10 repesve várt film a télre

A tél a hidegről, az ünnepekről és arról szól, hogy a forgalmazók erre az időszakra időzítik a legnagyobb filmjeiket, mi pedig toporogva várjuk őket, hiszen lesz itt minden, kicsiknek és nagyoknak, Star Wars őrülteknek, bálnarajongóknak, Tarantino hívőknek és Charlie Brown barátainak. Íme, a leginkább várt premierek megjelenési sorrendben.

A tenger szívében (dec. 10 )

Kezdjük azzal, hogy szól néhány dolog a film ellen: Moby Dick története kissé poros és inkább amolyan erkölcsi példamese a hatalmas bálna és az őt üldöző hajóskapitány sorsa, a főszereplő Chris Hemsworth pedig izmos srác, aki kalapácsos szuperhősnek még elmegy, de pocsék színész. Szerencsére a rendező Ron Howard (Egy csodálatos elme, Apollo 13), és már az előzetestől is leesett az állunk. Az világos, hogy rengeteg a CGI a filmben – mert nehéz mostanában jól idomított ámbráscetet találni -, de elképesztően profin van minden összetéve, és a képi világ lenyűgöző. A történetnek pedig csak egy része a bálnás sztori, aki/ami a Csendes óceán déli részén elsüllyeszt egy bálnavadászhajót, és a húsztagú legénység három csónakban vág neki a végtelen víznek. Félnek, hogy az útjukba eső szigeteken kannibálokkal találkoznak, ezért a Dél-Amerikai partot veszik célba, de 3000 mérföldnyi út áll előttük.

Star Wars - Az ébredő Erő (dec. 18.)

Van valami különös és megmagyarázhatatlan a Star Wars őrületben, hiszen vagy imádjuk, vagy utáljuk az egyes filmeket - imádjuk az eredeti részeket és rühelljük a rájuk erőszakolt másik három részt, és persze azt is tudjuk, hogy az egésszel mennyi pénzt keresnek valakik. Ennek fényében a most mozikba kerülő 7. részt előre utálhatnánk is, és a legtöbben mégis úgy várjuk, mint kisgyerek a karácsonyi ajándékokat. A rendező, J.J. Abrams ugyanis az eddig látottak alapján megértette, mi a Star Wars filmek lényege, és a megfelelő méltósággal, fantáziával és izgalommal töltötte meg a legújabb történetet - a produkció marketinges csapata pedig zseniális módon csepegteti erről az információkat, úgy, hogy még most sem tudunk túl sokat a történetről, ami azért ritkaság számba megy mostanában. A lényeg, hogy kapunk új Jediket és egy új gonoszt, és sok mindent visszavezet majd az eredeti trilógiához, ahogy azt Han Solo is megerősítette a 399 előzetes egyikében.

Ifjúság (dec 24.)

Nem lehet mindig nagy költségvetésű közönségfilmek után rohangálni, kell néha egy finomabbra hangolt művész film is! Paolo Sorrentino az Oscar-díjas A nagy szépség után ismét Fellinit idéző, lenyűgöző filmmel jelentkezik, ahol egy Alpok-beli luxusszálloda szolgáltatja a díszletet. Itt pihen a már nyugdíjba vonult, világhírű zeneszerző és karmester, Fred (Michael Caine) és legjobb barátja, a filmrendező Mick (Harvey Keitel). Fred kíváncsisággal szemléli a hotel többi vendégét, lánya (Rachel Weisz) problémáit, valamint a fiatal és ambiciózus írókat, akikkel Mick együtt dolgozik egy forgatókönyvön. Saját zenei karrierjét lezártnak tekinti, ám a legmagasabb szinten szeretnék, hogy még egyszer vezényeljen: magától II. Erzsébet brit királynőtől kap meghívót, hogy lépjen fel Fülöp herceg születésnapján. Michael Caine és Harvey Keitel párosa egyszerűen zseniális, életbölcsességük minden jeleneten átsüt, és Sorrentino hagyja őket játszani!

Snoopy és Charlie Brown - A Peanuts film

Ha van olyan rajzfilmkarakter, akit mindenki, de tényleg mindenki imád, az Snoopy és Charlie Brown! Charles M. Schulz csodás teremtményein generációk nőttek fel, és ha a napjainkban a kisgyerekek nem őket zabáljak, hanem Dórát a felfedezőt és más marhaságokat, az azért van, mert Snoopy-ékből nem lett gagyi reklámcikk. Ki hinné, hogy az eredeti képregény már 65 éves, a rajzfilm pedig 50, és ezek a kerek évfordulók bőven adtak apropót egy egészestés filmhez. Annyit azért megjegyeznénk, hogy Charlie Brown legújabb kalandjai már CGI technikával, vagyis számítógépes animációval készültek, ami kisebb szentségtörés, de a történet megőrízte az eredeti szellemiséget, amire garancia, hogy többek között Schulz fia és az unokája írta a filmet és még producerkednek is benne. A történetről elég annyi, hogy Charlie az iskolában találkozik egyre több nehézséggel, Snoopy pedig leszámolásra készül régi ellenségével, a Vörös Báróval.

Joy (dec 31.)

Joy Mangano az a nő, aki feltalált egy csodás felmosórongyot, mire mondhatnánk, hogy nagy ügy, de ő a háztartási eszközt, és egyéb találmányait a TV shopon tette népszerűvé, mire mi megint jöhetünk azzal, hogy a TV shopnál nincs idegesítőbb és feleslegesebb dolog a világon. Joy igaz története nem nagy durranás, az ilyesmit legfeljebb csakis tévébe szánt melodrámákra szokás felhasználni, ám David O. Russell rendező (Amerikai botrány, Napos oldal) mégis látott fantáziát a dologban, és a címszerepre sikerült megnyerni Jennifer Lawrence-t - nem lehetett nehéz dolga, hiszen mindig együtt dolgoznak -, a főhősnő apját pedig Robert De Niro alakítja, és ha már ők itt vannak, akkor Bradley Cooper is csatlakozik hozzájuk, mert ő is a társaság tagja, hogy elmeséljék egy erős nő történetét, akit a szülei nem tartottak sokra, de ő az egész világnak megmutatta, mit tud.

Aljas nyolcas (jan. 7.)

Van, aki az új Star Wars filmre gyúr, és van, aki Quentin Tarantino nyolcadik filmjére, mert ugye filmes ízlések és pofonok változnak, ahogy egyébként a nagy QT teljesítménye sem mindig egyenletes. A kissé félreszabott Becstelen Brigantykat például a remekbe sikerült Django elszabadul követte, és úgy tűnt, Tarantino egy időre megtalálta a neki kézre álló műfajt, a westernt. Az Aljas nyolcas az eddigiek alapján az egyik legjobb filmjének ígérkezik - és sok szempontból emlékeztet első munkájára a Kutyaszorítóbanra. Itt is egy rakás, egymásra gyanakvó fegyveres van összezárva, és most is akad valaki, aki nem az, akinek vallja magát, és a szereplők közül is sokan azonosak, például Michael Madsen vagy Tim Roth. Az Aljas nyolcas főhősei sokat próbált fejvadászok, akik egy kemény hóvihar elől menekülve kénytelenek egy helyen meghúzni magukat egy postakocsi állomáson, a kényszerű összezártság eredménye pedig ármány, intrika és erőszakos halál.

Steve Jobs (jan. 14.)

Kétféle ember létezik, aki ért a számítógépekhez, és aki minden problémával a rendszergazdához fordul, aki aztán úgyis mindig azt mondja, hogy indítsák újra a gépet, és az utóbbiak biztosan nem alélnak majd el egy új operációs rendszer bevezetésétől, de Steve Jobs neve még nekik is ismerős lesz. Danny Boyle nem akarja az ikonikus alak egész életét bemutatni, filmje szerkezete „csak” három meghatározó termékbemutató kulisszái mögé visz be minket, megmutatva a fekete garbó „feltalálása” előtti Jobs-ot, és nem mindig fest róla hízelgő képet. Michael Fassbender ugyan nem Jobs kiköpött mása, de van olyan pazar színész, hogy életre keltse a figurát és elhitesse velünk, hogy ért a számítástechnikához - ráadásul őt bármiben megnéznénk -, az oldalán pedig ott van Kate Winslet és Seth Rogen, szóval miért is ne várjuk ezt a filmet? Ami pedig a prezentációkat illeti, kezdő rendezvényszervezőknek kötelező látnivaló.

A nagy dobás (Február 4.)

A történet szerint néhány kivételes ember látta a jövőt: a pénzügyi rendszer össze fog omlani és egy évtizedek óta nem látott válság közeleg. Felismerték az ingatlanárak folyamatos emelkedése mögötti kockázatot és a kétes jelzáloghitelekből kreált újfajta értékpapírok piacra zúdításának veszélyeit. Michael Lewis ironikus humorú portrékon keresztül vezeti be az olvasót a Wall Street világába, amit olyan szereplők szemszögéből ismerhetjük meg, akik megértették, de legalábbis sejtették, hogy mi folyik a háttérben, és igyekeztek profitálni is belőle - míg mások (köztük neves hitelminősítők is) csak legyintettek érvelésükre. De legyen bármi is a történet, ne suhanjunk el a tény felett, hogy három különböző generáció hivatalosan is legjobb pasijai, Brad Pitt, Christian Bale és Ryan Gosling együtt tűnik fel a vásznon, és közülük az egyik ráadásul egy igazi zseni. No kire gondoltunk?

13 óra: Bengázi titkos katonái (Február 4.)

Michael Bay-t nem szokás szeretni, és erről főleg ő maga tett. Hatalmas robbantásokra és szinte kizárólag az akcióra épülő filmjei gyakran semmi másról nem szólnak, mint a dübörgő adrenalinról, de lássuk be, ebben profi, most pedig jó témához nyúlt. 2012 szeptember 11-én támadás érte a líbiai Bengáziban lévő konzulátust, és a támadók megölték az ott tartózkodó amerikai nagykövetet, az amerikai külügy pedig a zűrzavarban egyszerűen lefagyott, nem küldtek erősítést, csak egy közeli CIA táborból érkezett segítség, igaz, az is későn. Az amerikai háborús filmekre persze jellemző, hogy minden kudarcból diadalt gyártanak - lásd A Sólyom végveszélyben -, de minden fenntartásunk ellenére az előzetesek baromi mutatósak, a két főszereplő, John Krasinski és James Badge Dale, akire a The Pacific - A hős alakulat egyik legmarkánsabb szereplőjeként emlékezhetünk, pedig telitalálatnak tűnik.

Ave, Cézár (február 25.)

Azt tudjuk, hogy George Clooney Joel Coen és Ethan Coen egyik kedvenc színésze, ha a testvérek könnyed vígjátékban gondolkodnak, és ez a kellemesen blőd darab nagyon is könnyednek ígérkezik, de ezt nem panaszként mondjuk. Clooney lesz egy hollywoodi filmstúdió szebb napokat látott nagy sztárja az 1950-es években, aki a stúdió egyik presztízs projektjének főszerepét címbéli Cézárt játszaná el éppen némi nehézségek közepette, amikor valakik elrabolják. A stúdió fixerére, Eddie Mannixre (Josh Brolin) vár a feladat, hogy megtalálja az eltűnt sztárt és megmentse a produkciót, segítségére pedig egy fiatal, de határozott filmcsillag lesz - akit nem más, mint Scarlett Johansson alakít, de „kisebb” szerepekben feltűnik majd a vásznon Ralph Fiennes, Tilda Swinton, Channing Tatum, Jonah Hill, Frances McDormand és még Dolph Lundgren is.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu