Örkény drámáinak a legösszetettebb szerkezetű szövege a Pisti a vérzivatarban. Dramaturgiailag a legbonyolultabb felépítésű, akár azt is mondhatnánk, hogy formailag a leglazább szerkezetű - csak gondolatilag a legkeményebb, a legmélyebb, a bírálataiban leggazdagabb. Stílusában groteszk is meg abszurd is, hisz a szerző mindkét stílusjeggyel él - és mindkét stílusjegy alapelemeivel építi hőseinek fejlődési ívét. Teszi ezt úgy, hogy valamennyiünk számára, akik persze ismerjük is, meg tudjuk is, meg elfogadjuk a helyzetek abszurd kifejezését - érthető és élvezhető, olykor szellemesnek tűnő, máskor morbidnak látszó, gyakran pedig reálisnak ható helyzeteket - állapotokat lássunk - halljunk ! László Sándor rendezőpedagógus is éppen ezt a vonalat követi. Sem többet, sem kevesebbet. Logikus, hisz valamennyien egy abszurd helyzetben vagyunk, ahol egyszer cselekvő hétköznapi emberek vagyunk /naivak, gonoszak, becsapottak és becsapók, máskor áldozatai ugyanannak a valóságnak, ismét máskor bírái; egyszer ítélünk - másszor elítéltek vagyunk; egyszer bírók, máskor szolgák - kihasználtak és kihasználók/. Egyszer fent vagyunk, egyszer pedig lent. Mindehhez remek színpadképi kitaláció László Sándor díszlete, az égig érő csigalépcső, amelyen az életünket spirálszerűen csavarodva éljük. A csigalépcső kanyargásában olyan, mint a hajladozó gerincünk - vagy mondjuk az életünk lehetőségei alakulások folyamatában. Egyszer jobbra, egyszer balra. Ugye ismerős állapotok. Egyszer egyik párt tagja, vezére - másszor a másik párt tagja, fővezére. Ugye ismerős, ugye behelyettesíthető. Hát ezért van négy Pisti a drámában. Mert, ha az egyik párt veszít, megmarad még a másik párt, a másik Pistink és így folytatható a sor. Egy történelmi valóság, amely fejlődésében hozta magával ezt az ambivalens állapotot.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások