A jó filmes fordulatok nemcsak nagyot szólnak a leleplezéskor, hanem utólag azon is eltűnődünk, hogy basszus, ezt hogy nem vettük észre?! A jó forgatókönyv és rendezés ugyanis tálcán kínálja a megoldást, s ha kellőképp odafigyelünk, akár le is leplezhetjük a nagy csattanót. Következzen hét film, aminek akár ki is lehet következtetni a meglepő fordulatát.

VIGYÁZAT, INNENTŐL DURVA SPOILEREK!

Két gyilkos, egy jelmez

Sikoly (1996)

Wes Craven kultikus horrorfilmjét nem lehet elégszer kiemelni, hiszen nemcsak a slasher (tinihorror) műfaját újította meg, de a horrorrajongó fiatalokat helyezte bele egy horrorfilmbe, lehetőséget adva így számtalan önreflexióra. A Sikoly első részében a gimnazista Sidney Prescott (Neve Campbell) körül kezdenek hullani a barátai, akikkel egy sikoly-álarcos figura végez.

A film nagy csavarja, hogy nem egy, hanem két gyilkos viseli a jelmezt

– Craven ezzel kétségtelenül felülírta a slasher szabályait, hiszen sosem volt két Jason vagy Freddy. Az ügyes fordulat a popkultúra része lett, de aki jobban odafigyelt, az már első nézéskor kitalálhatta, hogy két gyilkosnak kell lenni. Ha személyüket nem is lehet kikövetkeztetni, de a gyilkosságok jellege és időbelisége végig arra utalt, hogy két tettesnek kell lenni.

Egy hang mindent elárul

A fülke (2002)

A Közönséges bűnözők magyar szinkronja már az elején ellövi, hogy kicsoda Keyser Söze, úgy A fülke című film eredeti hangsávja se sokáig tart kétségek közt a mesterlövész kilétét illetően. A rámenős és arrogáns médiatanácsadó, Stuart Shepard (Colin Farrell) egy nap óvatlanul felvesz egy megcsörrenő utcai telefont, és onnantól a fülke rabja lesz, ugyanis egy mesterlövész tarja sakkban. A férfi mindent tud róla, még a magánélete legrejtettebb részleteit is, és most meg akarja leckézteti. A figyelmes nézőnek az első perctől ismerős lehet a telefonáló hangja: ő bizony Kiefer Sutherland. Ezzel nem is lenne gond, de amikor mindenki azt hiszi, hogy a pizzafutár a mesterlövész, akkor a néző egyértelműen tudja, hogy tévednek, hiszen a futár hangja egyáltalán nem hasonlít Sutherlandére.

Minden a főszereplő elméjében zajlik

A titkos ablak (2004)

Több film is elsütötte már ezt a fordulatot, de talán a Stephen King novellája alapján készült film esetében lehet a legjobban kikövetkeztetni. Johnny Depp alakítja Mort Rainey krimiírót, aki épp válságban van, ezért az erdei faházába vonul vissza, ahol feltűnik egy furcsa idegen (John Turturro), aki plágiummal gyanúsítja, és folyamatosan zaklatja. A nyomokat már elég hamar elszórják a filmben, és Mort egyre megbízhatatlanabb lesz, már saját maga számára is. Először csak az őt körülvevő dolgokat nem tudja rendesen értelmezni, majd

a nézők szemel láttára bomlik meg a tudata:

a titokzatos idegen valójában az ő hasadt személyiségének a része, a sötét oldala, az az énje, amelyik végzett a feleségével és annak szeretőjével. Ha mindent nem is lehet kitalálni, de arra, hogy a cselekmény java Mort bomlott elméjében zajlik, elég sok jel utal.

A srác a főszereplő fia

Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (2008)

Ez is viszonylag gyakori csavar, hogy egy fiatalabb karakterről kiderül, hogy rokonságban áll a főszereplővel – általában a gyereke. A negyedik Indiana Jones-fim mindjárt egy családi kalandot kerekít ebből a fordulatból. A kristálykoponya királyságában Indy (Harrison Ford) régi szerelmével, Marionnal (Karen Allen) indul útnak, és hozzájuk csapódik az ifjú Mutt Williams (Shia LaBeouf).

Az önfejű  motoros srác temperamentuma nagyon hasonló Indy viselkedéséhez,

noha Mutt nem tudta, hogy kedvenc régészprofesszorunk az apja – nem így a figyelmes nézők, akik már az előtt rokoni szálat sejtettek, hogy Marion kimondta volna. Sőt, a rajongók egy időben azt is találgatták, hogy lesz-e spin-off Mutt főszereplésével.

A nyomozó is egy ápolt

Viharsziget (2010)

Vígjátékokban gyakran sütik el azt a geget, hogy akiről azt hisszük, hogy orvos, arról kiderül, hogy maga is ápolt az elmegyógyintézetben. Dennis Lehane regénye viszont egy egész csattanót fűzött fel erre az ötletre. A Viharszigetből Martin Scorsese készített filmet Leonardo DiCaprio főszereplésével, aki egy amerikai rendőrbírót, Edward „Teddy” Danielst alakítja. Teddy egy kollégájával, Chuckkal (Mark Ruffalo) érkezik a szigetre, hogy kivizsgálja az ott működő elmegyógyintézet egyik betegének zavarba ejtő eltűnését. A Viharsziget csattanója teljes egészben nem következtethető ki, de arra már a vége előtt jóval gyanakodni kezd a néző, hogy Teddy nem éppen egy megbízható főszereplő, ő maga pedig mindenkire gyanakszik és senkiben sem tud megbízni – szóval egyértelmű, hogy valami nagyon nem stimmel vele.

ez is érdekelhet

Még 15 sokkoló filmes csavar

Hitchcock klasszikusától a sántító Kevin Spacey-n át a bekattanó Leóig.

Tovább

Ezek az emberek imposztorok

A látogatás (2015)

M. Night Shyamalan számos filmes fordulattal ajándékozta már a filmtörténelmet (Hatodik érzék, A sebezhetetlen, A falu), és mindegyik után csak kapkodtuk a fejünket – ám a nagy visszatérésnek szánt A látogatás csattanóját elég hamar ki lehet találni. Egy tizenéves testvérpár egyedülálló édesanyja elutazik, így nekik öt napot kell tölteni nagyszüleik vidéki farmján, ám elég hamar rájönnek a fiatalok, hogy valami itt nagyon nincs rendben.

Az anya már 15 éve elhidegült a szüleitől, a gyerekek pedig eddig a pillanatig nem is találkoztak a nagyszüleikkel – mindez előrevetíti a csattanót:

a két idős ember imposztor. Mindketten egy elmegyógyintézetből szöktek meg, és felvették a nagyszülők személyazonosságát.

Az egész egy szimuláció

Nincs baj, drágám (2022)

Olivia Wilde rendezésében Florence Pugh alakítja Alice Chamberst, aki a férjével a Victory nevű céges városban él a sivatag kellős közepén. Minden ideálisnak tűnik, sőt, már-már túlidealizált, de

hogy valami nagyon nincs rendben, arra több jel is utal – ezúttal kifejezetten metaforikusan.

Már a főszereplő keresztneve is sejteti, hogy valamiféle „csodaországban” vagyunk, de például, amikor feltör egy tojást, ami üres, az nem csak anomália, hanem arra is utal, hogy itt minden csak látszat, külsőség. Ezekből az apró jelekből a néző már a nagy leleplezés előtt összerakja, hogy itt szinte semmi sem valódi, és így a végső csavar sokat veszít a súlyából, amikor kiderül, hogy egész Victoryt azért hozták létre, hogy irányítsák a nőket.

(via Collider)