Színház

DEA DEBRECEN (Kazinczy és Csokonai)

előadás, magyar, 2009.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

"Dea Debrecen: "Debrecen Kisisten". Kazinczy a várost jellemezte ezzel a szókapcsolattal, mivel szerinte tévedhetetlennek képzelte magát a város, amely Csokonait felnevelte és eltaszította, Kazinczyt szívesen fogadta, de elhidegült tőle. Ezen a gyűlölt és szeretett helyen zajlik a játék, amely "Theátromi Bohóskodás", Csokonai és Kazinczy korát és korának színjátszását idézi meg. Szatíra és tragédia, komédia és bohózat elemi vegyülnek benne, a kor szemléletének megfelelően, amely nem kedvelte a tiszta tragédiát, a fájdalmat mindig mosoly lengte be. A melankólia édes volt, miközben mindig közel volt a halál. Az előadás bepillantást enged a két klasszikus szerző életének díszletei mögé; láthatóvá teszi esendőségüket és emberi arcukat, mindezzel azt a világot szeretné közelebb hozni a nézőkhöz, amely az életet jelentette a kor színházában, és amely színházat varázsolt a két rivalizáló író életébe." Borbély Szilárd

A(z) Csokonai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2009. december 1., Csokonai Színház

Stáblista:

Szereplők

Narrátor (Asszonyám, Súgó, Játékmester)
Csokonai Miska
Franz von Kazinczy
Domokos (Falkenhausen, Gróf Török)
Kazinczy Józsi (Puky, Fazekas)
Sárosiné

Hozzászólások

FElepHánt 2010 jan. 31. - 13:18:14
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál-------- www.toptipp.hu---------------------------- DEA --- Kazinczy és Csokonai--------- Csikos Sándor ------- Debreceni Csokonai Színház - Abban a pillanatban, ahogy Mercs János izgágán korhely Csokonai-ja, Mészáros Tibor duhaj Puky-jának társaságában betántorog, biztosan lehetünk egy méretes "theátromi bohóskodás"-ban. Borbély Szilárd éles szituációkban hozta össze a két, egymástól annyira különbözõ zseni debreceni rivalizálását, amely nagyrészt a múlhatatlan bájú Oláh Zsuzsa, a jómódú özvegy kegyeiért folyt. A történetet idõs von /!/ Kazinczyként a rendezõ játékmester, az Asszonyanyám szerepébe való váratlan beugrást is, egy csinos fõkötõ segítségével bátran vállaló Csikos Sándor kezdi mesélni. Értõ vezetésével aztán sorra láthatjuk egy kutya- macska barátság mulatságos stációit: Vranyecz Artúr kazinczys pátosszal deklamálja a csak enyhén archaizált reformkori textust, körmondatai azonban alulmaradnak a bohókás Vitéz Mihály akrobatikus ügyességû poézisével szemben. Miske László debreceni cívisnek, német úrnak, magyar grófnak egyaránt kiváló, Haydn zenéje bensõségesen tagolja a pergõ tempójú cselekményt. A formátumos rendezésen túl, Csikos Sándor mint díszlet-jelmez- tervezõ is jeleskedik, de mint Súgó és idõnkénti kiszóló-beszóló is gyarapítja érdemeit. Látunk árnyjátékot, derülünk a halálos ágy fölötti morbid humorizáláson, legkedvesebb jelenetünk azonban az aranyozott képkeretben csattogó, Csokonai-féle frappáns Csók-Szótár! Buka Helgá-val édes kettesben, az amúgy hamleti pózokban is jeleskedõ Mészáros Tibor, a csókolózás formáinak eszméletlen intenzitású sorozatát mutatja be, kedvet csinálva egy azonnali kipróbáláshoz. De mivel nem szerettük volna elvonni a Nagyérdemû figyelmét ezen pompás produkció egyetlen másodpercétõl sem, kaTZagva szemléltük tovább az összVes figurát, ahogy ezt ezt tettük végig, az egész Nyelvújító Komédia során...
Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás