvitezlatogatokozpont.hu/
http://www.museum.hu/hir/5108/Janos_Vitez_Latogatokozpont_nyilik_Kiskoroson

Igen, valóban sok gyönyörû verse van, tiszavirágnyi élete alatt hihetetlenül nagy terjedelmû életmûvet hagyott hátra, és a versei tele vannak valós lelkesedéssel, erkölcsi tisztasággal, és jó értelemben vett romantikával.

A sok szép vers közül nehéz is kiemelni egyet, talán a Szeptember végén-t tudnám, de ha volna idõ belegondolni, biztosan eszembe jutna más is.
Villanásszerû sorok jutnak eszembe, hogy milyen zseniálisan meg tudta ragadni az élet igazságait:
Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr.
Sokat gondolkodtam, vajon igaz e ez. Mert ha igaz, már régen el kellett volna söpörni a világból a korrupciót, de valami miatt mégsem lehet. Pedig a vers alapján logikusnak tûnik.

A haláláról meg csak annyit, hogy hiába kapnak lábra különbözõ találgatások, ha valaki elgondolkodik ennek az embernek az életszemléletén, akkor beláthatja, hogy nem férnek bele olyan árulások, hogy mindent itt hagyva, távoli országokban éldegélt õ tovább. Ekkora köpönyeg forgatásra nem hiszem, hogy képes lett volna.
Ott kellett szerintem elesnie a harc mezején, mert így, ezzel együtt volt õ egy végtelenül hiteles ember és mûvész, aki élte is azt, amit leírt.

Mondjuk az Alexander nem a kiejtésen alapul, hanem a magyar névnek megfelelõ angol változat.
De a Petõfi-nél az ékezet lekerül és az e-t ill. az i-t ejtik másképpen. :)

Azért Petõfinek rengeteg jó verse van.

Emlékszem, itthon mindig jókat nevettünk, amikor nagyanyám elmesélte Petõfi angol sztoriját!
Ez egy egyszerû történet!
Következõ: Az angolok ugye egészen másképpen ejtik a leírt szavakat.
Náluk pl a Sándor-t Alexandernek mondják!
Tehát Petõfi Sándor angolul Alexander Pitofi, azaz Alexander Pitufái! :-))))


Fa Leszek, Ha…

Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy…
Csak hogy lényeink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

ANYÁM TYÚKJA

Ej, mi a kõ! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsûlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szûkében az anyám. -

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberûl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba'...
Anyám egyetlen jószága.

Vác, 1848. február

NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak õsapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Pest, 1848. március 13.

FÖLTÁMADOTT A TENGER...

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítõ ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sûlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bõszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölûl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

Pest, 1848. március 27-30.

Büszkék vagyunk Rád!Zsuzsiék

Petõfi Sándor élete 5/5
(1823-1849)
45.Bem József meghívja az 1849.07.31 szóló Segesvári ütközetre,vesztenek.
46.Bem József megsebesül
47.1849.Július.31-én a fegyverház körül leszúrták és meghalt.Tömegsírban temették el.

O.T. Országgyûlési Tudósítás

+Petõfi özvegye gyászolta,de 1850-ben újra megházasódott.Horvát Árpád történész lett Petõfi Zoltán mostohaapja.Arany János és sokan háborognak ezért.

Petõfi Sándor
született:1823.Január.1.Kiskõrös.
meghalt:1849.Július.31.Segesvár.

Petõfi Sándor élete 5/4
(1923-1849)
32.1848.decemberében fia születik Petõfi Zoli.
33.1847-ben 24 évesen kiolvassa a Toldit,ír egy dicsérõ verset az írója Arany Jánoshoz.
34.1848.03.15-én ifijú egyéniség Jókai Mórral és Vasvári Pállal.
35.Megírja a Nemzeti Dalt.
36.25 évesen Szabadszálláson képviselõ akar lenni.
37.Megírja az Apostolt.
38.Elmegy csatázni Bem Józsefhez oszák be.
39.Bem József nagyon megszereti.
40.26 évesen õrnagy lesz
41.Apja beáll közéjük néhány nappal késõbb egy betegségben meghal.
42.Anyja néhány nappal késõbb meghal.
43.Mészáros Lázár hadügy miniszterrel,Klapka Györggyel és a Komáromi hõssel összevesz.
44.Lemond a katonaságról és a rokonoknál tölt pár hetet.
Folytatjuk

Ne menjenek sehová mert hamarosan itt az utolsó rész
Boldog
Új
Évet
Kívánok

Petõfi Sándor élete 5/3
(1923-1849)
24.Pesten a Divatlapnál dolgozik.
25.18,19 évesen érzett rá a költõi tehetség,versei könnyen énekelhetõ.
26.a nevét Petõfi Sándorra magyarosítja
27.Megírja a János Vitézt.=hírnév
28.20,21 évesen bejárja É.Maót.
29.Vissza megy Buda Pestre,politikai verseket ír.
30.Létre hozza a Márciusi Ifijak társaságot.
31.23 évesen Erdélyben Szedrey Ignác gõgõs nemes lányába a 18 éves Szedrey Júliába szerelmes lesz,késõbb nagy nehezen össze házasodnak.

É.Maó jelentése:Észak Magyarország

Folytatjuk

És elõre mindenkinek SOK BOLDOG KARÁCSONYT csupa nagy betûvel

Zseniális ötlet, hogy Petõfinek is nyitottál topicot!Szabad megfejteni az O.T-t?

Bocs, de Vörösmarty, sima V-vel és nem W-vel!!!

És hogy halljuk is, mirõl van szó, íme A jó öreg kocsmáros c. verse:

http://www.youtube.com/watch?v=6ovd8aIqmuE

Petõfi Sándor élete 5/2
(1923-1849)
8.16 évesen megszökik Selmec bányáról.
9.Pesten segéd színészként dolgozik.
10.A nyarat rokonoknál tölti,õszre nem tudják eltartani.
11.Sopronon katona lesz,betegeskedik ezért otthagyja
12.vándor színész lesz
13.Dunacséven kibékül ap jával.
14.17,18 évesen unokatestvérével befejezi a gimnáziumot,itt ismeri meg magában a költõi tehetséget és Jókai Mórt.
15.18,19 évesen megírja a A borzót
16.Megint a rokonoknál tölti a nyarat.
17.Megint beáll színésznek Kecskeméten.
18.Pozsonyban O.T.-nál másolásból él.
19.Õsszel vándor színész lesz
20.Télen Debrecenen megbetegszik
21.nyelveket tanul,fordít
22.20,21 évesen Pestre megy hogy nyomtatásba kerüljön mûvei.
23.Wörösmartytól kér tanácsot

Vajon mit jelent az O.T. kiderül a következõ részben.
Folytatjuk.

Petõfi Sándor élete 5/1
(1923-1849)
1.Született:Petrovics Sándor
2.1823.Január.1-jén megszületik Kiskõrösön
3.Szülei:Apja Petrovics István szerb,szlovák származású de magyar anyanyelvû mészárszék,kocsma,föld bérlõ.Anyja Hrúz Mária szlovák eredetû cseléd volt,míg meg nem házasodott.
4.1 évesen Kiskunfélegyházára költõztek,a költõ ezt vallja szülõ városának.
5.Apja jobbnál jobb iskolákba íratja.(Aszód,Selmec bánya,Pápa)
6.Selmec bányán romlanak a jegyei ezért az apja kitagadja.
7.A család elszegényedik.

Folytatjuk