Az Edith Piaf- és a Karády Katalin-estek után Varga Klári egy újabb emblematikus művésznő alakjában jelenik meg. Ezúttal a Kossuth-díjas népdalénekesnek, Kovács Apollóniának emléket állító, Pólika című cigány sorsdrámát hozza el a debreceni közönségnek zenésztársai, Gyorgyev Bránimír, Rusz Milán és Suki István közreműködésével.
"Nem megyek a többiek közé, olyan unalmasak?. megöregedtek.
Állandóan nyögnek, krákognak és fáznak. Vénséges-vén matuzsálemek a
kortársaim? én meg még nyolcvanévesen is fiatal maradtam.
Az ápolóim folyton ki akarnak rángatni közéjük ? Az ember közösségi lény.
Az ember közösségben él, Mama!" ? "Az ember az igen" - "de én cigány
vagyok, és a cigány az valami jobb, nagyobb és szebb dolog, mint az ember?
Na, erre békén hagynak."
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások