Érdekes találkozások sorozata, melyeknek értelmét sokszor fölösleges keresni.
"Rádnézhetek? Hogy nézhetek rád? Megfoghatom a kezed? Köszönjek? Ne köszönjek?
Öleljelek, pusziljalak, csókoljalak? Öntsek neked teát? Találkozhatunk-e úgy, hogy nem
ismerjük teljesen egymást?"
Az előadás különböző idők, terek, helyzetek, érzések, emberek, testrészek találkozásainak
sorozatát mutatja be. A gyerek és a felnőtt, a lány és a fiú, a zongora és a fejtető, a lábujjak
és a gitár, a cselló és a száj és még tovább...Kötelező és lehetetlennek tűnő találkozási
pontok, amik könnyűnek tűnnek, és amiktől nehezen szabadulunk. Valami működik, ki tudja
miért, és valami egyáltalán nem, pedig a leírás és a szabályok szerint működnie kéne. A
különböző találkozások idő és térbeliségét boncolgatjuk a színpadon, az élő tánc és zene
által. Az előadáson 7db, 5-7 perces jelenet, “élőkép”követi egymást, melyek egymáshoz
kötődnek, de nem képeznek lineáris történetet. A jelenetekben váltakozik az improvizáció szabadsága és a kötött hangok, mozdulatok lüktetése. A jelenetek különböző
hangszerelésűek, és különböző mennyiségű táncost mozgatnak. A zene egyszerre születik a
tánccal, a szöveggel, teret engedve a zenészek, táncosok improvizációs készségeinek egy
olyan anyagot létrehozva, ahol az ellentétek találkoznak és vagy kiéleződnek, vagy egymásba
olvadnak. A hangszerek között hivatalos (fuvola, gitár, zongora, ének, csörgők, xilofon, stb.)
és nem hivatalos hangszerek is felfedezhetőek, mint boros poharak, üvegek, sörös dobozok.
Ez által az egész előadás idejét és terét egy otthonos közeggé teremtjük, ahol a véletlen is
egyszerűen beleszólhat a történésekbe.
A társulat tagjai sem sorolhatóak egy kalap alá. Mindenki minden egyszerre és ez által
képesek megannyi ecsettel egy képet festeni.
Előadók: Ács Dominika, Hrotkó Csenge, Horváth Réka, Lang Tímea, Nagy Enikő, Táibl Eszter,
Pekár Attila, Pálinkás Máté
Alkotók: Horváth Réka (koreográfiák, zene, szövegek), Hrotkó Csenge (szöveg, zene)
Az előadás hossza 50 perc.
Hozzászólások