Elfáradt. Elfáradt a nő. Mindenét odaadta, most már másra vágyik. Természetesen írhattam volna férfit is. De nem ezt tettem.
Azért írok, mert szétfeszít. Színházba azért járok, hogy kapcsolódjak. Az esetek többségében csak a mellettem ülőhöz sikerül kapcsolódnom. Színházat azért csinálok, mert ezt választottam.
Ami biztos: mindig a lényeget keresem. Ez nem egy idilli folyamat, mert sajnos hajlandó vagyok érte áldozatokat hozni. A Romantikát kifejezetten az Örkény Színháznak dedikálom. Árvaházi szeretettel szeretem a színészeket, kiváltképp a géniuszokat, akik truvájokkal kápráztatnak el. De ami leginkább izgat, felkavar, undort vált ki belőlem, az az ember. Nagyon ritkán csak tetszik.
Múltkor mesélte egy ismerősöm, hogy tüszős mandulagyulladása idején hogyan köpte fel a gennyet. Mondtam neki: "Fúj, eszem, nem látod?" Aztán tovább faggattam, hogy pontosan hogyan is történt.
De szeretek nagyon szórakozni, nevetni is, meg ha hallom, amit a színpadon mondanak. Nem vagyok különleges.

A(z) Örkény István Színház és Dollár Papa Gyermekei előadása