Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

István, a király

rockopera, 2 felvonás, 2018.

+ 15 kép

+ 19 kép

Értékelés:

21 szavazatból

Szerinted?

8 hozzászólás

Az István, a király egy családi viszály története. Géza halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen. Milyen eszközöket lehet bevetni a győzelem érdekében? Milyen elveket áldozunk fel politikai célokért? A hatalom mindenek előtt? Szörényi Levente zenéjét és Bródy János dalszövegeit minden nemzedék kívülről ismeri, a készülő előadás a történelmi háttér helyett a mindenkori emberi tényezőkre helyezi a hangsúlyt, a jól ismert történet új értelmezését keresve.

Valamint német lovagok, regősök.

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Musical Együttese, Zenekara, a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei valamint német lovagok, regősök.

A(z) Budapesti Operettszínház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2018. augusztus 24., Budapesti Operettszínház

Stáblista

Szereplők

Kocsis Dénes

Sándor Péter

Kerényi Miklós Máté

István

Dolhai Attila

Feke Pál

Mészáros Árpád Zsolt

Koppány

Polyák Lilla

Siménfalvy Ágota

Sarolt

Maros Bernadett Drahos Evelin

Gizella

Gubik Petra Kardffy Aisha

Réka

Szerémy Dániel

Laborc

Szomor György György Rózsa Sándor

Torda

Homonnay Zsolt Magócs Ottó

Asztrik

Gömöri András Máté Pesák Ádám

Vecellin

Dancs Annamari

Bódi Barbara

Boglárka

Faragó Alexandra Ábrahám Gabriella

Picur

Szendy Szilvi Fekete-Kovács Vera

Enikő

Szabó P. Szilveszter Langer Soma

Sur

Földes Tamás Pálfalvy Attila

Solt

Kiss Zoltán

Bese

Imre Roland

Hont

Miklós Attila

Pázmány

Vizi Dávid

Vizi Dávid Angler Balázs

Krónikás

Alkotók

zeneszerző: Szörényi Levente Bródy János
rendező: Székely Kriszta
díszlet: Cseh Renátó
jelmez: Pattantyus Dóra
koreográfus: Bodor Johanna Lénárt Gábor
zenei vezető: Makláry László
karigazgató: Szabó Mónika
művészeti munkatárs: Szabó-Székely Ármin
rendezőasszisztens: Tucker András Gergely Attila
koreográfus-asszisztens: Kulin András
játékmester: Angyal Márta
tánc: Illés Zoltán

Hozzászólások

Jövőhéten másodjára is megnézzük, nem bírunk betelni vele. Nekem sokkal jobban tetszik ez a rendezés, mint az eredeti. Koppány sokkal emberibb itt mint az összes többi verzióban :)

Válasz

5/10

Dolhai Attila hangja pazar - de sajnos nem Koppány szerepére való. Kocsis Dénes, a címszerep ellenére messze alatta marad. Kiválóak voltak még a hölgyek, Réka és Gizella , valamint Asztrik és Torda is. Az élőzene viszont sajnos egysíkú, a darab jellegzetes zenei megoldásai egy szürke folyammá olvadtak.
Sok dolog sajnos nem világos az előadásban. Miért visel teljesen egyszínű szürke ruhát a "nép"? Miért vették "dzsentrisre" Koppány figuráját a kigombolt prémgallérral? A mindent eldöntő csatajelenetben miért nincs csata és nézi végig Koppány az egészet mozdulatlanul? Miért marad életben a csatában, amikor a dramaturg szerint Koppány közben meghal?
Nem önmagával az újszerűséggel volt gondom, hanem hogy számomra nem közvetített igazán semmit.

Válasz

A nemzet hatalmas monolitja leomlani látszik....

Válasz

10/10

Nem értem a gyenge pontozást, aki nem képes az újdonságok befogadására, az inkább nézze a 83-as verziót. Szerintem csodálatos színdarabot láthattunk a hétvégén, a Rendezőnő egyedi és lenyűgöző elképzeléseivel. A díszlet, a jelmezek, a színészek, a táncosok, a motorosok, a tűzzsonglőrök és a gólyalábasok is mind brutálisan jók voltak. Én ha tehettem volna, mindhárom előadásra elmentem volna. Imádtam.

Válasz

1/10

A rendezés fő mondanivalója szerintem az volt, hogy István egy akaratgyenge, buta, anyjától befolyásolt, a nemzetét idegen hatalmak kezébe játszó hazaáruló senki volt. Koppány jóval pozitívabb személyiségként van beállítva, de az ő személyes csapdája, hogy a régi "ostoba" magyar hitvilághoz, eszmerendszerhez való bigott ragaszkodásából nem tudott kibontakozni.
A rendezőnő tehát két szembenálló idióta hímet láttat vergődni nyilvánvaló végzetük felé. István a korlátolt Kopánnyal szemben még megalkuvásra kész becstelen ember is. Mindezt tetézi, hogy miközben István suttyomban összejön a Koppány lányával, Gizella is romlott kéjsóvár nőként van beállítva. Vegyük tudomásul, hogy itt Szent Istvánról és Boldog Gizelláról van szó. Egyszóval ennél förtelmesebb, kártékonyabb produkciót én még nem láttam. Nagyon jó hogy jelen voltam a bemutatón, mert ha mondják, nem hiszem el, hogy ilyen megtörténhet Magyarországon. Ideje lenne már valamit tenni az elvakult nemzetgyalázás, blaszfémia és történelemhamisítás ellen.
A díszlet is megér pár szót. Az első felvonásban a színpad két oldalán egy-egy hatalmas szobor áll. Nyilvánvaló hogy a két főszereplőnek a rendezőnő által elképzelt gondolatvilágának tárgyiasult leképzéséről van szó. Az egyik a nyilván transznemű Gábriel arkangyalt ábrázolja, vele szemben egy fura Minotaurus áll, de nem az izmos, hanem az elhízott, puhány, pohoshasú löttyedt verziót látjuk. Viszont a fején nem a megszokott bikaszarvak, hanem a magyar mitológiából átvett csodaszarvas szarvait látjuk. Tehát már kezdetben kapott egy nagy pofont a magyar mondavilág. Ráadásul Gábriel angyalhoz imádkoztak a szereplők, amely nyilvánvalóan képtelenség. Kapott tehát egy trockost mindjárt a felvonás legelején a kereszténység is. A Minotaurus paródia pedig az ősmagyarság kigúnyolásara szolgál. (Annyit kiegészítésül, hogy István álmában maga Gábriel jelent meg, hogy felajánlja neki a Szent Koronát. Gábriel egyes források szerint Szodoma és Gomora elpusztításában is jeleskedett, de őt a bibliából elsősorban Isten a hírvivőjeként ismerünk. Nem véletlen tehát, hogy a Hősök tere közepén Gábriel szobra áll, jobb kezében a koronánkkal, bal kezében a kettős kereszttel. Tehát Szent István álma a Zala szobor programja. István , amikor felajánlotta halála előtt Szúz Máriának az országot, a koronát jobb kézzel nyújtotta Mária felé. A Szent Jobb megmaradt, ma is velünk van. Minden augusztus 20.-án nem véletlenül hordozzák azt körül a körmeneten az egyház képviselői...

Válasz

1/10

Blaszfémia. A rendezőnőtől megtudhattuk, hogy Szent István és Gizella házasságtörők, Koppány feleségei leszbikusok, István német katonái nácik, a papok sz@r emberek voltak. Szomorú, hogy ősztől az Operettszínházban azt fogják tanulni a fiatalok - a végén Horty-egyenruhában feszítő - István királyról, hogy nincs miért tisztelnie őt a magyar embereknek. Kocsis Dénes, Dolhai Attila, Szomor György, Homonnay Zsolt hangja-előadása pazar volt, Kerényi Miklós Máténak átírták Laborc dalát, hogy ki tudja énekelni, de azt is csak üvöltözve tudta megtenni. Az összes többi szereplő felejtős. Az új hangszerelés jobb, mint a régi. A nézők a zenének tapsoltak állva, nem az új koncepciónak. Összességében: a bemutató helyszíne, Baja egy szép kisváros, s remélem, mielőbb elfelejtem ezt az előadást.

Válasz