Személy

Salvador Dalí

forgatókönyvíró, szereplő, képzőművész
Született: 1904. május 11. (Spanyolország, Figueres)
Meghalt: 1989. január 23. (Spanyolország, Figueres)

Világhírű spanyol szürrealista festőművész, teljes neve Salvador Domingo Felipe Jacinto Dalí i Domènech. Tanulmányait Madridban folytatta. Jó barátságot ápolt Federico Garcia Lorcával, illetve együtt dolgozott Luis Bunuellel az Andalúziai kutya című filmes produkción.

  • 2003
    Gala szereplő szereplő (spanyol dokumentumfilm, 105 perc, 2003)
  • 1988
    Imagine - John Lennon 9.0 szereplő szereplő (amerikai dokumentumfilm, 100 perc, 1988)
  • 1986
    Dalí 10 színész színész (spanyol dokumentumfilm, 75 perc, 1986)
  • 1983
    Andy Warhol: A Documentary szereplő szereplő (amerikai dokumentumfilm sorozat, 240 perc, 1983)
  • 1930
    Aranykor 8.1 forgatókönyvíró forgatókönyvíró (francia filmdráma, 60 perc, 1930)
  • 1929
    Andalúziai kutya 7.3 forgatókönyvíró forgatókönyvíró, színész (francia rövidfilm, 15 perc, 1929)
  • 1929
    Andalúziai kutya 7.3 színész (francia rövidfilm, 15 perc, 1929)

Hozzászólások

elemes 2019 jan. 25. - 20:01:32
kicsit eltévedtem. most volt az urániában, de lesz még vetítés, ha igen, hol van erről tudás?
10/10
Elisabeth53 2019 jan. 25. - 07:00:01 10/10
Csodálatos film. Igaz, hogy szürrealista barátai és őnélküle sokkal szomorúbb lett volna a 20, század. Ezeket a helyszíneket meg fogom nézni nyáron.
Miki1900 2008 aug. 02. - 12:08:19
nem Legenda, hanem Fantázia, bocs.
Miki1900 2008 aug. 02. - 12:07:33
viszont nincs itt a Walt Disneyvel közös munkája, a Legenda.
Miki1900 2008 aug. 02. - 11:54:15
Figueres, 1904. május 11 – Figueres, 1989. január 23.), vagy katalán nevén Salvador Dalí i Domènech katalán-spanyol festõmûvész.

A modern mûvészet sajátos személyisége volt. A szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetõzött be egy korszakot.

1904. május 11-én született a katalóniai Figueres városkában (Girona tartomány). Apja Salvador Dalí Cusí jó nevû jegyzõ, anyja Felipa Domènech Ferrés. 1908-ban megszületett egyetlen húga, Anna Maria. Apja Dalít beíratta a városi iskolába, (Escuela Pública de Párvulos de Figueres). 1912-ben új iskolába került, ahol elkezdhette a francia nyelv tanulását (Colegio Hispano-Francés de la Inmaculada Concepción de Figueres).

1916–ban a nyarat a Figueres közelében található Molí de la Torre, azaz Malomtorony falai között tölthette el. A malom a Pichot–család tulajdona volt, akik közül több mûvész is kikerült. Ramón Pichot mûvei által megismerkedett az ifjú Dalí az impresszionizmussal. Õsszel megkezdte középiskolai tanulmányait, és emellett a Figueres-i Intézetbe járt (Instituto de Figueres). Részt vett Juan Núñez professzor óráin is a Figueres-i Mûvészeti Iskolában (Escuela Municipal de Dibujo de Figueres).

1919-ben megélhette elsõ kiállítását a Városi Színházban (késõbb Dalí Múzeum). Az Intézet tanulóival, barátaival megalapították a „Studium” címû kiadványt, melyben a festõ elsõ írásait publikálta. Elkezdte írni saját naplóját is „Les meves impressions i records íntims” címmel, ezt késõbb spanyolul „Un diario: 1919–1920. Mis impresiones y recuerdos íntimos” címmel adták ki.

1920-ban apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépmûvészeti Akadémiára, ahová egy rajz alapján felvételt is nyert. 1921 februárjában elveszítette édesanyját, apja ekkor feleségül vette Catalina Domènech Ferrés-t, anyjának leánytestvérét. 1922-ben Barcelonában, a Dalmau Galériában kiállítást rendeztek Concurs-exposició d’obres d’art originals d’estudiants címmel a Diákok Katalán Szövetségének, ahol Dalí mûve, a Mercado nyerte el az egyetem rektorának elsõ helyezését. Madridban a Szent Ferdinánd Szépmûvészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando de Madrid) diákjaként a kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal mûvészek csoportjával. Barátai lettek: Luis Buñuel, Federico García Lorca. 1923-ban mivel bírálatban részesítette tanárait, és békétlenkedett az Akadémián, ezért kizárták, sõt le is tartóztatják pár napra Geronában.

