Könyvek karácsonyra kamaszoknak

Tudjuk, mennyire nehéz olyan ajándékot választani, aminek mindenki örül. Még keményebb dió ez, amikor tinédzsereket szeretnénk meglepni valamivel. De az idén megjelent, kamaszoknak szóló Pagony kötetek között biztosan találunk megfelelőt.

Lehetnék bárki (Kortárs és kortalan versek)

A Lehetnék bárki különleges versantológia. A célja hasonló, mint a kiadó 2017-es, Szívlapát című versgyűjteményének: kamaszokat és nagyon fiatal felnőtteket bevonni a versolvasók, a líra iránt rajongók körébe, hogy a versek ne csupán az iskolai kötelező anyag részeként jelenjenek meg az életükben, hanem olyan élményként, amely hozzájuk kötődik, nekik szól, őket üti szíven.

A kötet bő kétharmadában a mai harminc év alatti költőgeneráció versei szerepelnek, a másik közel egyharmadában pedig már nem élő költők fiatalkori versei. Helyet kaptak Adytól Vörösmartyig a régi nagyok, és többen a XX–XXI. század meghatározó költői közül is, mint Juhász Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Petri György, Térey János vagy Weöres Sándor – ám mind olyan versekkel, amiket ugyanúgy harmincéves koruk előtt írtak, mint a kötet kortárs szerzői.


Balássy Fanni: Hol is kezdjem?

A Hol is kezdjem? a 22 éves Balássy Fanni első regénye. Olyan természetességgel, szeretettel és humorral szól a tinédzserkor örömeiről, nehézségeiről és a gimis mindennapokról, hogy igazi felüdülés kézbe venni. A regény egy gimnáziumi évet ölel fel, méghozzá az elsőt, ami hatalmas változásokkal jár. Ez a felnőtté válás első stádiuma, az első komoly barátságok, szerelmek, csalódások és hatalmas remények felejthetetlen és sorsfordító időszaka.

A könyv tökéletesen leképezi ezt az időszakot, a csetlés-botlást, a béna helyzeteket, és komoly témákról szól olyan humorosan, őszintén és szerethetően, hogy azonnal a szívünkbe zárjuk az elbeszélőt. Akinek egyébként sosem tudjuk meg a nevét, azt viszont már az első néhány oldalon észrevehetjük, hogy szarkasztikusan, lényeglátón, ugyanakkor meglehetően idealistán áll az élethez. Egy teljes tanéven át elkísérjük hősünket, aki végigmegy az iskolai beilleszkedés stádiumain, új barátokat szerez, csalódik és persze – ahogy annak lennie kell – találkozik egy fiúval is.


Mészöly Ágnes: Fekete nyár

A Fekete nyár a halálról szól. Meg az életről. És arról, mennyire fontos, hogy lehetőségeinkhez képest a legjobban kihasználjuk az időt, amit kapunk. Mert ami a halálról szól, az egyúttal az életről is mesél, és ebben a regényben magától értetődően van jelen a humor és az életöröm. Hangosan nevetünk, néha sírunk, de főleg elkezdjük értékelni, amink van.

Pamuk Fanni, a regény 16 éves főhősnője nehezen találja a helyét környezetében – bár annyira nem is próbálkozik… Szülei nyomására egyházi gimnáziumba jár, noha nem érzi magához közel a vallást, és emiatt az osztálytársaitól is távolságot tart. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan az igazgatói irodában köt ki hajfestés és egyéb kihágások miatt. A szüleivel való viszonya sem az igazi, sehogy sem tudnak kapcsolódni egymáshoz, és a kommunikációs nehézségek állandó konfliktusokat szülnek.

Amiben viszont Fanni nagyon is megtalálja magát, az az animék világa. Ezek a kitalált univerzumok adják meg neki azt a szabadságot, amire vágyik a saját életében is. Nem sok példát látunk a magyar kamaszirodalomban ennek a szubkultúrának a megjelenítésére, ezért sok tévhit is övezi. A Fekete nyár viszont nem csak animerajongóknak szól: megmutat egy szeletet ebből a különleges mélységekkel rendelkező világból.


David Almond: A nap színe

David Almond regénye a felnőtté válás küszöbén álló Davie egyetlen sorsfordító napjának történetét meséli el. A tizenöt éves srác egy forró nyári napon a szünetben sétára indul, amitől örökre megváltozik az élete. Davie édesapja néhány hónapja halt meg, s a gyász fájdalma ugyan már tompul, de még mindig nagyon erős. A halállal kapcsolatos gondolatokat csak tetézi, hogy ezen a napon barátja, Gosh megtalálja egy tisztázatlan körülmények között meggyilkolt ismerősük holttestét.

A nap színe magába foglalja az esszenciáját mindannak, ami egy kamaszt foglalkoztat, amikor rájön, hogy véget ért a gyerekkora. Gyerekkorunk elgyászolása és a rádöbbenés, hogy mostantól felnőttek vagyunk, teljesen természetes lépés minden kamasz számára. Davie belső monológjai, őszinte rácsodálkozásai az élet legalapvetőbb mozzanataira, végtelen gondolatspiráljai mindenkinek ismerősek lehetnek, aki épp keresztülmegy, vagy már keresztülment ezen az időszakon.

 

Rojik Tamás: Szárazság

Rojik Tamás regénye climate fiction. Ez a műfaj viszonylag frissnek számít az irodalom berkeiben: alig tíz éve bukkant fel először hivatalos megnevezésként. Sokan a science fiction elágazásának tartják, de annyi alkotót mozgat meg a téma, hogy mostanra már önálló műfajként emlegetik. Ezeknek a regényeknek nem titkolt szándéka, hogy felhívják a figyelmet arra, mi minden történhet, ha nem változtatunk az életmódunkon és a bolygóhoz való hozzáállásunkon. Annak ellenére, hogy nagyon komoly a téma, a Szárazság mozgalmas, kalandos és vicces.

A cselekmény nem a távoli jövőben játszódik; mindössze 32 évet ugrunk előre az időben, 2052-ig, a változás azonban szinte sokkoló. Olvassuk a magyar települések neveit, tudjuk, hogy ismerősen mozognánk ebben a környezetben, hiszen a helyszínek mind olyan városok, ahol már jártunk, utcák, amiket ismerünk, de mégis mintha egy másik földrészre csöppentünk volna azzal, hogy kinyitottuk ezt a könyvet. Minden ugyanaz, mégis gyökeresen más. Ami ugyanis számunkra alapvetés (mint a korlátlanul igénybe vehető folyóvíz, a gyümölcsök, a zöldségek vagy akár egy finom leves) ebben a fiktív jövőben korántsem az. A regény fontos társadalmi kérdéseket feszeget, de közben nem szűnik meg annak lenni, ami: egy kalandregénynek.


Mészöly Ágnes – Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa

Az Emberek Országa a távoli jövőben, 2646-ban játszódik, egy disztópikus Roxforthoz hasonlítható Heim nevű kiképzőközpontban, ahol a fiatalokat kicsi koruk óta arra képezik ki, hogy a lehető legjobb szolgálatot tegyék Kalaallit Nunaatnak, az Emberek Országának, a kultúra utolsó menedékének. Nanoukot, egy itt nevelkedő fiatalt visszatérő rémálmok gyötörnek egy régi, sokkal békésebb világról, ami miatt képtelen az iskola falai közt maradni. Egyik társával, Umiával lázadásba és menekülésbe kezdenek egy olyan világban, ahol a Heim falain túl a napfény és a víz is életveszélyt jelent rájuk...


(via Pagony)

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu