"a játékterét egy sajátos, belső "színpad" uralja; a dobogó tetejének lejtős négyzete jobbra eső sarkaival a földhöz közelít, míg baloldali éle úgy térdfölöttig ér. Ez a tiszta geometriájú és hófehér, csaknem szűzies térelem lesz a játék kietlen otthona, a létbetaszított lét birodalma.
Minden a felületén vagy a peremén történik, minden itt mutatja magát, itt fordul egymásba.
Mindennek itt a kezdete és vége. A világ vágóhídja ez. S majd vér is folyik rajta. De azért nem kell nagyon megijedni, hiszen az ember eljátszotta már a komolyság jogát is." - Péter Márta
A(z) Frenák Pál Társulat előadása
Hozzászólások