Az erőszak nem megoldás. Az erőszak életforma. Lételem, mindennapos játékszer. Amikor pisztollyal a fejed alatt alszol, barátaid száma nulla, viszont ellenségeid és testőreid kisebb hadsereget tesznek ki. Amikor nem bízol semmiben, még az anyád emlékében is alig-alig. Mikor a villád négyzetmétereinek száma megegyezik az általad évente kivégzett szerencsétlenek számával. Mikor az autód ablaka golyóálló, ám a koponyád nem. Vajon élsz-e?
A Zuhanórepülés 16 éven aluliaknak nem ajánlott besorolást kapott. Nem véletlenül. Az egy percre eső "baszdmeg"-ek, és egyéb káromkodások száma sokszorosa a bevehető határértéknek. Egy idő után nem is hallja az ember, úgy hozzászokik a füle. A vér, patakokban ömlik, a drog hegyekben áll. Na és a szex? Mindig, mindenhol, mindenhogy és mindenkivel. Az igazi fertő, az eredeti szenny, maga a mocsok. A pokol kapuja. Innen nincs feltámadás.
Theo (Nagy Zsolt) a drogdiller, kiszabadul, de nem tudja magát megtagadni. A börtönben még azt reméli, minden megváltozik, és új élet vár rá a falakon túl. Ennek egyetlen akadálya van. És ez ő maga. Amikor hazatér, rögtön az alvilági cimborák ölelésében találja magát. Visszavárja Melcsi (Gryllus Dorka) a ribanc, és társai a sok-sok kétes alak, akik Budapest egy laikus számára nem látható, mégis létező világban élik laza, ám nyomorult életüket. Theo arról ábrándozik, hogy egy tengerjáró hajón kezd új életet bármixerként. A megélhetést azonban addigis jól bevált módon, drogkereskedéssel intézi. Minden visszatér a börtönévek előtti kerékvágásba, míg meg nem jelenik Igor (Törköly Levente), a helyi ukrán bandavezér, aki nagy bulit ajánl. Se az atyai jó tanács, se a józanész, se a barátok szava nem tudja eltántorítani. Fejjel rohan a falnak, mikor faképnél hagyva Melcsit, beleszeret Ivaba (Baranyai Vera), akivel meg akar szokni Pestről, és a nyomorult bűnözői létből, de előtte jól lenyúlja az alvilág arisztokráciáját.
A Theo-t játszó Nagy Zsolt sokunknak a Kontrollból lehet ismerős. Ő az a kezdő kis ellenőr, aki végigbénázza a filmet. (Akik járatosabbak a színház világban, belebotolhatnak a Krétakörben is.) Itt keményfiút játszik, aki a börtönben ugyanolyan jól állja a pofonokat, mint a drogpiacon. Lelke haldoklik, mámorban tölti izgalmasnak hitt, rothadó életét. Az alakítás jó. Zsolt tökéletesen romlott, hihetetlen laza, igazi macsóként rángatja a Melcsit játszó Gryllus Dorkát, aki viszont ribancnak számomra elég különös jelenség. A fekete haj, a nagy bogár szemek. Előbb lehetne belőle tündér, mint kurva. Az igyekezet mégis dicséretes. Az Igort játszó Raiffeisen reklámból jól ismert Törköly Levente ebben a filmben erősen rákalapál a népszerűségére, mivel mindenki azon töri a fejét, vajon honnan olyan ismerős. A felismerés után egyszerűen hiteltelen. Bár tény, aki nem néz tévét, és nem ismeri a Raiffeisen-es papucsférjet, annak tutira elég ijesztő. Baranyai Vera egyszerűen szép. Bár nincsenek mellei, de ez sokaknak tetszik.
A kezdő jelenet után ne szaladjunk ki a moziból. Én majdnem ezt tettem. Az undor, és a megrökönyödés vett rajtam erőt, de maradtam. Az egész tényleg gusztustalan. Arculcsapóan realisztikusan ábrázolja a börtönlétet, azt, hogy hogyan uralkodnak az erősebbek, s hogyan alázzák porig a gyengét. Láttál már megerőszakolt férfit? Most fogsz! Iszonyat. Mégis, érdemes végigülni ezt a másfél órát, és várni a katarzisra. Ez egy olyan film. Katarzist okoz. És erről nem csak a saját élményekre alapozó forgatókönyv (Nagy Viktor), és az első rendezős (Novák Erik) szabad asszociáció tehet. Az operatőri munka (Vecsernyés János H.S.C.) és a vágás (Csillag Manó H.S.E) is pazar. Szuper! Az színvilág dettó. Minden rohad. Minden a képedbe mászik. Ott érzed a sok undorító alak bűzét, a puskapor és a vér szagát magad körül. A szereplők érzelmei belemásznak a lelkedbe, és megmarkolnak. A sok közeli, a barna tónus csupa olyan trükk, amik utánozhatatlan hangulatot teremtenek. Megpróbálsz kívülálló maradni, de nem tudsz. Mert magával ragad a zuhanórepülés, hogy utána megnyugodva állj fel a székből: holnap tisztességes meló vár!
