"szivar-gomb-orr-szivar-gomb-orr-szivar-gomb-orr-szobrok-gyöngyök-rácsok-szobrok-gyöngyök-rácsok-szobrok-gyöngyök-rácsok. Engem nem ismer mindenki. Én egyedül vagyok szekrényemben és a tükör üres mikor magamat nézem. Ugyancsak szeretem a madarakat az égő cigaretták végén. A macskákat az összes állatokat és az összes növényeket. Vérem didereg. Szemeid kékek. Miért nem érted, Klitamnésztra, rád várakozó sejtjeim enyhe nevetését, leheletem hevességét és az édes gyermeki lehetőségeket, melyeket a sors számunkra tartogat? Vagy talán más szenzációs megnyilvánulására vársz temperamentumomnak? szivar-gomb-orr-szivar-gomb-orr-szivar-gomb-orr-szobrok-gyöngyök-rácsok-szobrok-gyöngyök-rácsok-szobrok-gyöngyök-rácsok"
A(z) Janus Egyetemi Színház előadása
Hozzászólások