E képzeletbeli disputa felidézésével máris e vállalkozás lényegénél tartunk: valamilyen mértékben mi, modern emberek, valamennyien sérültek vagyunk, csakhogy a többség számára adatott annyi szerencse, testi-szellemi energia és -képesség, hogy a hendikepet leküzdje, illetve háttérbe szorítsa, súlytalanná tegye.
Mármost nyilvánvaló, hogy az elfogadott polgári hivatások közül éppen a színészi pályán koncentrálódnak azok a latens fogyatékosok, akik abban utaznak, hogy rejtett traumáikat sikerbe fordítsák, ráadásul oly módon, hogy eredeti helyzetük és adottságaik az ünneplő közönség előtt ismeretlenek maradjanak."
"Küzdelem" című produkciónk valódi vesztesekkel dolgozik, olyan színészekkel, akik túl vannak azon a lehetőségen, hogy sorsuk tragikumát leplezni próbálnák. Testük és színészi apparátusuk minden porcikája a valóságos helyzetükről árulkodik.
Úgy gondolom, hogy a Molnár-darab, amely üdítően távol van a fentebb érintett meggondolásoktól, ugyanakkor a Színészt mint témát és különös fenomént állítja előtérbe, megfelelő játéktér a mi számunkra."
(Jeles András)
A(z) Városi Színház előadása
Hozzászólások