A mindig is ismert ősi ellentét titkai napvilágra kerülnek: a két rivális faj hétköznapi hadviselésébe pillanthatunk be a Lawrence Guterman filmjében. Kutyák és macskák James Bondot túlszárnyaló felkészültséggel és technológiával küzdenek a legfontosabb (éltető) dologért, az emberért, a gazdiért.
Brody professzor (Jeff Goldblum) békésen él feleségével (Elizabeth Perkins) és kisfiával kertvárosi otthonában. Nem is sejtik, hogy kedvenc ebük a Kutya Világszövetség egyik legjobb ügynöke, aki a tudós legújabb kutyaallergia elleni szérumkísérletét őrzi és felügyeli. Ám egy napon a kedvencnek nyoma vész. Az ebek titkosszolgálata gondoskodik is utódról, de hiba csúszik az akcióba, s a fontos helyre Lou, egy kajla kölyökkopó kerül. Éppen ez idő tájt készül végső támadásra a gonosz macskavezér, a fehér perzsa Mr. Csingiling, hogy örök kutya-allergiába taszítsa az emberiséget. Lou azonban nem az az elveszett fajta, s hamarosan társai is akadnak, a szomszéd kutyák (természetesen ügynökök) személyében. A macskák pedig támadnak. Jön a ruszki macska, meg a kungfus macska - de nem járnak sikerrel. Ekkor a gonosz perzsa döntő lépésre szánja el magát: elrabolja a professzort és családját. Most már tényleg a kutya-ügynökökön a világ szeme (Már ami a kutyábbik részét illeti!), különösen a legkisebbiken...
A film alkotói nem tettek mást mint a jól ismert kutya-gyerek tuti receptet újra tupírozták, mégpedig egészen izgalmas módon. Megalkották emberi társadalmaink mintájára (Orwell után szabadon) a kutya és macskatársadalmakat, amelyek véres riválisai egymásnak. A macskák társadalma diktatórikus, hatalomközpontú, míg a kutyáké velejéig demokratikus (USA-modell). E két oldal összecsapásait láthatjuk fergeteges akciójelenetekben, amelyeket a mesterien idomított állatokra ráfejelve rengeteg digitális trükkel gazdagítottak. Az állatoknak mozog a szája beszéd közben, emberi végtagként használják mancsukat, verekednek, s persze nagyokat ugranak-esnek stb. Minderről Hollywood legjobb szakemberei James Bissell látványtervező (E.T., Dennis a komisz, Ikrek), az Oscar-díjas Ed Jones vizuális effekt-specialista (Roger nyúl a pácban, Mission: Impossible, Szellemirtók) és Boone Narr állatidomár (Stuart Little, kisegér; Segítség, apa lettem!) gondoskodtak.
A film nézhetőségét a rutinos multiplex látogatók számára nagyban megkönnyítik a James Bond és Mission: Impossible filmekre hajazó utalások. A hájtek és a veleszületett ügyesség felvonultatása mellett dramaturgiai párhuzamokat is felfedezhetünk. (A tejfelesszájú ügynök és a mentor kapcsolatában például.)
A filmben az állatok viszik a prímet, mellettük az emberek csak díszletként jelennek meg (ez nem az ő világuk), csupán a kisfiú, Scott Brody (Alexander Pollock) kerül velük (és a nézőkkel) közelebbi kapcsolatba. Jeff Goldblum szerepeltetésére is mindössze azért volt szükség, hogy nevét kiírhassák a stáblistára és a plakátokra. A megszállott tudóst, aki drótokkal a testén bambán rohangál, akár a sarki fűszeres is hasonló sikerrel alakította volna.
A tengerentúlon megint sikerült egy olyan filmet készíteni, amely alapvetően a 120 centiméter alattiaknak szól, s mégis vannak benne serdültebbeknek szóló áthallások is.
Macskarajongók ne nézzék meg, a végeredmény 1:0.