1925 novemberében megnyílt elsõ saját kiállítása. 1926-ban élete óriási élményeként elõször járt Párizsban, ahol áprilisban elsõ útja rögtön Picassóhoz vezetett. Októberben másodszor is, immáron végleges hatállyal eltanácsolták az Akadémiáról. 1927-ben február és október között behívták katonai szolgálatra, melyet Figueresben, a Castell Fernand-ban töltött el. Ugyanezen esztendõben elméletileg is kidolgozta a tárgyszerûség esztétikaijáról alkotott nézeteit.

1930-ban megszületett híres paranoia-kritikai módszere. Vásárolt egy kis tanyát Port Ligatban, s itt töltötte az esztendõ jóidejét Galával. 1932-ben kiállítóként vehetett rész a szürrealisták elsõ amerikai tárlatán. Ebben az esztendõben megalakult a mûgyûjtõk Zodiaque társasága, mely vásárlója lett Dalí alkotásainak. 1933-ban a Minotaure folyóiratban megjelent írása, mely az ehetõ szépségrõl és a szecessziós építészetrõl szól. 1934-ben kiállították Tell Vilmos talánya címû munkáját. Ez vezette szürrealistákkal és Bretonnal való vitájához. New York-ban kiállítása óriási sikert ért el. 1936-ban elkezdõdött a spanyol polgárháború. 1938-ban újra részt vett egy Párizsban tartott szürrealista tárlaton. Majd élete egyik nagy találkozásaként látogatást tett Londonban Sigmund Freudnál. 1939-ben végleg kenyértörésre került sor Dalí és a szürrealisták között.

Dalí az Egyesült Államokban [szerkesztés]

Az USA-ban közben kiadta A képzelet függetlenségének és az ember saját õrültségéhez való jogának röpiratban megalkotott nyilatkozatát. Librettót és díszleteket is alkotott New York-ban a Metropolitan Opera részére a Bacchanália címû balettben. Ezek után szeptemberben visszatért Európába.

A következõ esztendõben, 1940-ben azonban a német csapatok Burdeosba érkezésének hírére a festõ feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba, ahol aztán 8 évig, egészen 1948-ig tartózkodott. 1941-ben kezdõdött lelkes érdeklõdése az ékszerek készítése iránt, mely aztán egész karrierje nyomán végigkövette. Újra bemutatkozhatott a Julien Levy Galériában. Októberben a Metropolitan Opera House Laberinto az õ librettójával, díszleteivel és jelmezeivel mutatott be balettelõadást. Az ugyancsak New York-i MOMA november 18-án közös Dalí-Miró kiállítást rendezett. 1942-ben a Dial Press (Nueva York) publikálta a Salvador Dalí titkos élete (The Secret life of Salvador Dalí / La vida secreta de Salvador Dalí) címû mûvet, melyet a festõ a megelõzõ évben fejezett be.

1955-ben feleségül vette szerelmét, Galát, akivel 1927 tavaszán ismerkedett meg Párizsban. Cadaqués-ben telepedtek le.

1974-ben elõszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét (Moisés y el monoteismo). Szeptember 28-án megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot.1978-ban bemutatta elsõ hiperesztereoszkópikus festményét New York-ban a Solomon R. Guggenheim Múzeumban (Dalí levantando la piel del mar Mediterráneo para enseñar a Gala el nacimiento de Venus). 1979-ben a Francia Intézet Szépmûvészeti Akadémiájának külföldi tagjává nevezték ki. Felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a Georges Pompidou központban. 1980. május 14-e és június 29.-e között bemutatták a mûvész retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt.

1981-ben megkapta Katalónia Aranymedálját. 1982-ben felavatták a St. Petersburgi Dalí Múzeumot (Florida). Június 10-én Port Lligatban elhunyt Gala, akit Púbolban helyeztek örök nyugalomra. Dalí ezután átköltözött a púboli kastélyba, hogy párja közelében lehessen. I. János Károly spanyol király Dalínak a „Púbol márkija” címet adományozta. 1983-ban nagyszabású kiállításokat rendeztek a festõ tiszteletére “400 obras de Salvador Dalí de 1914 a 1983”, azaz „Salvador Dalí 400 mûve 1914-tõl 1983-ig” címmel Madridban, Barcelonában és Figueresben. Utolsó festményei ebben az idõszakban keletkeztek.

1984-ben a púboli kastélyban tûz ütött ki, melyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueres-be, a Múzeum Torre Galatea nevû részébe, ahol haláláig lakott. 1989. január 23-án hunyt el a toronyban. A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik.

Számon tartják a filmmûvészetben is, Luis Buñuellel készített közös munkája, az Andalúziai kutya (Un chien andalou) a szürreális film megteremtésének dokumentuma.

* Alkotó fantáziájának egyik legszebb példája a csak jóval halála után megvalósított szélorgona.
* Õ alkotta meg 1969-ben a Chupa Chups nevû spanyol nyalóka logóját.