Kezdjük a túrát mindjárt a legtávolabbival. De vigyázat,  a kúria nem tart sajnos végig nyitva. Elöljáróban a nyitva tartás: csak december 29-én és 31-én láthatók a homokképek, de január 3-tól minden újra a régi rend szerint megy majd.

Egy hűvösvölgyi séta után érdemes betérni a Klebelsberg Kultúrkúriába, ahol kicsik és nagyok Cakó Ferenc homokrajzait csodálhatják meg. A gyerekek még egy válogatást is láthatnak a filmrendező, grafikusművész, Érdemes és Kiváló művész meseillusztrációiból. Ez egy afféle two in one hely.

Cakó homokanimációs szabadalmát és műfajteremtő, a pillanat hatása alatt születő és gyorsan változó, élő alkotásai elvarázsolták már a világ számos országának közönségét. A sebészi pontossággal megalkotott, mindenki számára érthető stilizált formákba foglalt képek mély művészei tartalmat, komoly érzelmeket és mondanivalót hordoznak.

A következő helyszín a Budai Várban van.  Léghajóval sajnos nem szolgálhatunk, de villamossal a Széll Kálmán térig kényelmesen el lehet jutni, onnan meg "egy kicsi mozgás mindenkinek kell", sétáljatok föl a Galériába.

A Nemzeti Galéria látványosságai közül a Szinyei Merse Pál művészetét bemutató tárlatot emeljük ki. A mintegy 120 művet felvonultató tárlat kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből.

Ha már fölmásztunk, nem érdemes kihagyni a Budapesti Történeti Múzeumot sem. Azon belül a Középpontban a középkor – Kaland, játék, régészet című tárlatot keressétek.

Az új kiállítási koncepció nem lelőhelyenként, vagy időrendi sorrendet követve rendezi egy térbe a tárgyakat, hanem arra készteti a látogatókat, hogy három történet eseményei mentén, három középkori karakter életútját, felemelkedését követve haladjanak állomásról állomásra a középkori királyi palota tereit bebarangolva. Az így sokszorosára megnövelt „kiállítótér” alkalmat ad a magyar középkor egyik legfontosabb helyszínének megismerésére, valamint egy felfedezőjátékra, melynek során a résztvevők maguk is lovaggá, szerzetessé, vagy budai polgárrá válhatnak. A középkorban elég ritkán akadt példa a társadalmi felemelkedésre, de a játékban találékonysággal, vitézséggel, egyházi szolgálattal, élelmességgel lovaggá, szerzetessé, budai polgárrá válhatnak a gyerekek, s a játékos kedvű felnőttek. Az eredményes játékosok természetesen ajándékot is kapnak a felfedezés befejeztével.

Eddig a budai oldal, és irány Pest. A föld alatt átszáguldunk a Deák térre, ahol a főváros legfrissebb múzeuma a cél. Mobiltelefon feltétlenül legyen a zsebben, itt muszáj fényképezni, és teli hassal, tűsarkúban, kisestélyiben senki NE induljon el az Illúziók Múzeumába!

Egy hely, ahol semmi nem az, aminek látszik. Lehet falra mászni, plafonon lógni, végtelen temekben bámészkodni, mindent a szemnek és mindent a kéznek, csapjátok be érzékszerveiteket! (a képen látható szobából percekig nem tudtunk kijönni, mert nem találtuk a kijáratot. Muszáj volt kicsit dörömbölni, hogy kinyissák)

A túra kicsit hosszúra sikeredett. Itt és most be is lehetne fejezni, de még annyi minden van, amit látni kell. Szóval ha most itt a vége, akkor köszönjük, hogy itt voltatok. De lehet ez egy központi hely, egy afféle aranymetszés, és hátha lesz olyan, aki innen kezdi a kúl-túrát. Tehát jöjjenek a pesti helyek. (ott nem árt, ha van nálatok korcsolya )

Indulás a Deák Térről, lehet gyalog vagy a millenniumi vasúttal, ahogy jól esik. Viszont az irány nem mindegy. Gyalogosan Eötvös10, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum a jó sorrend, és a végén lehet egyet siklani a Műjégen. Talán ez a jobb. A másik lehetőség, hogy a kis sárgával egészen a Hősök teréig elmentek és visszafelé járjátok végig a kiállítóhelyeket.

Az Eötvös10-ben szétválhatnak a család különböző korú tagjai: miközben a nagyobbak a hat évtizednyi életművet háta mögött tudó Keleti Éva fotóival ismerkedik, ahol olyan legendák köszönnek vissza ránk, mint Psota Irén, Bessenyei Ferenc, Törőcsik Mari, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, és még sokan mások, a kisebbekre egy interaktív kiállítás vár, ahol az elmúlt 40 év összes említésre méltó konzolja és játéka játszható, képcsöves televíziókon figyelve, régi fotelekben gubbasztva, de a legújabb generációs játékgépek is várják az e-sportra, FPS-ekre és battle royale-ra kiéhezett játékosokat.

Az Eötvös utcából egyenesen Balira vesszük az irányt. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum fotókiállítása Bali szigetének egy kevéssé ismert oldalát szeretné megmutatni két utazó szemszögéből. Mindketten nők voltak; egyikük az 1930-as évek közepén, másikuk a 20–21. század fordulóján érkezett Balira. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin közel egy évszázad különbséggel.

Az egzotikus kitérő után nem marad más hátra, mint a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, ahol mindkét helyen külön-külön is el lehet tölteni egész napokat, ezért most az elsőből Gyulai Líviusz: Valóra vált képzelet című kiállítására fókuszálunk.

Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki folyvást újjászületett. A nagymestert nem rőffel mérik, nem könyökkel, arasszal, nem is a vázlatrajzok számával. Gyulai azt sem tudta, mi fán terem a skicc. Egyből a makulátlan tisztázatot rajzolta. Radírgumija? Tán nem is volt sosem. Magától értetődő természetességgel közlekedett a stílusok között, úgy öltötte magára Villon köpenyét, Lúdas Matyi csizmáját és Leacock cilinderét, mintha öröktől fogva őrá szabták volna.

Aki december 27-én érkezik a kiállításara, ráadásul délután négykor, az részt vehet Berecz András tárlatvezetésén. 

Fogytán az idő és az energia. A tér másik felén II. Amenhotep, Cezanne és Malevics kacsintgat. A Szépművészeti Múzeum a végére maradt a tárlatjárásnak, de a legrosszabb esetben visszajöttök mégegyszer. A fáraó január 9-éig itt lesz még, reneszánsz vadászatra is sort keríthettek még az újév kilencedik napjáig.  S bár a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig tovább marad, mégiscsak az a nagy kedvenc a mostani tárlatok között, így ez jelenti az éves tárlatjárat végét.

Kilenc évvel a nagysikerű Cezanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően újabb Cezanne kiállítás látható a Szépművészeti Múzeumban, ezúttal a francia mester életművének és az európai avantgard művészetnek az 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja. A Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállításon több mint százhúsz műalkotást láthat a nagyközönség. A február közepéig látható tárlatra a múzeum saját anyaga mellé a világ mintegy negyven jelentős gyűjteményeiből kölcsönözött remekműveket.

Ezzel Budapesti sétánk végére értünk. Köszi, hogy itt voltatok. Aki egy menetben megcsinálja, annak gratulálunk, de aki kettőben, annak is!

Ha vidéki rokonlátogatást is terveztek, abból is a pécsi nagyit vagy a debreceni nénikéteket szeretnétek meglepni egy mennybőazangyallal, akkor a következő két helyet feltétlenül meg kell említenünk.

A pécsi nagyival a húsleves-rántottcsirke kombó után irány az M21 Galéria, ahol Az emlékezés formái című kiállításon a kiállító művészek munkái az érzékelés különböző formáira koncentrálnak. Így bemutatásra kerülnek ételdesign, illat-, média-, fény- és képzőművészeti alkotások is.

A debreceni tántival a Modembe menjetek. Az már majdnem olyan, mintha Párizs vagy Bécs valamelyik híres múzeumában kószálnátok, ami ugyebár most PCR teszt nélkül úgyis lehetetlen. A Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy… című 1500 m2-es kiállítás középpontjában a világhírű, a valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulása, az Abstraction-Création áll. A közel 100 művet felvonultató tárlat műtárgyai, többek között a párizsi Centre Georges Pompidou, a párizsi Galerie Le Minotaure, a bécsi mumok, a bécsi Belvedere vagy a Nantes-i Musée d’arts de Nantes múzeumokból érkeznek.

Az Abstraction-Création olyan világhírű művészeinek képeit és szobrait mutatja meg a közönségnek, mint például Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka, vagy Jean Arp, stb. A tárlat elsőként reprezentálja itthon a világhírű magyarok, köztük Moholy-Nagy László, Alfred Reth vagy Étienne Beöthy és hazánkban elismert avantgárd alkotók, mint Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc munkásságát a párizsi Abstraction-Création közegében. A kiállítás kurátora Dr. Mészáros Flóra művészettörténész.

Köszönjük hogy velünk voltatok. Minden kedves olvasónkanak Boldog Új Évet Kívánunk!

Pokorny Lia az I Love You Babyt énekelte a SZESSÖN próbatermében, amivel Tomi és Jancsó simán fel is vehette volna a helyben megalakult zenekarukba.