Egyetlen jó mérkőzés a sztárkategóriába repíthet egy játékost, ahogy azt a világ- és Európa-bajnokságokon is láthatjuk, de ennek sokszor az ellenkezője is megtörténhet. Legutóbb, a vébék legnagyobb botrányairól szóló cikkünkben írtunk a kolumbiai Escobar esetéről, akinek nagy valószínűséggel az öngólja miatt kellett meghalnia, de ennél vannak kevésbé drasztikus példák is.

7. David Luiz

A 2014-es világbajnokság előtt a brazil David Luiz a világ egyik legjobb védőjének számított. A Benficában nyújtott teljesítménye után 2011-ben a Chelsea-hez igazolt, és fontos szerepet játszott a klub FA-kupa- és Bajnokok Ligája-diadalában abban a szezonban.

Aztán jött a 2014-es vébé elődöntője Brazília és Németország között. Thiago Silva eltiltása miatt Luizra került fel a csapatkapitányi karszalag, és

övé lett a megtiszteltetés, hogy a Selecao történetének leggyalázatosabb 90 percéhez kapitányként asszisztáljon.

Miután Németország 7-1-re megalázta a hazai pályán játszó brazilokat, Luiz Felipe Scolari menedzser élete legrosszabb napjaként jellemezte az élményt, és ezzel aligha volt egyedül.

Luiz megítélése azonnal megváltozott, és ekkor valószínűleg már a PSG sem adott volna 50 millió fontot érte, de addigra már aláírta a szerződését. A francia bajnokságot sikerült megnyernie, majd a Chelsea-hez visszatérve a Premier League-et is, de már senki nem gondolta róla, hogy elitjátékos lenne, amikor pedig 2019-ben az Arsenalhoz igazolt, már csak árnyéka volt korábbi önmagának.

6. Asamoah Gyan

Ghána számára igazi hullámvasút volt a 2010-es világbajnokság. A Fekete Csillagok egy büntetőrúgásnyira voltak attól, hogy az első afrikai országként bejussanak a torna elődöntőjébe, miután korábban Kamerun (1990) és Szenegál (2002) is hiába próbálkozott – ez a bravúr idén Marokkónak sikerült.

Egy ghánai szabadrúgás után Dominic Adiyiah gólba tartó fejesét a gólvonalón álló uruguay-i Luis Suarez kézzel kiütötte. Suarezt kiállították, Ghána pedig büntetőt kapott. Asamoah Gyan, a ghánaiak csatársztárja a büntetőponthoz lépett. A csoportkörben már Szerbia és Ausztrália ellen is rúgott tizenegyest, így jutott be Ghána a kieséses szakaszba.

A labda azonban most a keresztlécen csattant, és ezzel maradt a döntetlen a hosszabbítás után is, a büntetőpárbajt pedig Ghána elvesztette.

Asamoah ekkoriban a francia Rennes-ben játszott, és nyugodtan megkockáztatható, hogy ha hőssé válik azon az estén, akkor utána komolyabb klubokban köthetett volna ki, és nem a Sunderland, az Al Ain, a Shanghai SIP, a Shabab, a Kayserispor és a Northeast United lesznek a karrierállomásai.

5. Jonathan Woodgate

Sir Bobby Robson a Newcastle menedzsere Jonathan Woodgate-et a Premier League egyik legjobb angol középső védőjének nevezte Sol Campbell, Rio Ferdinand és Gareth Southgate mellett. És valóban nagy tehetség volt, de a sérülések hátráltatták, és másfél szezon alatt mindössze 37 meccsen tudott játszani. Ennek ellenére a Real Madrid látott a 24 éves játékosban annyi fantáziát, hogy 2004-ben 13,4 millió fontot fizetett érte.

Woodgate ekkor már 17 hónapja nem játszott, de az Athletic Bilbao ellen rögtön bevetették, a La Liga 4. fordulójában. Az angol játékos annyira szeretett volna bizonyítani

a madridi bemutatkozása alkalmából, hogy még gólt is sikerült szereznie 25 perc után – nagy kár, hogy a saját kapujába.

Woodgate-et ezután duplán fűtötte a bizonyítási vágy, és túlpörgött. Előbb Carlos Gerpegui ellen szabálytalankodott sárgát érően, majd a második félidőben Joseba Etxeberriát faultolta, így végül megkapta a piros lapot.

13 hónapot várt arra, hogy bemutatkozhasson a Real Madridban, és a 66. perc után azt kívánhatta, bárcsak tovább várt volna. Abban a szezonban három egymást követő mérkőzésnél többször nem lépett pályára a La Ligában - összesen 14 meccset kapott a kupatalálkozókat is beleszámítva –, és a szezon végén lepasszolták kölcsönbe a Middlesbrough-hoz.

4. Rob Green

Közhely, de valóban a kapusoké a leghálátlanabb szerep, amíg egy mezőnyjátékos hibáját jó esetben még korrigálhatja egy társ, a kapushibákon mérkőzések mehetnek el – ezért is szerepel négy hálóőr is a listánkon. (Igaz, a 4. kakukktojás.)

Az angol Robert Green hibáját még súlyosabbá teszi, hogy egy vébén, 2010-ben történt, az USA elleni nyitómérkőzésen. Steven Gerrard már négy perc elteltével gólt szerzett, és úgy tűnt, Anglia uralja a meccset. A 40. percben az Egyesült Államok kihasználta az angolok hanyag védekezését, és a saját térfelükön szereztek labdát. Clint Dempsey, aki akkor a Fulham játékosa volt, megforgatta Gerrardot, majd kapura lőtt.

Nem volt egy különösebben erős löket, nem is pattant meg, és nem is olyan kiszámíthatatlanul pörgött, ahogy azt a torna hírhedt labdájától, a Jabulanitól többször láthattuk, Green kesztyűjéről mégis a bal alsó sarokba pattant. A következő csoportmeccsen már David James kezdett a kapuban, és Green többet nem is léphetett pályára a vébén, és az is két évbe telt mire újra meghívták a válogatott keretébe.

A játékos azóta sem szívesen beszél erről a pillanatról, és ugyan voltak jó meccsei a Norwich, a West Ham, a QPR és a Leeds hálóőreként, a vébé-baki után már senki nem tekintett rá klasszis kapusként.

3. Bogdán Ádám

A Vasasban nevelkedett kapus pályája fantasztikusan indult, szerződtette a Bolton Wanderers, majd több sikeres idény után a Liverpoolhoz igazolt. Miután több kupameccsen is védhette a csapat hálóját, 2015. december 20-án végre a PL-ben is bemutatkozhatott a Watford ellen – ezzel ő lett Kozma István után a második magyar labdarúgó, aki felnőtt bajnoki mérkőzésen pályára lépett a Liverpool színeiben. A hibájából azonban gólt szerzett az ellenfél, és végül 0:3-ra győzött is.

Bogdán kikerült a csapatból, de néhány héttel később az Exeter City elleni FA kupa-meccsen kapott egy második esélyt, ahol azonban újra bakizott egyet, és 2–2 lett a meccs vége, Bogdánt pedig kikiáltották bűnbaknak. A PL-ben ezután már csak egy meccsen kapott lehetőséget, a 2019-ben lejáró szerződését pedig nem hosszabbították meg. Ezután a Wiganben és a skót Hibernianban is játszott, jelenleg pedig a Fradi cserekapusa.

2. Loris Karius

2018. május 26-án a Liverpool először játszott Bajnokok Ligája-döntőt azóta, hogy 2007-ben Athénban kikapott az AC Milantól. A Vörösök a Cristiano Ronaldóval, Karim Benzemával és Gareth Bale-lel felálló Real Madriddal kerültek szembe.

Mohamed Salah korai sérülése ellenére a Pool partiban volt a spanyolokkal, amíg Loris Karius kapus nem bakizott egy óriásit, lehetővé téve Benzema számára, hogy gólt szerezzen, amivel gyakorlatilag véget vetett a csapat BL-álmainak. Sőt, a német hálóőr utána lepkézett még egyet, amikor Gareth Bale távoli lövését besegítette a kapuba. A végeredmény 3-1 lett a Real Madrid javára.

A következő évben a Liverpool szerződtette a brazil Alisson Beckert az AS Romától, és Karius végül kölcsönbe került,

a neve pedig a szurkolói körökben a bakizás szinonimája lett.

A német kapus a rossz emlékű kijevi éjszaka után nem is lépett pályára többet a Liverpool színeiben. Kölcsönben a Besiktashoz majd az Union Berlinhez került, jelenleg pedig a Newcastle padját koptatja.

1. Roberto Rojas

Az eddigiek valójában a tipikus futballistasors részei, Roberto Rojas esete azonban már nem a sporthoz, hanem a kriminalisztikához tartozik. Az incidens az 1989-es Brazília – Chile világbajnoki selejtezőn történt, ahol a braziloknak a döntetlen is elég lett volna, de a vendégek számára kötelező volt a győzelem. A mérkőzés helyszíne a csordultig megtelt Maracana volt, és a meccs első felében még futballt is láthatott a 141 ezer néző. A brazilok megszerezték a vezetést, vagyis Chilének már két gólt kellett volna lőnie, de még mielőtt ezt megtehették volna, a tomboló brazil szurkolók közül valaki egy petárdát hajított a pályára.

A bíró félbeszakított a játékot, mert a vendégek kapusa, Roberto Rojas vérrel áztatva, füstfelhőben hevert a földön. A chileiek Fernando Astengo csapatkapitány vezetésével levonultak a pályáról, annak tudatában, hogy ha nem folytatódik a játék, akkor Chiléé lesz a győzelem, Brazília pedig története során először nem jut ki a világbajnokságra.

A kulcskérdés az volt, hogy a petárda tényleg eltalálta-e Rojast vagy a kapus valamilyen módon szimulálta az egészet. A vérben úszó arc a brazilok számára nem volt elég bizonyíték, addig mentek, míg meg nem találták azt a fotóst, aki egy teljes sorozatot lőtt a petárda földre éréséről. Végül kiderült, hogy

Rojas sérüléseit nem a petárda okozta, hiszen az mellette landolt, hanem a kesztyűjében elrejtett penge.

A zűrzavart kihasználva ugyanis Rojas ezzel vágta meg magát.

A mérkőzés győzteseként Brazíliát hozták ki 2-0-lal, Chile pedig lemondhatott a vébéről. Orlando Aravena szövetségi kapitány ötéves eltiltást kapott a FIFA-tól, de nem úszta meg a chilei futballszövetség elnöke, a válogatott orvosa és Fernando Astengo középhátvéd sem. A főkolompos kapus pedig örökös eltiltást kapott, amit ugyan 2001-ben feloldottak, de ekkor már 44 éves volt. És ha ez nem lett volna elég, a chilei válogatottat az 1994-es világbajnoki selejtezőkből is kizárták. (Bővebben erről a meccsről a Futballtangó blogon lehet olvasni.)