Színház

Az oroszlán télen

dráma, 2017.

Értékelés:

6 szavazatból
Szerinted?

„Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: "Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni." - áll a színlapon.

„Eleonóra nagyon-nagyon okos nő. Annyiban Hernádi Judit, amennyiben véletlenül nagyon-nagyon okos vagyok. De nem szoktam ennyire előrelátóan okos lenni. Rengeteg gyereke született francia és angol részről egyaránt, ebben egyáltalán nem hasonlítok rá. Különlegesen éles eszű, bátor, harcias nő – ezt tudjuk a történelemből is. Francia királyné volt, aki rátalált a fiatal Henrik hercegre. A találkozásból óriási szerelem, Henrikből pedig később király lett. Richárd fiúkból is király vált, őt végül is Eleonóra koronázta meg. Ez a nő királyokat teremtett” – Hernádi Judit mesélt a szerepéről.

A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O'Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket.

A(z) Belvárosi Színház, valamint Szikszai Rémusz előadása

Bemutató időpontja:

2017. december 21., Belvárosi Színház

Kövessen minket a Facebookon!

Stáblista:

Szereplők

II Henrik, angol király
Eleonóra, angol királyné
Oroszlánszívű Richárd
Alais francia hercegnő
Fülöp, francia király

Alkotók

jún. 03.
  • 19:00
jún. 30.
  • 20:00
júl. 21.
  • 20:30

Vélemény:

január 06. 09:38:42
január 06. 09:38:42

Karácsony Henrikéknél-Eleonóráéknál: egy másik színházban futó klasszikus darab (Ibsen: Nóra) ottani aktuális címének -Karácsony Helmeréknél- analógiájára nevezhetnénk így át James Goldman Az oroszlán télen címû színmûvét. Az immár fél évszázada ismert, számos díjat nyert filmalkotás színpadi adaptációját éppen Karácsony elõtt tûzte mûsorára a Belvárosi Színház. A darabbéli személyek, események, szövevényes családi hálók és alkalmi szövetségek kavalkádjában való eligazodáshoz nem árt némi elõzetes tájékozódás, már ha a nézõ nem csupán két és fél órányi felhõtlen -vagy inkább \"felhõsnek\" mondható- szórakoztató kikapcsolódásra vágyik. E színes történelmi képeskönyv tulajdonképpeni fõszereplõje Aquitániai Eleonóra, aki családi örökségének és kétszeri házasságkötésének köszönhetõen a XII. szd. talán leggazdagabb, ennélfogva legbefolyásosabb és legérdekesebb európai asszonya volt. 81 évet élt, két király felesége volt, elsõ férjétõl, VII. Lajos francia királytól két leánygyermeke született, fiú örökös híján VII. Lajos a pápánál kezdeményezte -sikeresen- a házasság felbontását. Ezt követõen az elképzelhetetlenül gazdag és befolyásos -azaz permanensen elrablásnak és életveszélynek kitett!- Eleonóra a válást követõen néhány hét múlva, 1152 Pünkösdjén férjhez ment Henrik normandiai herceghez, akivel két év múlva királynéként lépett Anglia trónjára. II. (Plantagenet) Henriktõl nyolc gyermeke született, fiai közül hármat lehetséges trónörökösként temetett el -egyikük, Geoffrey a darabban is szerepel- kettõ pedig király lett. I. (Oroszlánszívû) Richárdot túlélte, és még megérte legkisebb fia, (Földnélküli) János trónra lépését. Férje 1173-ban egyik kastélyukba záratta és a király haláláig (1189) ott tartatta (persze nem éhkoppon), mert asszonyát a trónjára nézve állandó veszélyforrásnak gondolta. Eleonóra 1204-ben hunyt el.

A szellemes, kicsit hosszadalmas, de szórakoztató lektûr 1183 Karácsonyán játszódik, a díszes családból az uralkodói páron kívül jelen van a három említett fiúgyermek, Richárd, Geoffrey és János, az éppen királyi csúcstalálkozóra odaérkezõ II. Fülöp francia király és féltestvére, Alais (Aliz), aki történetesen II. Henrik szeretõje és esetleges jövõbeni hitvese...már ha a pápa felbontaná házasságát Eleonórával. (Ebbõl viszont nem lett semmi.)

A karácsonyi színjátékban mindenki mindenkivel összefog és összevész, hatalomra ácsingózik, ármánykodik és hízeleg, színlel és fenyeget...és hazudik, hazudik, hazudik. Az ország, sõt: a két ország csak olyan játékszer, amilyent a gyerekek a karácsonyfa alatt találnak. Megy az adok-kapok és az adok-veszek. Karácsonyfa nincs, ajándékdobozok vannak. És van ordibálás, áltatás, kibékülés, veszekedés...akárha egy igazi, mai család életét látnánk, pontosabban amit és amikor nem lát a kivülálló idegen, amikor eltûnik a bájmosoly, az álságos -netán valódi- jókedv, szeretet, móka és kaczagás. A királyfiak folyamatosan marakodnak, a vendég francia király egy legénykedõ puhány -kiskamaszként \"természetesen\" az õt erre-arra tanítgató Richárdért rajongott vagy tán több is volt köztük- Henrik legjellemzõbb mondása nagyjából így szól: elsõszülött fiamat szerettem legjobban, mert õ már halott. (Törvényes fiait kivétel nélkül és tényszerûen gyûlölte.) Ami kecs és szellem, humor és báj, nagyvilági tartás és elegancia, ármány és (egykori) szerelem, azt Eleonóra szolgáltatja.

Zöldi Gergely fordítása nem nélkülözi a mai szófordulatokat és a vaskosabb, sõt trágár ki- és beszólásokat, összességében adekvát a színpadi történésekkel. Khell Zsolt díszlete alkalmazkodik a zsebkendõnyi színpadhoz, Kiss Julcsi jelmezei maiak is meg olykor és nem túlzottan archaizálnak is, persze nem kimondottan az 1283-as õszi/téli divat szerint. Szikszai Rémusz inkább rutinosan semmint -máshonnan már ismert- kísérletezõ kedvével mozgatja színészeit. Köztük is kiemelten a két fõszereplõt, Hernádi Juditot és Gálffi Lászlót. Hernádi elragadó, számára ez a szerep igazi jutalomjáték. Korban és karban, a figura megformálásában egyaránt briliáns királyné, okos és hatalmas asszony. Akkor is érezzük Hernádi-Eleonóra jelenlétét, amikor kivételesen nincs a színpadon. Gálffi László nagy rutinnal és sok decibelnyi hangerõvel alakítja a címszerepet a -\"sárga fogú\"- oroszlánt;. A szerep azonban fiatalabb Henriket igényelne, történelmi hitelesség és színpadi cselekmény szempontjából egyaránt: neki nehezen hisszük el a király éppen Alaise felé tanúsított... khm... nagy természetét. A többiek inkább csak statisztálnak amúgy nem jelentéktelen szerepükben: a három királyfi, Schruff Milán (Richárd), Mészáros Máté (Geoffrey), Ötvös András (János) valamint Szakács Hajnalka (Alais) és Horváth Illés (Fülöp).