James Bond lelkizős paraszt lett

  • Szily László / Index

Érdekelné Önt egy Eric Rohmer stílusában forgatott, egy szobában játszódó, beszélgetős film Csubakka depressziós korszakáról? És egy kézikamerával felvett fekete-fehér monodráma Vicoria Swinger vallásosságáról? Ha legalább az egyik kérdésre igen a válasz, akkor az Ön filmje a Casino Royale, a legfrissebb James Bond-epizód.

Hiába az ütemesen patakzó dollármilliók, pár évtized alatt nyilván meg lehet unni, hogy az ember megint összehozzon egy egzotikus tájakon játszódó kalandos-vicces-dugós kémfilmet mókás kütyükkel, 30 percben elővezetett hihetetlen megmenekülésekkel ötezer méter magasban, hátborzongató párbeszédekkel és dögös nőkkel tarkítva. Nem beszélve egy szívdöglesztő főszereplőről. Sorozatunk gazdái meg is unták, és csináltak egy Bond-filmet mókás kütyük és 30 percben elővezetett hihetetlen megmenekülések nélkül, olyan párbeszédekkel, amik hátborzongatók ugyan, de másképp. Mínusz szívdöglesztő főszereplő.

Mivel Bocskai István szellemében popcornozva a dolgot őt magát akartam nézni, a vetítés előtt direkt nem olvastam utána a Casino Royale-nak.

A nyitó jelenet még rendben volt, a toronydaruk kreatív használata különösen, aztán Bond lelassított, én meg hosszú percekig nem értettem semmit. Az önmagában direkte érdekes koncepció, hogy Bondot Rékasi Károly és Koncz Gábor közös gyermekével játszassuk el, sokkal több is kisülhetett volna belőle. De hogy Daniel Craig-Bond ne cáfoljon rá a külsejére, és mimikaiizom-sorvadásban szenvedő, középszintű body builderként ténferegjen fel-alá a világban, közben ne nagyon hajtson végre izgalmas akciókat, inkább egy elég nagy mellű, de pálcalábú bölcsésznővel éljen hervasztó lelki életet, az már túlzásnak tűnt.

Néhány elejtett megjegyzésből jöttem lassan rá, hogy itt bizony az előzményekről van szó, arról, hogyan lett a kis Bondból James Bond. És tényleg, a Casino Royale volt Ian Fleming legelső Bond-regénye 1953-ból. "Bakker, szóval akkor itt komolyan van véve egy Lucky Luke-szerű figura, mindjárt megtudjuk, milyen gyerekkori trauma miatt viselt Miki egér 12 számmal nagyobb cipőt" - motyogtam magam elé riadtan.

Ez az előzmény-dolog ráadásul jól meg van kavarva azzal, hogy a csávó, akit a leendő Bondként kell néznünk, sokkal idősebbnek néz ki bármelyik eddigi főszereplőnél, ráadásul a sztori mostanában játszódik.

A szándék a film derekától kiszúrja a szemünket: itt most ha törik, ha szakad, meg fogják mutatni nekünk James barátunk lelki rugóit, nem beszélve a jelleme fejlődéséről a bárdolatlan, agresszív tuskótól a Roger Moore-közeli állapotig . Fel nem foghatom, minek akartak ilyesmit beszuszakolni egy sármos szuperhős kalandjaiba. A kísérlet azonban több ok miatt is elbukott, melyek közül nem is a legsúlyosabb az, hogy a szerepre készülve Daniel Craig láthatólag hirtelen túlgyúrta magát, a feldagadt csuklyás izom pedig úgy beszorította a nyakát, hogy szegény a fejét is alig bírta mozgatni a forgatáson, az arcizmairól nem is beszélve. De élénkebb mimikával sem lett volna könnyű dolga, mert az úgynevezett lelki történéseket a két főszereplő a "miért nem engedsz behatolni a páncélod mögé?" mondat ismételgetésével próbálja jelezni, ami nem vezethet jóra. Főleg, ha az egyiküknek közben olyan a melle, mint Conan, a barbáré.

A Casino Royale sztorija talán még Daniel Craig családtagjai szerint sem túl vérbő, szó sincs a világ megmentéséről, a főgonosz egy hülye becenevet viselő piti alvilági bankár, aki annyira hülye, hogy kártyán akar visszanyerni 100 millió dollárt, majd beszáll a "Rendőrpárti szóviccek Kuncze Gábor tollából" című kötet kiadásába, de a végén Kóka János környezetében ébred.

Nem tűnik szerencsés döntésnek az sem, hogy a film nem lelkizős kulcsjelenetei egy Texas hold' em-pókerpartin zajlanak, Korda György nélkül. Az elhíresült producermondás szerint "deréktól felfelé mutatott, Botox-kezelt főszereplő = nem jó jel", és ez itt százszázalékosan beigazolódik. Mondjuk a pókerezés közben esik meg a film egyetlen tényleg vicces jelenete, amikor Bond telefonos utasítások alapján éleszti újra magát, egy mérgezés ellen is hatásos defibrillátor segítségével.

Minden Bond-film egyik kulcskérdése a női főszereplő. A Casino Royale-ban a gonosz nő-vonal nincs kidolgozva, James szerelme, Eva Green pedig az én ízlésemnek túl kevéssé dögös, mondhatni túl esztétikaszakos, de többen, akik látták, odavoltak érte. Eva azért lényegében csak a szemét meregeti és Daniel Craig páncéljának keménységén kesereg, aztán olyan történik vele, amit nem árulhatok el, de legalább nagyon látványos.

Be kell, hogy valljam, amikor rájöttem, hogy itt már tuti nem lesz se lézeres óra, se láthatatlan autó, se hidegfúziós fogpiszkáló, se kiugrás űrrakétából, direkte éljeneztem, amikor a kínzós jelenetben Bond tökét megcsomózott hajókötéllel csapkodták. A film azért nem nézhetetlen, ellenőrizzék nyugodtan, miért istenítik a Casino Royale-t az amerikai kritikusok.