Jávorszky Béla Szilárd: Sebő 70

2017. február 10-én ünnepli 70. születésnapját az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia. A kötetben legközelebbi alkotótársai Halmos Béla, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Perger László és Szomjas György is megszólalnak.

Sebő Ferenc első versmegzenésítéseit a hatvanas évek végén műegyemistaként írta, és azok egy részét 1969-ben Berek Kati beépítette az Egyetemi Színpadon adott József Attila-műsorába. Az ő meghívására került aztán – zeneszerzőként, előadóként, zenei vezetőként – a 25. Színházba. Sebő nem csupán megzenésítette és elénekelte Weöres Sándor vagy Nagy László verseit, de később együtt is dolgozott e költőkkel. A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására fordult Halmos Bélával az autentikus parasztzene felé, kezdték el idehaza elsőként játszani eredeti formájában. Így váltak – Timár Sándorral együtt – a hazai táncházmozgalom elindítóivá. „Ha van valami, amit a táncházmozgalom érdekében tettünk, az , hogy mi vettük a fejünkbe először, hogy ezt a muzsikát pontosan úgy kell játszani, ahogy van. Nem feldolgozva, nem átalakítva, hanem pontosan úgy.” Sebő – a Sebő együttes koncertjei, illetve a rádió- és televíziószereplések mellett – 1973 és 1980 között a Bartók Béla táncegyüttes zenei vezetője volt. Timár Sándorral együtt – Martin György intenciója szerint – indították be a néptánc kedvelő fiatalok klubjait, elsőként 1973 tavaszán a Fővárosi Művelődési Ház körtermében. Később két Sebő-klubot is alapítottak: a zártkörű, műegyetemi R-klubot, és a tágabb érdeklődésű közönséget vonzó zuglói Kassák-klubot. Mivel a hivatalos zenei intézményrendszer nem akarta tudomásul venni a kibontakozó táncházmozgalmat, a nyolcvanas években elvégezte a Zeneakadémia Zenetudományi Szakát, ahol diplomamunkáját Vikár Béla népzenei gyűjtéséből írta. A kilencvenes években a Magyar Televízió számos népzenei műsor sorozata (Nyitott Stúdió, Zenelánc, Ó-Európa, Hagyományőrzők) fűződött a nevéhez. A 128 oldalas, fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, olvasmányos kötet CD-mellékletén a tervek szerint Sebő Ferenc eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.

A fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, olvasmányos kötet CD-mellékletén a tervek szerint Sebő Ferenc eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.

 
Jávorszky Béla Szilárd: Halmos Béla emlékezete

A táncházmozgalom egyik alapítója, a három évvel ezelőtt elhunyt, sokszorosan kitüntetett prímás és népzenekutató Halmos Béla sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a fotókkal gazdagon illusztrált monográfia, melyben legközelebbi alkotótársai – Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Lányi György és Szomjas György – is megszólalnak.

A táncházmozgalom történetében keveseket övezett akkora közmegbecsülés és közszeretet, mint Halmos Bélát. Koncertezett, gyűjtött, kutatott, tanított, népzenei tévéműsorokat, portréfilmeket készített – és mindenekelőtt táncházakban muzsikált évtizedeken át. Csupaszív ember volt, a szó nemes értelmében vett mozgalmár. Miként a szerző írja a kötet előszavában: „Kellő önérzettel és stabil elvekkel szemlélte a világot, közben mégis hagyta élni a másikat. Mindenről és mindenkiről megvolt a határozott véleménye, ugyanakkor mindent és mindenkit elfogadott olyannak, amilyen. Ezért is fordultak hozzá annyian bizalommal, ezért is értett szót mindenkivel, ezért is kérték fel annyi tisztségre. És idősebb korára ezért is lehetett a revival mozgalom Béla bácsija. Aki mindig azt nézte, ami összeköt bennünket és sosem azt, ami elválaszt.”

A 128 oldalas kiadványhoz tartozó CD-mellékleten Halmos Béla eddig publikálatlan népzenei gyűjtéseiből hallható válogatás.