Mindig izgalmas megismerkedni egy nagy zeneszerző keveset játszott alkotásaival, kiváltképp a koraiakkal. Ilyenkor számos kérdés kínálkozik: miben más a korai mű, mint az érett, nagy sikerű opusok? Felfedezhetők-e benne olyan kompozíciós megoldások, stílusjegyek, amelyek előremutatnak a későbbi remekművek felé?
Giuseppe Verdi operaterméséből a diadalmas áttörést meghozó Rigoletto-Trubadúr-Traviata hármas előtti éveket csupán a Nabucco, a Macbeth és a Luisa Miller képviseli a rendszeresen játszott operák sorában. Ritkábban felbukkan ugyan A lombardok, az Ernani és a Giovanna d'Arco, de a korai periódus ezeken kívül is tartalmaz még tíz (!) teljes, befejezett és bemutatott - manapság szinte soha nem játszott - operát. Közülük való az 1844-ben írt A két Foscari, amelynek alapja Byron drámája, szövegkönyvírója pedig Francesco Maria Piave. Az opera meséje igazi romantikus tragédia, amely középkori történetet dolgoz fel: a velencei dózse fiát igaztalanul vádolják gyilkossággal, s mire a valódi tettes lelepleződik, az ártatlan ifjú Foscarit már kivégezték, apja pedig a megrázkódtatástól szívrohamot kap és meghal.
A Müpában közönség elé kerülő produkció hangversenyszerű előadás, amelynek hallgatói maradéktalanul átadhatják magukat a zene hatásának. Az est érdekessége, hogy a művet teljes egészében külföldi előadó-gárda szólaltatja meg: a karmester az elsősorban Németországban (Karlsruhe, Berlin, Hannover, München) sikereket arató, negyvenesztendős horvát Ivan Repušić, a két kiváló együttes a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és Kórusa, a produkció abszolút sztárja pedig a Foscari dózsét éneklő, legendás olasz Verdi-bariton, a világ összes operaszínpadán szívesen látott Leo Nucci.
Rendező: Müpa.
A főbb szerepekben: Lucrezia Contarini - Guanqun Yu; Francesco Foscari - Leo Nucci; Jacobo Loredano - Sebestyén Miklós; Pisana - Fodor Bernadett; Barbarigo - Horváth István
Közreműködik: a Müncheni Rádió Zenekara a Bajor Rádió Énekkara (karigazgató: Howard Arman).
A(z) Müpa előadása
Hozzászólások