Szumida-gava

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

Igazi eseménynek számít a magyar közönség számára, ha egy hagyományos nó-játékot láthat. Ez a zenei kísérettel előadott színjátékforma a 14. században nyerte el mai formáját és kifejezetten a művelt rétegek műfaja volt. A 17. századtól szerepét fokozatosan átvette a kabuki. Jellegzetessége, hogy alig használ díszletet és kellékeket, illetve, hogy kizárólag férfi színészek játsszák a szerepeket (beleértve a női szerepeket is). A nó főszereplője a site, aki a darab folyamán álarcban megjelenve eljárja csodálatos táncát. A darab második főszereplője a vaki, kettejük párbeszéde a darab csúcspontja. A nót japán operának is szokás nevezni, mert zenekari kísérettel, a kórus éneklésével adják elő a darabokat, melyekben az egyénített alakok helyett mindig típusokat látunk viszont (idős ember, fiatal lány stb.) Mozdulataik kifinomultak, az arcjáték helyett az állandóan ismétlődő testmozdulatok fejezik ki az érzelmeket. A 15. században - a Muromacsi-korszak idején - keletkezett Szumida-gava egy anya tragikus történetét meséli el, aki eltűnt fia keresésére indul Kiotóból. A történet az anya és a Szumida-folyó révésze közötti párbeszédből bontakozik ki. Egy, a Szumida folyón átkelő vándor tesz említést a révésznek a folyóparton közelgő bomlott elméjű asszonyról, aki elrabolt fiát keresi. A révész megvárja a nőt, hogy átvigye a túlsó partra. Útközben a vándor megkérdezi, hogy miért gyülekeznek emberek a folyóparton. A révész elmondja, hogy egy tizenegy éves fiú gyászszertartására készülődnek, aki egy évvel korábban halt meg, miután korábban erőszakkal elvitték otthonából. Hallván ezt, az asszony keservesen sírva fakad - és a fia hangját véli hallani. Imádkozni kezd, később váratlanul megjelenik előtte a fia. Kinyújtja a kezét felé, de a látomás szertefoszlik, majd a hajnal közeledtével mindörökre eltűnik. A Szumida-gava az egyik legrégebbről fennmaradt, de ezzel együtt igen népszerű és ismert japán nó-játék, amelyet más hagyományos dramatikus formákra is átültettek, így kabuki és ningjó-dzsóruri (bábjáték) változatai is ismertek. Benjamin Britten - a 20. század egyik legnagyobb hatású brit zeneszerzője - látta a darabot (1956 során Japánban tett látogatása idején), amely olyan erős hatással volt rá, hogy templomi parabolát is írt belőle, Curlew River címmel. A főszerepet játszó Szakurama Udzsin 21. generációs leszármazottja annak a zenész-színész családnak, amely dokumentálhatóan a 16. századtól működött a Hoszokava szamuráj-kláncsalád udvari szolgálatában.

A(z) Millenáris előadása

Stáblista

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon