Színház

Somnakaj

zenés sorsjáték, magyar, 2014.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Balladai éjszaka. Egy lassan kialvó tűz parazsa halovány fénnyel pislákol. Valahol a távolban ősi roma éneket játszik egy hegedűs. Táncosok bizonytalan körvonala sejlik fel, s ahogy közelednek, egyre jobban hallatszik a lábdobogásuk. Egyre több hangszer hangját halljuk, a táncosok közül kiválik három férfi, élükön az idősebb Sztágyival, aki hírt hoz: messzi földről hazatér Gojma, hogy családot alapítson. Első útja régi lánypajtásához, Somnakajhoz vezet. Hosszú idő telt el azóta, hogy utoljára találkoztak, a lány bizony már nővé érett, és vonzalmat ébreszt Gojmában. Az öreg Zsáró mama észre is veszi: micsoda gyönyörűséges kisasszonnyá lett az a rosszcsont kislány, s lám megtetszettek egymásnak.

Közreműködő zenészek: Szirtes Edina Mókus - hegedű, Balogh Kálmán - cimbalom, Cserta Balázs - fúvós hangszerek, Kovács Antal, Vidák Róbert - gitár, Kovács Ferenc - trombita, hegedű, Kovács Máté - kanna, Novák Csaba - bőgő, Mogyoró Kornél - ütőhangszerek, Kathy Horváth Lajos, Marco Markovic, Szakcsi Lakatos Béla

A(z) Müpa előadása

Bemutató időpontja:

2014. április 4., Müpa

Stáblista:

Vélemény:

2017 júl. 05. - 06:20:03
2017 júl. 05. - 06:20:03
A Somnakaj 2017. július 16-án, vasárnap a mórahalmi Patkó Lovas Színházban kerül bemutatásra. Ha szereted az elõadást, itt a helyed! Ezen a nyáron egyetlen alkalommal találkozhattok Velük. Egy nagyon különleges környezetben valósul meg a produkció, és újdonságokkal is készülnek Nektek!
szavazat: 9/10 2014 ápr. 14. - 16:46:26
2014 ápr. 14. - 16:46:26
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

SOMNAKAJ Szabó Máté MUPA

Nem szeretjük a hamis mázzal bevont népieskedést, Müller Péter Sziámi neve garancia arra nézvést, hogy a Mészöly Gábor mûvébõl készült színpadi adaptáció elkerüli a szemforgató nosztalgiázást.
Kovács Antal erõteljes jelenléte, zenéje, éneke autentikus energiával fémjelzi a roma vonalat, kiváló a zenekar, melyet Szirtes Edina Mókus páratlan eréllyel vezet. Az egyszerû történetben van szépen éneklõ cigánylány, õt rövid pórázon tartó anya, támogató tanárnõ
és természetesen körötte sürgölõdõ szerelmes férfihad.
A Magyar Állami Népi Együttes tagjai a szokott színvonalon képviselik a tágabb környezetet, míg a roma szereplõk és táncosok ízes változatosságot jelentenek. Egy idõsebb férfi lassúdad léptekkel csoszog végig a rivaldán, kenyeret szorongatva dünnyögve énekel. Fejkendõs asszonyok színpompás együttese kántálja a mulatságos strófákat, a legények vetélkednek pompás táncfigurákkal.
Rácz Kati nem eléggé gonosz mostoha, blues-os stílusa viszont jól illeszkedik a cigány folklórhoz. Iszonyatos húzása van Falusi Mariann-ak, játékban, énekben egyaránt, Andalúziába azt mondanák: õ maga a Duende. Horváth Kristóf karizmatikus lénye felülüti a népies amorózó sablonjait.
Hajlékony nádszál, viharos temperamentum, lobogó szépség: Szakács Hajnalka sugárzóan testesíti meg a mesebeli Somnakaj alakját. Tiszta szövegmondás, átélt játék, az énekhang lírikus szárnyalása: alakítása varázsos centruma az elbûvölõ produkciónak. Mert a képrõl képre változó tükörfalak elõtt természetes folyamatossággal váltakozik a zene, a tánc, a
kedvesen humoros játék, pillanatnyi szusszanást sem engedve a nézõnek.
Szabó Máté avatott profizmussal fogja össze a sokszínû együttest, sikerrel valósítja meg a szövegtest adta lehetõségeket, egységes stílussá ötvözi a legtávolabbi elemeket is. A vállalkozás nem mondható kockázatmentesnek, ám a jól megalapozott elõkészítés és a következetes rendezõi munka dicséretes alkotást eredményezett. Sokrétû, népszerû, mindenki számára élvezetes, amely itthon és bárhol a világon kivívja sikerét.