Színház

Brankovics György

opera, 2 felvonás, 2010.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Brankovics György szerb despota az oszmán birodalom szomszédságában, de a keresztény szövetség tagjaként örlődik saját népe érdeke és Európa védelme között. Hunyadi követei azonban meggyőzik, hogy tartson ki a szövetség mellett. Közben Mara, a fejedelem lánya szerelmes Murát nagyvezírbe, a török hadak főparancsnokába. A szerb hadak már indulnánaka török ellen, mikor a nagyvezír csábító ajánlatot tesz Brankovicsnak: a birodalom nem támadja meg Szerbiát, zálogul a fejedelem egyik gyermekét a török táborba szállítják. Brankovics fiai áldozatosan vállalják a túsz szerepét, ám a szerb nagyurak lázadnak Brankovics árulása ellen. Közben Hunyadi seregei sikert sikerre halmoznak, félő, hogy számonkérik a szerbeken a szövetség elárulását. Cselebi aga, az oszmán birodalom gátlástalan és cinikus főminisztere a háttérből mozgatja a szálakat, célja, hogy megossza a szövetséges hadakat. S mikor Mara túszul ajánlkozik testvérei helyett, a fiúkat megvakíttatja s visszaküldi a szerb táborba. Az őrjöngő apa bosszút esküszik, hadba szólítja a sereget, megtámadja a török tábort s életét veszti a harcban.

Erkel utolsó operája a Brankovics György számos dilemma elé állította az utókort.Az egyik ilyen dilemmát az idézte elő, hogy Erkel fiai itt lényegesen nagyobb szerepet vállaltak a partitúra kidolgozásában,mint korábban. Ennek is köszönhető, hogy a Brankovicsban kettős hatás érvényesül: az egyik az olasz operai tradíció, a másik pedig Wagnerkikerülhetetlen nyelvi újításaiból következik. Ezt a kettős hatást egészíti ki az a makacs törekvés, hogy a verbunkos-intonációt az új magyar operainyelv alkotóelemévé tegye. A szövegkönyvet sokan kárhoztatják az opera háttérbe szorulása miatt, ma mégis úgy látjuk, hogy a drámai tartalomfigyelemre méltó. Talán azért is, mert korunk történései szinte tálcán kínálják a szerb despota sorsának párhuzamait. A kolozsvári felújítás illeszkedikaz elmúlt húsz évben Kolozsvárt kibontakozott nagyszabású programhoz, melynek során a teljes Erkel-életművet folyamatosan repertoáron kívánja tartani az opera.

A Brankovics új bemutatója már egy olyan generációhoz szól, amely végigélte Közép-Európa és a Balkán konfliktusait, átérezte a balkáni háború kegyetlen drámáját, a nemzetek együttélésének számtalan feloldatlan feszültségét, a győztesek és vesztesek olykor felcserélhető sorsát, mely a történelmi összefüggéseknek köszönhetően óhatatlanul a mienket is befolyásolja. A Brankovics szereplőinek pályája ismerős számunkra, szinte mindegyiküket felismerhetjük a balkáni rendszerváltozások híradásaiban, a televízió háborús közvetítéseiben, és szélesebb összefüggésben az újkeletű nemzeti és vallási ellentétekben. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szerteágazó kortárs problematikát csakis a modern színház kibővült eszközrendszere képes megjeleníteni, sőt még a zenei megszólaltatásban is számtalan korszerű előadói változtatás kínálkozik az eredeti partitúra előírásaihoz képest. A Kolozsvári Magyar Opera törekvése, hogy Erkel hagyatékával szembeni tisztelettel, de kreatív rugalmassággal új modellt kínáljon más operaegyüttesek számára is, kiharcolva a rendkívül értékes alkotás helyét a kortárs repertoáron.

A(z) Kolozsvári Magyar Opera előadása

Stáblista:

Hozzászólások