Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Finito

komédia, 2 felvonás, 160 perc, magyar, 2007.

Értékelés:

23 szavazatból

Szerinted?

13 hozzászólás

"Blondin Gáspárnak nincsen életkedve,
Sötét szobában gubbaszt, mint a medve.
Nem kocsmázik, nem kertészkedik,
Kidobta mind a ping-pong érmeit.
Főzeléken él, feltét se kell neki,
Sótlan, mióta munkanélküli."

A 44 éves, nős, gyermektelen, nagyábrándi lakos, egykori húsüzemi dolgozó élete senkit sem érdekel, halála viszont kapóra jönne sok mindenkinek. Gáspár tehát eladja halálát. Többször is.

Az előadás díjai:
2007. POSZT
Legjobb előadás
Legjobb női főszereplő: Für Anikó
Legjobb férfi epizódszereplő: Debreczeny Csaba
Legjobb jelmez: Izsák Lili

2007. Szentendre - Teátrum-díj: Legjobb előadás

2007. Happy Art Fesztivál: Capitano-díj: Mácsai Pál

Színikritikusok díja 2006/2007
Legjobb új magyar dráma
Legjobb férfi mellékszereplő: Debreczeny Csaba
Különdíj a Finito zenéjéért: Horváth Károly

A(z) Örkény István Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2007. január 6., Örkény István Színház

Stáblista

Szereplők

Csuja Imre

Blondin Gáspár

Für Anikó

Blondinné

Pogány Judit

Özv. Vecserák Károlyné (Blondin anyósa)

Lengyel Ferenc

Pacsik Ferenc (polgármester)

Ficza István

Bicke B. László (költő)

Bíró Krisztina

Tigris Niki (popdíva)

Epres Attila

Dr. Juhos Buda (tárgyaló-pszichológus)

Egyed Attila

Szomszéd Misi

Debreczeny Csaba

Pál (médiaszemélyiség)

Kerekes Viktória

Reszlik Hajnalka (riporter)

Máthé Zsolt

Operatőr

Dömötör András

Hivatalos Úr

Alkotók

író: Tasnádi István
rendező: Mácsai Pál
ének: Bucsi Annamária Gál Gabi Garamvölgyi Krisztina
zenész: Hegedűs Luca Horváth Károly Hegedűs Máté Salamon Beáta
díszlet: Bagossy Levente
jelmez: Izsák Lili
dramaturg: Gáspár Ildikó
világítás: Bányai Tamás
zene: Horváth Károly
súgó: Jánoska Zsuzsa
ügyelő: Berta Tamás
asszisztens: Érdi Ariadné
szakértő: Pintér Tibor
koreográfus: Magyar Éva

Hozzászólások

8/10

Bocs: Debreczeny

Válasz

8/10

Kicsit nehezen jöttem bele, a hétköznapok sûrûjébõl valóban túl harsánynak tûnt az elsõ felvonás, vagy lehet, hogy a 6 év alatt tényleg elfáradt a darab. A színészek nagyon jók, különösen Csuja, Für, Debreczenyi, na és persze az édes Pogány.

Válasz

9/10

Orchidea 2012 jún. 08. - 23:59:00 9/10 Előzmény frankónéni

Ma láttam, nagyon jól szórakoztam, sokszor nem is tudtam abbahagyni a nevetést ... nagyon mai, napjainkra jellemzõ, aktuális darab. Csuja Imre, Für Anikó, Debreczeny Csaba különösen jók voltak benne, és Kerekes Viktóriát is kiemelném, de mindenki játéka tetszett!!

Válasz

9/10

Elnézést: Debreczeny Csaba !!

Válasz

9/10

Orchidea 2012 jún. 08. - 23:46:07 9/10 Előzmény frankónéni

Ma láttam, nagyon jól szórakoztam, sokszor nem is tudtam abbahagyni a nevetést ... nagyon mai, napjainkra jellemzõ, aktuális darab. Csuja Imre, Für Anikó, Debreczeni Csaba különösen jók voltak benne, és Kerekes Viktóriát is kiemelném, de mindenki játéka tetszett!!

Válasz

10/10

"Érthetetlen és siralmas?" Rossz lehet humorérzék nélkül élni! Szerintem ez egy tök jó darab, komoly téma viccesen elmesélve, igazi "Örkény színházas" - akinek tetszik a Jógyerekek képeskönyve, ez is fog. Én imádtam, és nemsokára megnézem megint!

Válasz

Érthetetlen és siralmas. Végigröhögtük az elõadást, de csak magunkon röhögtünk, ebben volt szánalom, önsajnálat (hová kerültünk), önkritika (hogy vehettünk erre jegyet) egyaránt, aztán mikor végre elérkezett az elsõ felvonás vége, és irányba vehettük a kijáratot, akkor már a felháborodás (tényleg mindent el lehet adni) és az elképedés: valóban ez kell a színházba járó úri közönségnek?
Nem lehet elfelejteni, hogy a darab több éve szerepel a repertoárban, és azt sem, hogy kettõnk elképedt és kínos feszengésébõl adódó együttes "sírjunk vagy nevessünk" röhögõgörcs-érzés mellett láthatóan és hallhatóan többen körülöttünk valóban jól érezték magukat.

