Van a felnőtté válás során egy időszak, amikor már nem, és még nem köt minket semmi. Amikor még bármit lehet. Most kéne nagy lendülettel beleszaladni, felforgatni mindent, hallatni a hangunkat, változtatni, megragadni minden lehetőséget. Most kéne eldönteni, hogy mivel akarjuk tölteni a jövőben a napjainkat. Egy irodában, kötött munkaidőben? Művészettel, szabadon? Valakivel, akárkivel, vagy egyedül? Még bárki lehet belőlünk, és ez a szabadság elviselhetetlen. Csodálatos. Pusztító. Nélkülözhetetlen. Miénk a világ. De mit kezdjünk vele?
A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása
Hozzászólások