1964-ben született Királyréven. 8 éves korában kezdett hegedülni a galántai zeneiskolában. Az alapiskola elvégzése után a galántai magyar tannyelvű gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol az iskolában működő kultúrcsoport zenekarában játszott népzenét. 1983-ban felvételt nyert a nyitrai pedagógiai főiskolára. A főiskola elvégzése után 2 évig alapiskolai tanító volt. 1984-től tagja a Ghymes együttesnek. Gyermekkora óta ír verseket, első kötete 2000-ben jelent meg VÁVÁVÁ címmel. Szabadidejében festészettel is foglalkozik, egyik műve (Lucifer és Jézus) a VÁVÁVÁ kötet borítóján látható. Hegedűn közreműködik Hobo 1999-ben megjelent Csavargók tízparancsolata című lemezén. Társ zeneszerzője és közreműködője volt Cakó Ferenc "Érzékeny töredékek" című homokanimációs előadásának, melyet 2001 decemberében a Szegedi Nemzeti Színházban mutattak be. Vendégként fellépett a Hobo Blues Band 25 éves jubileumi koncertjén 2003-ban.
2004 májusában jelent meg első szóló lemeze "Anonymus" címmel.
Szarka Tamás Mária címû musicaljét november 6-án, 7-én és 8-án a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban is elõadják.
Az elõadásokon a Hegedûs szerepében a szerzõ, Szarka Tamás is színre lép.
Szarka Tamás Mária címû musicaljét Debrecen és Szeged után Budapesten, a Nemzeti Színházban is láthatja a közönség 2013. október 25-én, 26-án és 27-én.
„Szarka Tamás elementáris erejû zenében és költõi képekben megálmodott mûve nekünk szóló, belõlünk született, valódi magyar Mária-történet. A Ghymes zenéje közép-európai és balkáni elemeket ötvöz, ugyanakkor erõsen magyar folklorisztikus hagyományokra épül. A musical a bibliai eseményeket követi, a hangsúly a fogantatás, a születés gyönyörû misztériumára kerül. A monumentális elõadás õsbemutatójára különleges helyszínen, a debreceni FÕNIX Csarnokban került sor, most pedig október 25-én, 26-án és 27-én a Nemzeti Színház Nagyszínpadára érkezik. Jegyek az Andrássy úti jegyirodában, a színház jegypénztárában és a www.nemzetiszinhaz.hu oldalon vásárolhatók.” (Részlet a Nemzeti Színház mûsorajánlójából)
Elõzõ hozzászólásomba nem igazán sikerült jól beillesztenem a megidézett tavalyi cikk hivatkozását, hát újra nekifutok: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/12/17/12/Vidnyanszky_Attila_a_Nemzeti_a_legfontosabb_szinhaz.aspx
De persze önmagában csak ezért nem tértem voltam vissza. Nagy és örömteli az igazi apropó: a fenti cikkben említett János vitézen kívül újabb Szarka Tamás-mû kerül mûsorra a Nemzetiben! Ráadásul ez már idén: éppen az a bizonyos Mária címû, amit nevezhetnek bár hivatalosan musicalnek, de valójában szerintem sokkal inkább drámai erejû misztériumjáték. Minden Ghymes rajongónak és persze Szarka Tamás tisztelõinek különösképpen ajánlom, de arra érdemes felkészülni, hogy a Máriától nem a Benyovszky könnyedségét kapja a nagyérdemû. Lehet, hogy lesznek, akik a szünetben hazamennek. Mások örökre emlékezni fognak rá, és többször is megnézik.
Két szóba foglalva a mû: Katarzis és Élet.
Egyébként pedig alighanem tévesen írtad, hogy Tamás Királyréven született (az sajnos nem sokat jelent, hogy a port.hu mit ír). Több forrás szerint is csak ott nõtt föl (és Vágsellyén született). Nem kötözködni akarok, csak fura, hogy kijavítasz-kiigazítasz valakit, aki semmi valótlant nem állított, te pedig igen...