Egy megfáradt túljátszott darab, talán egy középiskolában mehetne ballagás elõtt a végzõsök elõadásában, - mint erre volt is több sikeres példa - bízunk benne, hogy a szerzõ humortalanságát pótolni igyekvõ, öncélú alpáriasság az irodalom tanártól elnézõ mosolyt kapott.

Próbáltuk kitalálni, hogy vajon tehetséges és jónevû színészek hogyan érezhetik magukat elõadás közben, mikor Mácsai Pál rendezõi instrukciói érezhetõen kimerülhettek a gegek halmozásában, és a közönségesség eszközével a színmûvészetet eladni szándékozó törekvésben.

És valóban, talán a legszánalmasabb a rendezõ színrelépése, a komoly mûvészi beleélést sugallni akaró arckifejezése - pl. az "utolsó vacsora" alatt - , míg részünkrõl tehetségét és munkáit (el)ismerve csak bíztunk benne, hogy ugyanúgy szenvedett saját szerepében, mint mi a nézõtéren.

Válasz

Végre született egy magyar Moliere! A humor nagyobb haszonnal bánhat el a korrupcióval, mint a joggal fájdalmas sebeink tépésébõl született történelmi drámák, vagy mint a kormány költségesre és hatékonytalanra kiagyalt törvényei. Csak felismeri-e nézõ, és törõdnek-e a politikusok azzal, hogy mit mond a színház? Az elõzõ hozzászólók között, sajnos, láthatóan van olyan, aki csak a viccet látta a darabban, de azt, hogy miért is íródott, vagy miért mutatták be, valószínû nem fogta fel. A politikusok pedig pártra való tekintet nélkül, jóformán kivétel nélkül olyanok, amilyenek.
A molieri formai és tartalmi hatás mellett a darab Dürenmatt Öreg hölgy látogatása párhuzama is világos, szellemes, helyénvaló. Ott Güllen becsületes polgárai bánnak el pénzért valakivel, itt Nagyábránd falva pályázik kitûnõ csapatmunkával a halálpénzre. Nagyszerû, halálosan komoly vígjáték, a mai megnyomorított, kilátástalan magyar életrõl, a sok millió becsületes állampolgár agymosottságáról, a média befolyásoló hazug erejérõl, a Hivatal, vagyis a Hatalom álszentségérõl, amint azt papolja, hogy õ népet szolgálja, és már csak egy évet kell szûkölködni. A Hatalomnak azonban már senki nem hisz, és az emberek bezárják elõtte az ajtójukat, bár az mégis csak megy hízelegni, tovább hazudni. A darab végén a Hatalmat megtestesítõ személy táncra perdül, groteszkül vonaglik, mint ahogy mutattak is nem túl régen valakit, amint hivatali szobájában egymagában, gyermeteg pszichével, önkritikátlanul ropja. Le a kalappal Mácsai Pál elõtt, aki finom humorral leutánozza azt a híres táncjelentet. Az elõadás nagyon nívós, nagyon bátor tett a színháztól. Nem öncélú mûvészkedés, hanem a magyar valóságnak tartja a tükröt. Kiemelkedõ, ahogy Debreczeny Csaba hanghordozásban, modorban parodizálja ésha lehet, még ellenszenvessebbé teszi napjaink sztárkodó médiamágnás Titánját. Az egyetlen nagy ficamnak, szinte szentségtörõ ízléstelenségnek azt tartom, hogy József Attila Reménytelenül címû versébõl rossz helyzetben idézték a világirodalom legszebb verssorai közé tartozó részt. Kétségtelen, hogy jó szándékkal történt, de inkább mûveltség-fitogtatásként, bántóan sült el. Azokat a sorokat nem szabad így megbántani. De azért köszönöm a szép, tartalmas elõadást.

Válasz

4/10

annyira érezni lehet rajta hogy Mácsai rendezte valahogy mindenkinek ott volt a hagszínében az õõ hangszíne.kár hogy õ nem játszott benne.a tárgyak meg az öltözékek is tetszettek.az eeffééle médiaellenesség meg nem rossz dolog.Pogány Juditon midnig meglepõdöm hogy mennyire aranyosan mozog meg beszél egyszer úgy megölelném.10/4 de csak azért mert ma láttam és ez a nap ez nem jó.

Válasz

ó, én nem erre gondoltam :) én szeretem, szerintem jó darab; csak nem értek egyet azzal, aki szerint azért jó, mert vicces. mert nem vicces.

Válasz

Összes hozzászólás