Színház

Teljes napfogyatkozás

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

"- Olyan boldogok lehetnénk mi ketten, ez a legkönnyebb dolog a világon, hát mért nem az?
- Nekünk ez sose jött össze, és nem is fog, egyikünknek se."

Hogy ez a párbeszéd egy férfi és egy nő, vagy éppen két férfi között zajlik le, olyan mindegy.
Hogy ez Verlaine és Rimbaud között hangzott-e el, olyan mindegy.
Emberek: éreznek, szeretnek hazudnak, becsapnak, szenvednek. Mint mi mindannyian.

A(z) Budapesti Kamaraszínház - Ericsson Stúdió előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Vélemény:

szavazat: 10/10 2011 ápr. 10. - 21:59:33
2011 ápr. 10. - 21:59:33
Léner András rendezései felismerhetõek; úgy tûnik az érzékeny témák vonzzák, mélységesen emberi helyzeteket terít elénk a rá mindig jellemzõ eleganciával.
A kínos valóság most sem tolakodó, inkább magától értetõdõ.
Nagy Viktornak mindent elhittünk: hogy szereti a feleségét, hogy szereti Arthurt, mindkettõnek a testét és az erényeit is. Ebbõl a darab végéig nem zökken ki.
Kovács Yvette minimál díszlete annyira tetszett, hogy a darab végén odasomfordáltunk megtapogatni.
Ez egy nagyon jó darab, ajánljuk megnézésre!
szavazat: 7/10 2011 márc. 07. - 21:13:18
2011 márc. 07. - 21:13:18
Jó darab, bár kiábrándító, hogy csupán 70 perces, így csak fõ vonalakban tudta ábrázolni az eseményeket, a film érzékenyebben és provokatívabban közelít a témához.
szavazat: 10/10 2011 febr. 24. - 14:32:10
2011 febr. 24. - 14:32:10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu------------ TELJES NAPFOGYATKOZÁS ---- Léner András ---- Budapesti Kamaraszínház- Jól emlékszünk még Kaszás Gergõ Rimbaud-jára, extravagáns szélsõséges vadóc, aki nem restell a kávéház asztalára vizelni. Szûcs Péter Pál frissarcú Arthur-ja egészen más: egy igazi kamasz, aki saját belsõ világában él, akinek fantáziája csapongó, hétköznapi reagálásai viszont racionálisan direktek. Fittyet hány az illemre, nem kötik gúzsba szabályok, pipáját-fejét egyaránt a falba veri. Elsõ látásra szuggesztív, karizmatikus egyéniség, - olyan, mint bármelyik tizenéves ifjú, különlegessége csupán az, hogy érzéseit, gondolatait zseniálisan képes megélni és versben kifejezni. Léner András rendezése akkurátusan állítja szembe a szalonban gátlástalanul pipázó fenegyereket a polgári biztonságba dermedt költõtárssal. Nagy Viktor elsõre túlzottan elpuhult, igaz, alig várja, hogy a bolondos gyerkõc kiszakítsa a bénító unalomból. Megkönnyebülésünkre, sikerül elkerülni az erotikus esetlenségeket, annál erõteljesebben élnek az ellentétek szaporodó gesztusai. Verlaine pénzkeresõ cédulázásaiba mélyed, Rimbaud heves szemrehányásai ellen védekezve a szakítást jelzõ kofferbe hanyatlik, amelynek vulkánfíber tetején szíjasan csattognak fiú-szeretõje dühkitörésének tüzes ostorcsapásai. Töretlen a lendület, összefogott a tempó, dicséri a rendezõt a találékony térkihasználás is. A levélváltások utáni végsõ búcsújelenetben, a színpadközépi obligát oszlop két oldalán állnak, az elbocsátó üzenetet az immár rabszolga-kereskedõ ex-költõ szembefeszülõ, kesztyûs tenyere nyomatékosítja. Szûcs Péter Pál ragyogó deklamációval, a gondolati háttér, a tudattalan motivációk érzékeny jelzésével formálja meg az önellentmondásos személyiségképet, alakítása biztos esélyese a Best of 2011-nek. A leépülés, beletörõdés megkapó ábrázolásával, a végkifejletben Nagy Viktor is megtalálja a zadekvát hangvételt, alacsonyabb anyagi szinten, egy prosti karjaiban talál vissza oda, ahonnan elindult. Az utolsó jelenetben Varga Klári gyémántkemény színpadi jelenléte, lézerpontos játéka futtatja fel a drámai feszültséget, végsõ kicsengésében is megkerülhetetlenné téve a nagyszerû elõadást.
2011 febr. 22. - 10:21:02
2011 febr. 22. - 10:21:02
Nagyon érzékeny feldolgozása a darabnak. Elfelejteti az emberrel, hogy színházban ül. Teljesen azonosulunk a cselekménnyel és a két költõ óriás,Rimbaud és Verlaine életével, ami ebbõl a darabból kiderül, maga volt a pokol.Nagyon megható, megrázó de feltétlenül megtekintendõ!!!Nagyon gratulálok Léner Andrásnak,. hogy ilyen authentikusan megtudta rendezni ezt a nehéz darabot.
2011 febr. 20. - 20:37:10
2011 febr. 20. - 20:37:10
Nagyszerû elõadás, teljesen visszaadja az olvasott mûvet, a két zseni élettörténete mint a képeskönyv elevenedik meg elõttünk. Igaz, õszinte, nagyon jó ötlet volt színre vinni.Kicsi térben minden remekül elrendezve, jó színész munka, jól mozgatott színészek, jó adaptáció, jó rendezés.Gratulálok a színháznak,a mûvészeknek a választásért. Köszönöm, ajánlani fogom középiskolásoknak is mert a valóság még közelebb viszi õket a szimbolizmus két reprezentánsához.
Öttyömpityu