De hogy Szarka Tamásról is írjak. A Ghymeses zenéin kívül nagyra tartom szólólemezeit és színházi munkásságát is. Vérnász, Benyovszky, Dózsa, Mária... Nagyrészt megírtam a darabok saját fórumaiban, hogy melyik miért és mennyire fontos nekem. Talán a Máriáról nem írtam még. Nem is könnyû írni róla. (A mûfajmeghatározást is bajosnak tartom.) Az mindenesetre biztos, hogy Vidnyánszky rendezésében egészen különleges látomás kerekedett a mûbõl, az a bizonyos "költõi színház" szépen megmutatkozott itt is. Jókora várakozás volt bennem egyébként is a Vidnyánszky-féle Nemzeti Színházzal kapcsolatban, hát még így, hogy - e korábbi munkakapcsolatuk nyomán - most Szarka Tamásnak is lehet némi köze legfontosabb színházunkhoz. Amúgy korábbi témánkhoz is kapcsolódik, hogy amikor tavaly decemberben kinevezték Vidnyánszkyt (http://www.hirado.hu/Hirek/2012/12/17/12/Vidnyanszky_Attila_a_Nemzeti_a_legfontosabb_szinhaz.aspx), azt nyilatkozta, mindez "egy kicsit a külhoni magyar színjátszás sikere is". Ez egy szép gondolat, szerintem ugyanaz a sorsközösség húzódik meg mögötte, ami miatt a felvidéki gyökerû Ghymes olyan népszerû Erdélyben. Talán ezt nem értetted meg és ezért válaszoltál olyan elhamarkodottabban a témában.
Ja, és úgy hallottam, az e cikkben is említett János vitéznek, amit Vidnyánszky rendez majd, Szarka Tamás szerzi a zenéjét. :) Alig várom!!
Szakra Tamás valóban felvidéki magyar, de szerintem senki sem állította itt ennek az ellenkezõjét. Az szerintem kétségtelen tény, hogy a Ghymes (aminek Szarka Tamás a "frontembere"), különleges szálakkal kötõdik Erdélyhez - ez pedig lehetõvé teszi, hogy az erdélyi (vagy erdélyi származású) magyarság különösen is közel érezze magához Szarka Tamás(ék) mûvészetét és/vagy emberi kiállását bizonyos ügyek (pl. a magyarság ügye) mellett. Ha olvastad a Ghymes-könyvet, abban is találhattál példákat erre a szoros kapcsolatra szép számmal (pl. hogy a korai - még népzenét játszó - Ghymes mekkora sikereket ért el erdélyi népzenével még odahaza), de a 2001-ben újra kiadott Üzenet címû lemezükön sem véletlenül szerepel a Kalotaszegi muzsika (az egyik leghosszabb számként azon az albumon).
Ha pedig jártál már Erdélyben, talán te is megtapasztaltad, hogy a búcsúk, nagyobb rendezvények cd-árusainak kínálatában milyen elõkelõ helyet foglalnak el a Tamás Gábor cd-k mellett a Ghymes cd-k is. :)
Ha pedig még nem jártál Erdélyben, de szereted a Ghymest, akkor engedd meg, hogy a figyelmedbe ajánljam az idei Tusványost. A zenei színpad két legjelesebb fellépõje (az én szememben legalábbis egyértelmûen) a Csík zenekar és a Ghymes együttesek lesznek. ;)
drága Tamás,
nagyon csodállak,mint mûvészt,de mint embert különösképpen;nagyon közelállsz a szívemhez.mint erdélyi magyar, nagyra értékelem,hogy megfogalmazod az érzéseinket,melyeket olyan kevés sorstársunk vállal fel.én mindig sírok, amikor az interjúkat olvasom,a lelkembõl szólsz,köszönöm neked.én sem akartam magyarnak születni,váltani sem,minket sem szeretnek a románok,de én ezt soha nem mertem kimondani.te bátor ember vagy,Tamás és csodálatos mûvész,vállaltad,hogy ott maradsz.én eljöttem,de nem vagyok büszke rá és már azt sem tudom,jó döntés volt-e.amikor a hegedûjátékodat hallgatom,arra gondolok,értünk szól és sír a hangja,mondd, hogy így van!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások