Egy legendával kevesebb

Borzasztóan fáj, hogy ezt kell le írnom, de a Macskafogó2 már sokkal inkább egy lelketlen pénzcsináló gépezet, mintsem szórakoztató alkotás.

Ahogy Ternovszky Béla korábban elmondta, Nepp József és ő eredetileg nem is akartak folytatást. Visszadobott több ötletet, míg végül egy elnyerte tetszését. Pedig nem ártott volna ezt az egészet még egy kicsit átgondolni. Az első film óta eltelt 21 évben a Macskafogó népszerűsége folyamatosan nőtt, a DVD-változat az egyik legjobban fogyó kiadvány lett, a film poénjai pedig ma is éppúgy nevetésre ingerelnek, mint a premier idején. Az új filmből azonban minden hasonló erény kiveszett.

Kezdjük a történettel. Az alapszituáció még úgy-ahogy elfogadható. Nyilvánvaló, hogy az alkotóknak újra kell indítaniuk a konfliktust a macskák és az egerek között, amire jó alkalom, hogy valahol, az afrikai dzsungelek mélyén feltűnik egy macskatörzs, melynek tagjait az első részben nem sikerült agymosás által pacifikálni - ahogy az egerek mondják. E macskák fogságába esik a Stanley nevű, újságíróként dolgozó egér, aki hamarosan elmondja a döbbent kandúroknak, hogy ők bizony már kisebbségben vannak. A macskák rögvest a varázslót hivatják, aki hamarosan megidézi a sátán macskáját, hogy helyrebillenjen a világ rendje. Ezt persze Grabowski sem tűrheti, aktiválja a Macskafogót, és megkezdődik a végső harc.

Az első rész azért lehetett leginkább sikeres, mert miközben macskák és egerek harcáról szólt, valójában a társadalom elé tartott görbe tükröt. A jellemek tökéletes kidolgozottsága volt mindennek az alapja, ezért működött a film humora is. Ehhez képest mit kapunk a folytatásban? Ostoba, a Besenyő család legrosszabb pillanatait felidéző szóvicceket (a borz-borzalom poénért én kérek elnézést az alkotók helyett...) és rengeteg utalást más filmekre, illetve alkotóikra, ami fájó ötlethiányról és túlméretezett egóról árulkodik. Furcsa és illúzióromboló az is, hogy míg a koprodukcióban, külföldi pénzből készült első részben a magyar nyelvet rendkívül leleményesen használták, addig az állítólag teljesen magyar perselyből forgatott folytatásban néhány párbeszéd áldozatául esik annak a rendkívül káros divatnak, miszerint a magyar nyelvű mondatokba kötelező jelleggel be kell szúrni néhány angol szót, mert az a "trendi". A jól ismert szereplők valóban visszatérnek, de némelyikük szinte semmi szerepet nem kap (Lusta Dick), míg mások csak nagyon halványan emlékeztetnek korábbi önmagukra (Teufel, Gatto). Az új szereplők közül bosszantó mellényúlás a Torzonborz nevű borz, aki Tarzanként ugrál az őserdőben, hogy aztán a történet végén - teljesen váratlanul és hiteltelenül - átalakuljon. Egyedül Stanley figurája nem okoz csalódást, bár igazán értékelhető poénokat tőle se nagyon kapunk. Láthatunk viszont drogos macskát, aki az "aludttejtől" kerül bódult állapotba, és homoszexuális egereket, akik sírva búcsúzkodnak egymástól, mielőtt egyikük elindulna a háborúba.

Egyszóval hiányzik a stílus, a frissesség, de leginkább az ötletesség a Macskafogó2-ből. A marketinggépezet viszont gőzerővel működik: pólók a boltokban, letölthető képek és zenék a mobilon, figurák a csokipapíron, a fő szponzor pedig az egyik férfimagazin, amelyben meztelen csajokat nézegethetnek a rajzfilmkedvelő felnőttek.

Félreértés ne essék, az első résszel az alkotók már bekerültek a halhatatlanok közé, és részemről minden pénzt megszavazok nekik, mert megérdemlik, de ez esetben mégis jobb lett volna, ha csak simán odafáradnak a kasszához, és ettől a folytatástól megkímélnek bennünket.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu