Míg Goldoni nevével bizonyosan találkozott már a színházszerető közönség, nagy vetélytársa, Carlo Gozzi nevét kevesebben ismerik. Pedig Gozzi keleti mesék által ihletett szövegeiből készült az operairodalom számos librettója, Puccinit, Wagner és Prokofjevet is megihletve. A Szarvaskirály bonyolult szövésű, a fantáziavilágba is elkalandozó meséje a látszatról, a csalásról és az igaz szerelem erejéről szól. A folytonos szerepcserék közepette arra keressük a választ, hogy miben rejlik az emberi önazonosság. Vajon felfedezzük-e egy szeretett alakban az egyre zsarnokibb vonásokat, vagy felismerjük-e vonzódásunk egykori tárgyát a testi változásban, romlásban is? Mindeközben nem feledhetjük, hogy a szerző az itáliai vásári komédia utolsó nagy alakja: a lendületes, friss hangú előadás egyik fő eszköze a könnyeket fakasztó humor.

A(z) Gyulai Várszínház és Karinthy Színház előadása